A hasis �lvezetrõl, t�bb helyen lehet olvasni, pl. Dumas: Monte Cristo gr�fj�ban. Az indiai mondavil�g szerint az istenek az�rt adt�k az embereknek a hasist tartalmaz� kendert, hogy boldogs�got, b�tors�got �s szexu�lis �r�m�t mer�tsenek e csod�latos n�v�nybõl. Sz�mos legenda �l a n�p ajk�n, hogy hogyan ker�lt a f�ldre a kender.

Az egyik szerint k�t d�mon, Dewasz �s Aszurasz, Visnu sugallat�ra hozz�fogott, hogy elk�sz�tse az �r�k�letet ad� italt. Egy hegy seg�ts�g�vel, amelyet Visnu f�ldi alakja, egy teknõsb�ka hordott a h�t�n, a k�t d�mon habb� verte a Tej-�ce�nt. Mik�zben a vizet vert�k, a feh�r habba belehullott Visnu n�h�ny hajsz�la, s a hull�mok egy csod�latos v�lgybe sodort�k. Itt a hajsz�lakb�l k�l�n�s n�v�ny sarjadt, aki csak meg�zlelte, nevet�sre fakadt, m�g ha addig a vil�g legb�natosabb embere volt is.

Egy m�sik monda szerint egyszer, nagyon r�gen, Maisur, a dervis az erdõben egy kobrak�gy�val tal�lkozott. Nagyon megbar�tkozott az �llattal, naponta kis�t�lt hozz�, bec�zgette, d�delgette. Egy alkalommal nagyon f�radt volt, s ezt a kobra �szrevette. Elhat�rozta, hogy viszonozza a dervis kedvess�g�t. �gy sz�lt hozz�: "Vakard meg a fejemet, s n�h�ny szem magot tal�lsz rajta. Vesd el õket, s ha kinõ belõl�k a n�v�ny, szedd le a leveleit." A dervis azonban t�ved�sbõl v�zbe �ztatta a leveleket, s ezt itta meg. Ettõl olyan r�szeg lett, hogy se l�tott, se hallott…

A kender �s az ember k�z�tti kapcsolat lehet vagy t�zezer �ves. Kezdete egybeesik a f�ldmûvel�s kezdeteivel. S k�r�lbel�l az �ta vit�znak mind a mai napig, hogy a hasis mennyire �rtalmas, vesz�lyes szer. "A hasis felt�rja a paradicsomba vezetõ utat", dics�ri az egyik. "Ellenkezõleg (�gy a m�sik), hasiscserj�k szeg�lyezik a pokolba vezetõ utat."

R�g�szeti �s botanikai adatok alapj�n �gy v�lik, hogy a kender (Cannabis sativa) õshaz�ja Afganiszt�n-nak a Kaspi-tengertõl d�lre fekvõ ter�lete volt, m�sok szerint a Bajk�l-t� k�rny�ke. Az biztos azonban, h az ember nagyon hamar felfedezte sokoldal�, sz�m�ra kedvezõ tulajdons�gait. K�n�ban m�r t�bb mint ezer �ve kultiv�lj�k. Sz�r�b�l rostot, majd abb�l v�sznat, k�telet k�sz�tenek, magv�b�l olajat �ll�tanak elõ. Azt is nagyon hamar felfedezt�k, hogy a n�v�ny egyes form�inak gy�gy�t�sra is felhaszn�lhat� k�b�t� hat�suk van.

A kender k�tlaki n�v�ny. Ezt m�r a h�res botanikus cs�sz�r, Shen-Nung le�rta i. e. 2737-ben megjelent k�nyv�ben. Ma m�r azt is tudjuk, hogy a kender termõs p�ld�nyai, k�l�n�sen az indiai kender (Cannabis, sativa var. indica) tartalmazza azokat a k�l�nb�zõ �retts�gû gyant�kat (kannabinol, tetrahidrokannabinol) amelyekbõl a hasis k�sz�l. Az emberre vesz�lyes pszich�s hat�sok�rt elsõsorban ezek az anyagok a "felelõsek". A kender hasistartalma att�l f�gg, hogy milyen �ghajlati, idõj�r�si �s f�ldrajzi viszonyok k�z�tt �l a n�v�ny. Csak a tr�pusi, teh�t a forr� �ghajlat alatt �lõ n�v�nyben van hasis. A legjelentõsebb hasistartalm� az indiai �s a d�l-amerikai kender. Hasisgyant�t azonban m�g az indiai kender sem egyenletesen, egyform�n tartalmaz. Ez a magyar�zata, hogy �ndi�ban, ahol tal�n a legelterjedtebb a hasis �lvezete, a szak�rtõk (a hasis gyantatartalm�t�l f�ggõen) a n�v�ny, illetve a hasis h�rom fajt�j�t k�l�nb�ztetik meg.

Ez ad magyar�zatot arra is, hogy a nemzetk�zi k�b�t�szer-egyezm�nyek hat�lya al� csakis a hasisgyant�t tartalmaz� n�v�nyi r�szek esnek. �gy a kenderlev�l, ha nincs gyantatartalm� �gv�gekkel keverve, Indi�ban, pl. ma is leg�lisan van forgalomban, mint �lvezeti szer, amelyet fõk�nt teak�nt isznak.

Tal�n nincs m�g egyetlen k�b�t�szer, amelynek annyi neve �s annyif�le elk�sz�t�si m�dja volna, mint hasisnak. �rdekes maga a n�v�ny is, s nem kev�sb� �rdekes a hasis�lvezet t�rt�nete. Villantsunk fel belõle n�h�ny epiz�dot.

A hasis hat�s�r�l sz�l� elsõ �r�sos dokumentum H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r�t�l sz�rmazik az i. e. 5. sz�zadb�l. Mûv�ben elõsz�r igen pontosan le�rja mag�t n�v�nyt, majd besz�mol a szk�t�kn�l megfigyelt halotti �nneps�grõl. A kender �sszegyûjt�tt magvait egy s�torban levõ izz�tott kõre sz�rt�k. Nemsok�ra a magvak f�st�l�gni kezdtek, majd olyan sûrû gõz k�pzõd�g mint a g�r�g gõzf�rdõkben. A szk�t�k azut�n a gõzt bel�legezve �r�mteli ki�ltoz�sba t�rtek ki. (Tal�n ez�t nevezt�k el a g�r�g�k a kendert "kolobosznak", vagyis l�rm�nak.) De nemcsak halotti �nnepeken haszn�lt�k a szk�t�k, hanem az istenek j�indulat�nak elnyer�s�re is rendeztek ilyenf�le �jszakai szertart�sokat.

A k�naiak sz�m�ra, akikhez m�r az �j-kõkorszakban (i. e. 6000 �vvel) elker�lt, a kender az "isteni n�v�nyt" jelentette, �rt�kes t�pl�l�kot, ruh�zati �s hal�szh�l alapanyagot, l�mpaolajforr�st �s fontos orvoss�got. K�n�ban mindig csak gy�gyszerk�nt haszn�lt�k !!! Alkalmaz�s�t i. e. 2737-ig csak a sz�jhagyom�ny szab�lyozta. Abban az �vben, amikor Shen-Nung cs�sz�r eml�tett k�nyv�ben megjelent, m�r el�gg� pontosan le�rt�k adagol�s�nak m�dj�t �s javallatait. Az i. e. 15. sz�zadb�l azonban m�g a gy�gy�t�s egy meglehetõsen szokatlan m�dj�r�l vannak adatok. A n�v�ny vastagabb sz�r�b�l egy vagy k�t, k�gy�forma botot faragtak ki. Azut�n a beteget kivett�k az �gy�b�l, �s megvert�k az �gyat (?!), hogy a betegs�get okoz� rossz szellem elmenek�lj�n onnan…

Indi�ban az elsõ idõkben kiz�r�lag arra haszn�lt�k, hogy megk�nny�tse neh�z sz�vegek megtanul�s�t. Ekkor m�g nem k�bulatr�l, hanem transzcendens �llapotr�l besz�ltek. Hogy ezt a fogalmat �s ennek tartalm�t jobban meg�rts�k, id�zz�k egy h�res francia orientalista, Jean Herbert sorait, "A magas fok� �zsiai kult�r�kban az �nmegtart�ztat�snak (gyakorlati �s ritu�lis okokb�l) csak az a c�lja, hogy azokat az energi�kat, amelyeket a nemi aktusra ford�tan�nak, magasabb szellemi tev�kenys�gre haszn�lj�k fel." S hogy ez hogyan f�gg �ssze a hasissal ? Azt k�sõbb, amikor a hasis �s a szexualit�s kapcsolat�val foglalkozunk, l�tni fogjuk…

A k�l�nb�zõ betegs�gek, illetve az azok gy�gy�t�s�ra szolg�l� hasistartalm� gy�gyszerek mellett a hasis volt a fõ alkot�eleme az "�r�k �letet" biztos�t� �letelix�rnek is. Ekkor azonban a hozz��rtõk m�r tudt�k, hogy a nagyobb adagot bevevõk szeme elõtt "d�monok" jelennek meg, vagyis hallucin�lnak.

A szic�liai Diod�rosz le�rja, hogy Indi�ban, mielõtt a szerencs�tlen �zvegyeket az �ldozati m�gly�hoz vezett�k volna, nagy adag gyorsan �s biztosan hat� hasissal k�sz�lt itallal k�b�tott�k el. Ezt k�sõbbi korok tud�sai is megerõs�tett�k. M�g a 19. sz�zadban is megt�rt�nt Indi�ban, hogy a hasism�mort�l vall�sos �nk�v�leti �llapotba ker�lt tombol� hivõk t�meg�vel vetett�k magukat a szent elef�ntok l�bai vagy az istenszobrokat vivõ kocsik kerekei al�. Az ily m�don meghaltak sz�m�t 1806-ban h�szezerre becs�lt�k !

Az i. sz. 9. sz�zadb�l sz�rmazik egy ir�ni k�zirat. Ebbõl kider�l, hogy Indi�ban vall�si �nnepeken, elsõsorban akkor, ha ember�ldozatot akartak bemutatni az isteneknek, kultikus c�lokra is haszn�lt�k a hasist. E szok�st az ir�niak is �tvett�k. �gy �rt�k el, hogy a kiemelt �ldozat vonakod�s n�lk�l engedte mag�t fel�ldozni. Ez �gy "kedvesebb volt az isteneknek". Ez�rt adtak az �ldozatnak nagy gonddal elk�sz�tett, hasistartalm� italt hossz� idõn kereszt�l. Amikor elj�tt a �ldoz�s napja, k�l�n�sen erõs, nagy hasisadagot kapott, hogy ne vesz�tse el a b�tors�g�t, �s �nk�v�leti �llapot�ban �nk�nt menjen az �ldozati olt�rhoz. Ott �tv�gt�k a nyak�t, hogy v�r�t beigya a f�ld. A k�r�l�ll� hivõk pedig a m�g r�ngat�z� testet kis darabokra szaggatt�k, hogy h�s�nak egy darabj�t f�ldj�kbe temetve, j� arat�st biztos�tsanak maguknak, vagy el�st�k csal�di tûzhely�k alatt, hogy �ltala fenntarts�k eg�sz csal�djuk j�l�t�t.

Egy afrikai �tle�r�sban olvastuk a k�vetkezõket a hasis�lvezet elterjeszt�s�rõl:

"A h�bor� ut�n nagyon megnõtt Kalamba-Mukenge hatalma. Leig�zta a k�rnyezõ n�peket, hûs�gre k�telezte õket, �s arra t�rekedett, hogy �jonnan alap�tott birodalm�t megszil�rd�tsa. Megvonta a t�rv�nyes hat�rokat az eny�m �s a ti�d k�z�tt, hal�llal b�ntette a gyilkoss�got. Erõvel terjesztette a n�p k�z�tt a keletrõl behozott riamba (hasis) kultuszt. �gy a riambakultusz valamif�le �llamvall�ss� fejlõd�tt, mert a kir�ly felismerte, hogy a vad, nom�d balub�kat, akik nem ismertek semmif�le rendet, fegyelmet, ezzel a szerrel meg lehet f�kezni. A kir�ly parancs�ra �sszet�rt�k a r�gi f�tisek szobrait, s hely�kbe, mint egyetlen var�zsszert, minden ellen v�dõ f�tist, a riamb�t �ll�tott�k. Azokat, akik ily m�don a hasis rabjai lettek, a Hasis Fiainak, Beni Riamb�nak nevezt�k."

A hasis, mint k�b�t�szer akkor terjedt el az eg�sz keleten, amikor az iszl�m. Biztos, hogy ehhez nagym�rt�kben hozz�j�rult a Kor�n alkoholtilalma. Az arab orsz�gokban m�r az i. sz. 8. sz�zadban annyira elterjedt a hasissal val� vissza�l�s, hogy megtiltott�k a haszn�lat�t. Mindenkinek, aki a tilalmat megszegte, kit�pt�k a fogait. Hogy ennek a tilalomnak nem volt nagy eredm�nye, azt misem mutatja jobban, mint hogy 11. sz�zadi arab szerzõk m�r ism�t a hasis nagy elterjedts�g�rõl adnak h�rt. Ugyanakkor, s ez figyelemre m�lt�, egy arab botanikus, Ibn al-Bejtar le�rja, hogy a hasis kr�nikus szed�se k�vetkezt�ben "az egyszerû emberek szelleme megzavarodik, �s gyakran kapnak g�rcs�s rohamokat".

Egy h�res r�gi arab gy�gyszerk�nyvben az �ll, hogy a hasis az istenek legnagyobb aj�nd�ka. �l�nk�ti a fant�zi�t, elm�ly�ti a gondolatokat, �s �les�ti az �t�lõk�pess�get. Teh�t egyszerre van izgat� �s nyugtat� hat�sa. De ha nem megfelelõ m�don adagolj�k, vagy vissza�lnek a haszn�lat�val, akkor gondolkod�si zavarokat okozhat, sz�tt�ri az �ntudatot, gyeng�ti a sz�v munk�j�t.

A k�b�t�, b�d�t� n�v�nyt az elõbb eml�tett arab botanikus, Ibn al-Bejtar nevezte el "kasisat al-foquar�nak", a szeg�nyek gy�gyf�v�nek. Szeg�nyeken a fak�rokat �s a derviseket �rtette. A t�r�k�k �s a perzs�k "sararnak", azaz titoknak keresztelt�k el. De m�g sz�mtalan elnevez�s forog k�zsz�jon, �gy nevezik macub�nak, marsundnak, marihu�n�nak, kifnek, dagg�nak, s m�g sok m�s n�ven.

Az ok rendk�v�l egyszerû, a hasistartalm� n�v�nyt sokf�le form�ban haszn�lj�k. Sz�vj�k a magj�t �s a level�t, k�l�nb�zõ m�don elk�sz�tve eszik vagy issza a gyant�j�t, belekeverik �dess�gbe vagy doh�ny k�z� stb.

Az arab orsz�gokban p�ld�ul �gy k�sz�tik el, hogy a indiai kender �ghegyeit let�rdelik, majd vajban �s kev�s v�zben megfõzik. Lass� tûz�n besûr�tik, m�g z�ldes sz�n kenõcsforma alakot nem vesz fel. Mag�nak a hasisnak igen kellemetlen a szaga, ez�rt egyes helyeken a hasis massz�b�l befõttet k�sz�tnek, ezt dawameszknek nevezik. Ebben a hasison k�v�l cukor, k�l�nbõz fûszerek, �s egy�b �zes�tõ anyagok vannak. Szok�s volt a dawameszkbe kõrisbog�rport is keverni, hogy n�velj�k a szexu�lis teljes�tõk�pess�get. Csak z�r�jelbe eml�tj�k meg, a kõrisbog�r megsz�r�tott teste, a cantharis, helyileg izgat� anyagot tartalmaz, mely a vizelet kiv�laszt�skor vesegyullad�st okoz !

Perzsi�ban egy r�sz hasislev�l-port k�t r�sz vajjal addig pir�tottak, m�g barn�s sz�nû nem lett, s ezt fogyasztott�k. D�l-Amerik�ban pedig egy poh�r tejjel vagy p�lmalev�lborral keverik el a hasislev�l-port, �s fûszerekkel, cukorral �zes�tik.

Ir�ni dervisek a hasis elk�sz�t�s�nek egy k�l�nleges m�dj�t dolgozt�k ki. A kender vir�g�t õsszel, amikor a magok �r�si ideje van, 14 napig �rny�kos helyen megsz�r�tj�k. Azut�n egy finoman bolyhozott szõnyeg f�l� tartott szita felett elmorzsolj�k. A szita rost�j�n �thullott finom ragad�s port a szõnyegrõl �sszegyûjtik. Ezt a gyurm�t azut�n v�zben megfõzik, helyesebben felfõzik, mert a v�z fel�let�n �sszegyûlõ anyagot fogyasztj�k. Az ezzel az elj�r�ssal k�sz�tett drog hat�sa sokkal erõsebb, mint a hagyom�nyos m�don elk�sz�tettek�. Ebbõl m�r 0,2 gramm mennyis�g elsz�v�sa igen erõs b�dulatot okoz.

Amikor az 1200-as �vek v�g�n a Curzola-sziget mellett v�vott csat�ban a genovai flotta veres�get m�rt a nagy riv�lis, Velence hadiflott�j�ra, volt a velencei foglyok k�z�tt egy idõsebb elõkelõ nemes: Marco Pol�nak h�vt�k. H�rom �vet t�lt�tt fogs�gban. Sz�m�ra ez nagy megpr�b�ltat�s volt, de az emberis�gnek szerencse. Ezek alatt az �vek alatt mondta tollba ugyanis nagy, t�bb mint 17 �vig tart� keleti utaz�sainak t�rt�net�t. Ebbõl �rtes�lt elõsz�r a vil�g az asszaszinok titk�r�l is. Hogy kik voltak az asszaszinok, azt k�l�n�sen a Szentf�ld�n harcol� keresztes vit�zek tudt�k. Õk nevezt�k el az asszaszinokat, a kender gyanta�lvezõit hasisineknek (hasisembereknek), amely arabul orgyilkost jelent. Ez az elnevez�s az�rt ragadt a hasis�lvezõkre �s k�sõbb mag�ra a hasisra, mert a mohamed�n harcosokkal a hadvez�rek kendergyanta-gõzt l�legeztettek be, hogy m�ljon hal�lf�lelm�k �s felfokoz�dj�k harck�szs�g�k, v�rszomjuk…

Az asszaszinok teh�t mohamed�n fanatikusok voltak, akik �nmagukat fid�vinak (�nmag�t fel�ldozni k�sznek) nevezt�k. E szekta alap�t�ja a 11. sz�zadban perzsa sz�rmaz�s� Hasz�n ibn Szab�t volt. Kor�nak �sszes hatalmi t�nyezõit retteg�sben tartotta k�l�nf�le avat�si fokokra oszl� hivõinek orgyilkos tõre. H�või k�pzelet�t k�b�t� italokkal felcsig�zva a Hegy V�n�nek (Sejk al dzsebel) nevezett nagymester�knek, felt�tlen engedelmess�get esk�dtek. Parancs�ra a legnagyobb vesz�lyek k�zt a legvakmerõbb gyilkoss�gokat k�vet el, m�g akkor �s olyan k�r�lm�nyek k�z�tt is, ha tudt�k, hogy vakmerõs�g�k�rt az �let�kkel fizetnek… Hogy b�tors�gukat val�ban nemcsak a vall�si fanatizmusuk k�lcs�n�zte, arr�l Marco Polo elbesz�l�seibõl �rtes�lt elõsz�r a vil�g. �me:

"Azt mes�lik, hogy egyszer a Kaspi-tenger �s a F�ldk�zi-tenger k�z�tti hatalmas ter�leten az �reg Hassz�n ibn Szabah sejk uralkodott. Kegyetlen zsarnok volt, alattval�i m�gsem hagyt�k el soha, odaad�ssal szolg�lt�k. Siker�lt m�g Alamut bevehetetlen v�r�t is megh�d�tania. Sokat kutatt�k titk�t, hogyan tartja hatalm�ban az embereket, hiszen aki egyszer a szekta tagja lett, az mindhal�lig hû maradt hozz�… Egy nap, �gy mes�lik, megjelent udvar�ban egy erej�rõl �s b�tors�g�r�l messze f�ld�n h�res ifj�, s a sejk szolg�lat�ba akart �llni. Mielõtt �j ura el� vezett�k volna, megvend�gelt�k a palota kertj�ben, s ott hagyt�k, pihenje ki az �t f�radalmait. Az ifj� m�ly, �des �lomba mer�lt. �rezte a paradicsom csod�s illatait, meg�zlelte az isteni gy�ny�rt…

Hat�rtalan boldogs�g�b�l valami keserû �rz�s �bresztette fel. A paradicsom mintegy var�zs�t�sre eltûnt, s az ifj� s�hajtozva epekedett ut�na. Egy hang sz�lalt meg a k�zel�ben, " L�tod, fiatal bar�tom, az �n kezemben van ennek az �lombirodalomnak a kulcsa, melybõl most hoztalak vissza… Ha m�skor is el akarsz jutni ide, l�gy engedelmes, �s k�vess ! Teljes�tsd parancsaimat ellenkez�s n�lk�l !"

A Hegy V�ne tudta, hogy �jabb "hû katon�t nyert." Marco Polo kileste a sejk titk�t. Azzal b�rta felt�tlen engedelmess�gre alattval�it, hogy erõs hasisos italt itatott vel�k egy gy�ny�rû kertben, amely paradicsomi d�szletk�nt szolg�lt a k�jes �lmokhoz. Senki sem tudta t�bb� elfelejteni ezt az �lomvil�got, s mindenki azt rem�lte, hogy hûs�g�nek jutalm�ul megism�telheti ezt a csod�latos utaz�st. Polo azt is meg�rta, hogy a Hegy V�n�nek az uralm�t a tat�rok d�nt�tt�k meg, h�rom�ves harc ut�n, 1242-ben (a hiteles t�rt�nelmi adatok szerint azonban csak 1256-ban).

Sok�ig azt hitt�k, hogy ebben a t�rt�netben t�bb van Polo fant�zi�j�b�l, mint a val�s�gb�l. A k�sõbbi idõk t�rt�nelemkutat�sai azonban f�nyesen igazolt�k, hogy Polo ebben is a val�s�got �rta meg… Ebben a le�r�sban a t�rt�nelmi t�nyek mellett egy nagy �s minden k�b�t�szerre �rv�nyes igazs�g is rejlik, a k�b�t�szer-szenved�ly irgalmatlanul bilincsbe veri azt, akit egyszer �lomba ringatott.

Eur�p�ba az 1800-as �vek elej�n jutott el, Nap�leon Egyiptomot megj�rt seregei hozt�k be. Az elsõ idõkben Eur�p�ban is sok mindenre haszn�latos gy�gyszer volt, �gy k�h�g�s �s f�jdalomcsillap�t�, gy�gy�tott�k vele a asztm�t, a reum�t, a migr�nt, de itt csak fokozatosa lett belõle k�b�t�szer. 1840-ben O' Shangnesy angol orvos nyom�n kezdett j�rv�nyszerûen elterjedni, elsõsorban �r�k, k�ltõk, mûv�szek k�r�ben.

A hasis elterjed�s�t azonban Eur�p�ban egy szerencs�s k�r�lm�ny akad�lyozta. Nevezetesen az, hogy az eur�pai �ghajlati viszonyok alatt fejlõdõ kenderben nem k�pzõdik hasis… Hogy a kender hasistartalm�t mennyire befoly�solj�k a f�ldrajzi �s a klimatikus viszonyok (mint ezt m�r �rtuk), azt misem mutatja jobban, minthogy a Mexik�val k�zvetlen szomsz�dos Texasban �lõ kenderfajt�kban l�nyegesen kevesebb hasis, mint a mexik�iak�ban…

D�l-Amerik�ban m�r 1545-ben termeltek kendert, hamar felismert�k k�b�t� tulajdons�g�t. K�l�n�sen szeg�nyek k�r�ben volt n�pszerû, ez�rt "op�o do popr�-nak", a szeg�nyek �pium�nak nevezt�k. Aggaszt� m�reteket azonban csak a 19. sz�zadban �lt�tt, amikor is a n�ger rabszolg�k kõz�tt terjedt el viharos gyorsas�ggal.

Mexik�ban is m�r az 1540-es �vekben ritu�lis �sszej�veteleken, a kis kunyh�kban sz�jr�l sz�jra j�rt az �ri�si, hasissal k�sz�tett szivar. A k�z�sen sz�vott b�d�t� f�sttõl hallucin�l� gy�lekezet az istenekhez foh�szkodott, mik�zben a szent �llatot, a legu�nt vagy igu�n�t (egy kb. 1,5 m�teres gy�kf�le �llatot) figyelte. Ami kor a f�sttõl k�bult �llat reszketve elny�lt a f�ld�n, a emberek �r�mujjong�sba t�rtek ki, az istenek meghallgatt�k az im�ikat. De ez egy�ttal azt is jelentette, abba kell hagyni a szertart�st, vagyis a sz�v�st is… A hasis�lvezet olyan nagy m�rt�kû volt, hogy 1550-ben Antoni� Mendoza, az akkori mexik�i alkir�ly rendelettel korl�tozta a kender termeszt�s�t.

Mexik�b�l indult el a hasis �lvezet�nek egy �j form�ja, a hasist (mai mexik�i nev�n, marihu�n�t) tartalmaz� cigaretta. A marihu�na elnevez�s feltehetõen onnan sz�rmazik, hogy a kendert Mexik�ban Maria Juan�nak (ejtsd, Maria Huana) nevezt�k. Vannak azonban, akik azt �ll�tj�k, hogy a marihu�na sz� a portug�l mariguang�b�l ered. Ha ez val�ban �gy van, akkor sokkal ink�bb illik a marihu�na eredet�nek, mint a szinte k�ltõi hangz�s�, Maria Juana. A mariguango sz� ugyanis magyarul m�rget jelent…

A marihu�n�s cigaretta k�l�n�sen az Egyes�lt �llamokban, majd az eur�pai j�l�ti orsz�gokban terjedt el legink�bb. (A marihu�n�s cigaretta USA-beli hippi beceneve egy�bk�nt "Lady Hamp" lett.) Az Egyes�lt �llamokban m�r 1910 k�r�l elterjedt, ahol az elsõ vil�gh�bor� v�g�ig m�g szesztilalom volt. A marihu�n�s cigaretta sz�v�sa nemcsak a felnõtteknek, hanem m�g a gyerekeknek is k�ros szenved�lye volt. A hasisizmus nyom�ban viszont j�rv�nyszerûen elharap�dzott a bûn�z�s.

Kezdetben nem is nagyon figyeltek fel a szak�rtõk a marihu�n�s cigarett�ra. A sz�v�s�t kor�ntsem tekintett�k olyan veszedelmesnek, mint a val�di kendergyanta fogyaszt�s�t. Ebbõl az �rtalmatlannak tekintett marihu�n�s cigarettahull�mb�l azut�n k�sõbb s�lyos probl�m�k ad�dtak. A marihu�na ugyanis nem minõs�gellenõrzõ laborat�riumokon �t jutott el a fogyaszt�hoz, hanem feketepiaci �ru volt. Az �ru egyharmada nem tartalmazott hat�anyagot (tetrahidrokannabinolt), a t�bbi k�tharmad� pedig igen v�ltoz� volt: 0,01 �s 2,5 % k�z�tt mozgott att�l f�ggõen, hogy a feldolgoz�s sor�n milyen ar�nyban haszn�ltak kisebb-nagyobb hasisgyanta-tartalm� n�v�nyi r�szeket.

A tetrahidrokannabinollal v�gzett gy�gyszertani �s pszichi�triai k�s�rletekbõl azonban egy�rtelmûen kider�lt, hogy ez a vegy�let rendk�v�l erõsen pszichoakt�v, hat�s�ban igen k�zel �ll az LSD-hez. Ez�rt a marihu�n�s cigaretta elsõ sz�v�sai ut�n igencsak elt�rõk voltak az "eredm�nyek", s ez sajnos sz�mos fiatalt megt�vesztett. Azt hitt�k, a felnõttek csak becsapj�k õket, amikor a marihu�na vesz�lyeirõl besz�lnek. Ez�rt azut�n azt sem hitt�k el, amit a heroinr�l mondtak nekik, hiszen õk m�r kipr�b�lt�k a marihu�n�t, minden k�vetkezm�ny n�lk�l. �gy biztos, hogy az is csak mese, amit a heroinr�l mondanak. S hogy nem volt mese, azt m�r a heroinn�l olvashattuk. S hogy az sem mese, amit a marihu�n�r�l mondtak, azt majd a k�sõbbiekben fogjuk l�tni.

A marihu�n�n kereszt�l az �t ugyanis elvezet a hasishoz, s ez m�r egy 5-15 %-ban tetrahidrokannabinolt tartalmaz� m�reg, amelynek fogyaszt�sa sokakat juttatott m�r elmegy�gyint�zetbe…

A hasis�lvezet t�rt�net�hez �s elterjed�s�hez szorosan kapcsol�dik a v�zipipa. Perzsi�ban m�r 1606-ban t�k�letes v�zipip�kat k�sz�tettek. A hasissz�v� mindig arra t�rekszik, hogy a b�dulat �llapot�t a lehetõ legk�nyelmesebb k�r�lm�nyek k�z�tt t�ltse el. Ellent�tben az �piumsz�v�val, m�r a sz�v�eszk�z elk�sz�t�s�t is nagy gonddal �s szeretettel v�gzik. �reg, gyakorlott hasissz�v�k k�l�nleges m�dszerrel k�sz�tik elõ a v�zipip�t, k�l�n�sen a pipafejet, a lul�t. Komoly feladat, szinte cerem�nia a neh�z perzsa v�zipip�ba val� doh�nyfajt�nak, a tumpekinek �s a hasisnak az �sszekever�se, a tart�ba val� elhelyez�se, s m�g sz�mos egy�b apr�s�g. Aki k�l�n�sen kitûnik a lula elk�sz�t�s�ben, azt az eg�sz t�rsas�g tisztelete �vezi, s mindenki arra t�rekszik, hogy az õ pip�j�b�l sz�vhasson.

A hasis szerelmesei �ltal�ban nem szeretnek egyed�l sz�vni, hanem kis, k�t-�t emberbõl �ll� csoportokat k�peznek. Ha elk�sz�lt a v�zipipa vagy megsodort�k a nagy hasiscigarett�t, akkor meggy�jtj�k, �s a pipa vagy a cigaretta k�rbej�r. Mindenki egy m�lyet sz�v belõle, �s a f�st�t oly sok�ig tartja vissza t�dej�ben, m�g csak a k�nnye ki nem csordul, vagy k�h�g�si roham nem vesz erõt rajta.

Egy v�zipipa elsz�v�sa k�r�lbel�l 2-4 �r�ig tart. A b�dulat m�r rendszerint az elsõ sz�v�s ut�n kialakul. A b�dult emberek t�rsalognak, n�ha �nekelnek, n�ha hangszeren j�tszanak, esetleg egyik-m�sik felkerekedik, �s a k�r k�zep�n t�ncolni kezd. A t�ncot a t�bbiek ritmusos tapssal k�s�rik. Az ilyen t�rsas�gban szigor� fegyelem uralkodik. A t�rsas�g legidõsebb, vagy legerõsebb tagja gondoskodik arr�l, hogy a hasis eloszt�sa egyenlõ ar�nyban, �s rendben t�rt�njen. Ha egy ilyen t�rsas�gba idegen ker�l, mindent megtesznek, hogy õt is r�szoktass�k a hasis �lvezet�re. Ingyen adnak neki egy k�nnyû hasis cigarett�t, b�tor�tj�k, hogy pr�b�lja meg a sz�v�st. Az�rt veszik r� az �jonnan �rkezettet a hasissz�v�sra, mert ily m�don biztosak lehetnek abban, hogy az illetõ nem �rulja be õket.

Az al�bbi t�rt�net j�l jellemzi az elmondottakat, de p�ld�ja annak is, hogy hogyan terjed a hasis �lvezet.

A g�r�g haditenger�szet egyik kik�tõj�ben, 1930-ban t�rt�nt eset, hadb�r�s�gi t�rgyal�si anyag�b�l id�z�nk r�szleteket. Egy tan� besz�molt arr�l, hogy haditenger�szet fogh�z�ban, cellat�rsa, egy matr�z arra k�nyszer�ttette, hogy sz�vjon vele hasist. "�n eleget tettem a k�r�snek, mert nem akartam, hogy a fogolyt�rsam spiclinek gondoljon." Maga a matr�z a b�r�s�g elõtt tagadta, hogy m�sokat is r� akart b�rni a hasis sz�v�s�ra, azt azonban nem tagadta, hogy maga is hasis �lvezõ. Errõl �gy vallott, "Amikor �t nappal elõtte a kik�tõbe j�ttem, megfigyeltem, hogy egyesek felm�sznak a hegyre, s ott maradnak egy �r�t. Azut�n visszaj�nnek. Ez �gy ment napokon kereszt�l. N�h�ny nap m�lva megismerkedtem eggyel k�z�l�k, aki bemutatott a t�bbieknek. Egy nap �n is felmentem ut�nuk a hegyre, �s l�ttam, hogy egy �s ugyanazon cigarett�t sz�vj�k felv�ltva valamennyien. Amikor megl�ttak, elrejtett�k a cigarett�t. Egy idõ eltelt�vel ism�t elõvett�k az �ri�si hasiscigarett�t, �s odaadt�k nekem is, pr�b�ljam meg sz�vni. K�v�ncsis�gb�l megpr�b�ltam." A b�r� k�rd�s�re, hogy gyakran sz�vtak-e hasist, �gy felelt: "Valah�nyszor hasishoz jutottunk, sz�vtuk, de m�st sosem."

A heveny hasishat�snak a jellemzõi azonosak ugyan, de az egyes esetek k�z�tt vannak bizonyos k�l�nbs�gek. P�ld�ul a sz�jon �t bevett hasis hat�sa t�bb mint egy �ra ut�n jelentkezik, m�g a sz�v�s sor�n igen gyorsan, majdnem az elsõ l�legzet ut�n kialakul. A m�sik k�l�nbs�g, hogy a hasis okozta b�dulat �lm�nyvil�ga fel�letesebb, fut�bb, ha a hasist eszik. A sz�v�sn�l is vannak finomabb k�l�nbs�gek, amelyeket olyan k�r�lm�nyek hat�roznak meg, mint pl. a k�sz�tm�ny minõs�ge vagy a sz�v�s m�dja. Ugyan�gy szerepet j�tszik az adag mennyis�ge, de m�g ink�bb a hasist �lvezõ szem�lyis�gszerkezete. Theophile Gautier, a h�res francia �r� hasism�mor�nak �lm�nyszerû le�r�sa �gy hangzik:

"K�r�s-k�r�l �ri�si szikl�k voltak, amelyekbõl hatalmas darabok zuhantak le, s amelyek sz�n�ket �lland�an v�ltoztatt�k. �gy tûnt, mintha egy kaleidoszk�pot n�zn�k. A m�sik pillanatban bar�taimat l�ttam, megv�ltozott, f�lig ember, f�lig n�v�ny alakban… M�skor ezek a v�zi�k sokkal bonyolultabbak, sokkal szokatlanabbak voltak. Milli�rdnyi pillang�, suhog�, legyezõszerû sz�rnyakkal, egyenletes �lland� z�mm�g�ssel rep�lt egy k�l�n�s f�nyforr�s k�r�l."

Baudelaire, a k�ltõ �gy �rt:

"Ujjhegyeimben k�nnyû hideg �rz�s jelentkezett, amely csakhamar annyira fokoz�dott, hogy �gy �reztem, mintha ujjaimat j�ghideg v�zzel telt ed�nybe mer�tettem volna... A hideg szinte k�zzel foghat� v�lt… eg�sz val�mat �tj�rta, olyannyira, hogy �reztem, szinte megfagynak a gondolataim is. Vagy tal�n sokkal ink�bb egy gondolkod� j�gdarabnak hittem magamat, hiszen hatalmas j�gdarabb�l faragott szobornak tûntem."

Egy gy�gyszer�szhallgat� �gy sz�molt be, "Szomsz�daimnak feltûnt, hogy remegek a hidegtõl… Majd hirtelen azt �reztem, hogy a fejembe nagy mennyis�gû v�r �ramlik, a sz�vem hangosabban vert, kopony�mban, f�lemben erõs z�g�st hallottam. Fejemet hõhull�m �nt�tte el, amit szinte l�ttam… Hirtelen rettenetes meleget �reztem, innom kellett, hogy ezt a hõs�get oltsam."

L�ssunk n�h�ny m�s �nvallom�st is. Egyik�k �gy �rja le, mit �rzett:

"K�r�l�ttem minden idegen lett, �s az emberek megv�ltoztak. A karmester, a pinc�r, a t�ncol� p�rok �gy tûntek elõttem, mint egy t�k�rkabinet alakjai. Bennem valamennyi izomrostom nevetett, a testem kinevetett engem. Ez az �llapot sz�rnyû volt, f�jdalmas…

A m�sik �gy �rja le �lm�nyeit:

"�gyban fek�dtem, s nem tudom, hogy mennyire voltam �bren, mennyire aludtam, s ha aludtam, akkor mennyi ideig. Hirtelen elkezdtem nevetni. Elõsz�r �gy nevettem, mint mindenki, aki �lm�ban s�r vagy nevet, hang n�lk�l. Ez a nevet�s azonban mind erõsebb, hangosabb lett. V�g�l oly hangosan kellett felnevetnem, hogy fel�bredtem teljesen. �llapotomat nagyon kellemetlennek tal�ltam, �s saj�t magamat nevets�gesnek. Sz�rnyû gondolat �tl�tt az eszembe, tal�n a hasis gy�gy�thatatlan lelki-betegs�get okozott ? Ez a gondolat erõsen nyugtalan�tott, de ennek ellen�re csillap�thatatlanul tov�bb nevettem, egyszerûen lehetetlen volt a nevet�st elnyomnom."

Kiss� m�s az elsõ hasis�lvezet, k�r�lm�nyei titokzatosak, rejtelmesek. Ezek a k�r�lm�nyek �s a jelen levõ tapasztaltak viselked�se, nagym�rt�kben befoly�solja az �jonc viselked�s�t is. A drog hat�sa az esetek nagy r�sz�ben k�l�n�s benyom�sokat id�z elõ, �s a hasis�lvezõ furcsa �lm�nyeken megy kereszt�l. Ezekben a komplex �lm�nyekben elmos�dnak az �N �s a k�lvil�g k�z�tti hat�rok is. Az �N azonos�tja mag�t a t�rgyakkal, egy f�val, saj�t pip�j�val, a pipa f�stj�vel. �gy �rzi, hogy nincs lelke, szem�lyis�g�t elrabolt�k. A t�rgyak �letre kelnek vagy elvesztve szokott form�jukat bizarr, sz�nes alakot �ltenek.

A hasisb�dulatban levõ ember �gy �rzi, mintha semmihez nem volna k�ze, saj�t mag�t �s a l�tv�nyt nevets�gesnek, komikusnak tal�lja. Cs�ndes, belsõ nevet�s jelentkezik. Ez azonban egyre erõsebb� v�lik, �s hirtelen megmagyar�zhatatlan okb�l nevet�si rohamba t�r ki. Ez a roham nem mindig kelt euf�ri�s hangulatot, gyakran �ppen ellenkezõleg, diszf�ri�s hangulatnak, rossz testi-lelki �llapotnak a k�s�rõje. Egyetlen bizonyos, a nevet�s jellemzõ a hasis�lvezetre.

K�l�n�sen �rz�kenny� v�lik a b�dulatban levõ ember a hangok �s a z�rejek ir�nt. Hall�sa �lesebb �s kifinomultabb lesz. Ez�rt leli �r�m�t a zenehallgat�sban �s a t�ncban az a hasis�lvezõ, akinek a b�dulatban euf�ri�s �rz�se is t�mad.

Az elsõ hasis�lvez�st t�bbnyire sz�d�l�s, a fejben nyom�s�rz�s, eles�sre val� hajlam, �lmoss�g k�s�ri. Ez ut�bbi nemegyszer m�ly �lomba megy �t. A ny�lkah�rty�k sz�razak, a torokban �gõ �rz�s, k�h�g�si inger, majd k�h�g�s jelentkezik, szomj�s�g�rz�s, h�nyinger, h�ny�s, erõs sz�vdobog�s t�mad. A k�bult ember szeretne szabadulni ebbõl az �llapotb�l. Ezek a kellemetlen t�netek akkor jelentkeznek erõsen, sokszor hatv�nyozottan, ha egyidejûleg szeszes italt is fogyasztott hozz� az �jonc. Akkor m�g az a vesz�ly is fenyeget, hogy a s�lyos m�rgez�si t�netek mellett vagy ak�r azok hi�nyiban is olyan t�ladagol�sb�l sz�rmaz� �llapot alakul ki, amelyik ak�r hal�llal is v�gzõdhet.

Ha az �jonc elsõ tal�lkoz�sa a hasissal nagyon kellemetlen k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott le, s sz�m�ra nagy csal�d�st okozott, akkor szerencs�snek mondhat�, mert feltehetõen egy �letre h�tat ford�t a k�b�t�szereknek.

Egy 35 �ves tan�t� egyszer megpr�b�lta a hasist. Szerencs�je volt, nagyon rossz �lm�nyei maradtak vissza. Ezeket �gy �rta le:

"Az �gõ hasis szaga ellen�rz�st v�ltott ki belõlem, �s h�nyinger gy�t�rt. K�s�rõm r�besz�l�s�re m�gsem hagytam abba a sz�v�st, �s csakhamar �gy �reztem, hogy sz�jam erõsen kisz�rad, �s z�g�s t�madt a f�lemben. Ekkor �gy tûnt, hogy a fejemben l�g�res t�r keletkezett, a szomsz�dok hangj�t �gy �rz�keltem, mint egy hangos kiab�l�st. K�l�nb�zõ sz�nû, ragyog�sokat l�ttam, nem tudtam felfogni a k�r�l�ttem zajl� besz�d �rtelm�t, �s nem tudtam k�vetni saj�t gondolataimat. �gy �reztem, �n k�t �N vagyok, akik k�z�l az egyik �ll, a m�sik fekszik… Egyidejûleg hirtelen nagy �tv�gyam lett, �s szexu�lis v�gyat �reztem, de mindezeket nagyon r�vid ideig. A b�dulat v�g�n tagjaim elnehez�ltek, mintegy elhaltak, szempill�mat is �loms�ly h�zta le. Erõsen el�lmosodtam, �s m�snap reggelig egyfolyt�ban aludtam. Amikor fel�bredtem, fejem neh�z volt, sz�jam sz�raz. Egy�ltal�n �gy �reztem magam, mintha m�ly r�szegs�g ut�n �bredtem volna."

Egy 21 �ves f�rfi egym�s ut�n n�gy, marihu�n�s cigarett�t sz�vott el. Megzavarodott, elvesztette t�j�koz�d�s�t t�rben �s idõben, p�nikba esett. Nem tudott parancsolni kez�nek, l�b�nak, s nem tudott megsz�lalni sem. A drog hat�sa alatt sz�nes mint�kat, foltokat l�tott a feh�r falon. H�rom h�tig nem mert marihu�n�t sz�vni. Akkor azonban olyan �llapotba ker�lt, mint amikor a n�gy cigarett�t elsz�vta. Ezek a panaszok fõleg akkor jelentkeztek, amikor elj�tt az esti elalv�s ideje. A f�lelmi kr�zisek mind gyakrabban gy�t�rt�k, eluralkodtak rajta, s mivel f�lt bevallani, hogy marihu�n�t sz�vott, szkizofr�nia gyan�val utalt�k be egy klinik�ra. Ott az ut�n hamar kider�lt, hogy sz� sincs val�s�gos elmebajr�l, �s n�h�ny heti kezel�s ut�n t�netmentesen t�vozott.

Kev�sb� szerencs�sek azok, akikn�l az elsõ tal�lkoz�s kellemes k�r�lm�nyek k�z�tt zajlik le. A testi kellemetlens�gek nem hi�nyoznak ugyan itt sem, de enyh�k, ugyanakkor a lelki �lm�nyek kifejezettebbek, teljess�ggel elt�ltik az egy�nt. Itt nincs m�sr�l sz�, mint egyszerû, tartalom n�lk�li euf�ri�s �rz�srõl, amelyet vagy nevet�sre val� hajlam, nevet�si roham k�s�r, vagy kellemes �rz�sek, nyugalmas f�l-alv� �llapot, amelyben k�l�n�s, kellemes �lmok jelennek meg. Ez a b�dulatot k�s�rõ euf�ri�s �llapot �ltal�ban csak a megszok�s kialakul�sa ut�n jelentkezik, s vid�ms�g, nevet�si k�nyszer jellemzi. Egyesek �r�met lelnek a t�ncban, mozg�sban, ak�r s�t�l�sban is. M�sok viszont teljesen visszah�z�dva t�ltik a hasisb�dulat idej�t.

Ami pedig a hasis hat�s�t illeti a szexu�lis �letre, itt sincs sz� arr�l, hogy a val�s�gos szexu�lis k�pess�g b�rmi m�don is fokoz�dna. Az elsõ n�h�ny hasis�lvez�sn�l m�g elõfordulhat f�rfiakn�l a nemi k�pess�g valamelyes n�veked�se. Ebben is azonban ink�bb az j�tszik szerepet, hogy a drog hat�s�ra old�dik a fesz�lts�g, cs�kkennek a g�tl�sok. K�sõbb azonban a hasis eset�ben is, ak�rcsak a kokainizmusban, a nemi v�gy, a libid� emelkedik, de a k�z�s�l�si k�pess�g t�nem�nyes gyorsas�ggal elv�sz. M�sk�nt kifejezve, a kr�nikus hasis�lvezõn�l az akt�v szexu�lis tev�kenys�get a fant�zia, az erotikus hallucin�ci�k v�ltj�k fel, s ezzel egy�tt elv�sz a norm�lis potencia.

�ltal�ban hasism�morban a v�zi�k nemritk�n szexu�lis sz�nezetûek. Ez is k�zrej�tszik abban, hogy a hasisr�l az a hit terjedt el, hogy �lvezõinek k�l�nleges szexu�lis �lm�nyt ad. A rendszeres hasissz�v�nak csak a k�pzelet�ben fokoz�dik a szexu�lisk�pess�ge, tev�kenys�ge, de a val�s�gban szexu�lis �lm�nyei a fant�zia vil�g�ra korl�toz�dnak. Ezek a fant�zia�lm�nyek is, ak�rcsak a jellembeli v�ltoz�sok, nemcsak a b�dulat idej�n jelentkeznek, hanem nappal is �lmodnak r�la, pontosabban, nappal is �lmodj�k azt, amit a val�s�gban szeretn�nek. Ezt �gy pr�b�lj�k realiz�lni, hogy �lmaikat, fant�ziak�peiket durva kifejez�sekkel, rendk�v�l sz�nesen, r�szletesen elmes�lik egym�snak.

Kivonat n�h�ny elvon�k�r�n levõ beteg k�rlapj�b�l: "Ez az eg�sz egyszerûen komikus. B�rmit l�t is az ember, az eg�szen saj�ts�gosan jelenik meg elõtte, �s nevet�sre k�szteti. �gy ha �n a vil�got, ezt a vil�got n�zem, ott minden mulats�gosnak tûnik elõttem, s elkezdek nevetni, nevetek �s nevetek �s nevetek."

"Hasisk�bulatban j�, ha az ember a szavait meggondolja, kim�rten mondja ki. Sok�ig gondolkozol, m�g valamit kimondsz, nehogy elvesz�tsd a gondolataidat. Ha �n hasisk�bulatban vagyok, komoly vagyok. Lelkem tele van sz�ps�gekkel. Sz�vesen megyek a k�rny�kre s�t�lni, �s �lomvil�gban ringat�zom. Majd vid�m hangulatom t�mad, megtelek �r�mmel, vid�ms�ggal, sokat nevetek. Minden t�rgy sz�pnek tûnik elõttem. J�lesik �nekelni, sz�rakoz�helyre vagy sz�nh�zba menni."

"A hasis komolly� tesz, a b�dulatban nyugalmat akarok, ne besz�ljenek hozz�m, m�g csak k�r�l�ttem sem… de gondolatokat, sok gondolatot nem hoz nekem."

�gy eml�keznek vissza a betegek.

Egyes hasis�lvezõk a k�bulatban apatikusak, egykedvûek, alusz�konyak, esetleg depresszi�sak lesznek. M�sok eml�keikkel foglalkoznak, elemzik �nmagukat �s viszonyukat a csal�djukhoz, �let�ket elhib�zottnak l�tj�k, m�lys�gesen sajn�lj�k magukat. Megpr�b�lnak terveket k�sz�teni, hogy hogyan is tudn�nak kijutni ebbõl a szomor� helyzetbõl. Nyugalomra v�gynak, ker�lnek minden mozg�st, sokszor m�g n�zni sem hajland�k, nem akarnak zen�t hallgatni, csak szomor� gondolataikkal foglalkoznak.

Feltûnõ jelens�g a gyors, v�ratlan v�ltoz�s a k�bulatban levõ ember ked�ly�ben, a dolgok felfog�s�ban vagy ak�r a magatart�s�ban. P�ld�ul egy hasism�morban levõ ember, ak�r az eg�sz idõ alatt, l�tsz�lag boldog, vid�m hangulatban van. Elengedi mag�t, �nekel, t�ncol. Ebben az �llapotban bar�ts�gosan, vid�man odasz�l valakinek, de az nem reag�l r�... Vagy cigarett�val k�n�lja, amit az elh�r�t… Ez a t�ny, hogy a m�sik az õ tr�f�j�val szemben k�z�mb�s maradt vagy a k�n�l�s�t nem fogadta el, egyetlen pillanat alatt megv�ltoztatja vid�m hangulat�t, elkomorul, egyre ink�bb neheztel a m�sikra, �s a reakci�, ami erre jelentkezik, a legv�ratlanabb lehet.

A k�bulatban majdnem szab�lyszerûen t�madhatnak t�veszm�k. "Ha egy ember elmegy melletted, azt m�r gyan�val, f�lelemmel veszed tudom�sul. Ha k�t ember besz�lget melletted a kocsm�ban, azt hiszed, r�lad van sz�." Ez a gyan�val vegyes f�lelem gyakran p�nikszerû f�lelembe, d�hbe vagy ak�r senkire �s semmire sem tekintõ agresszivit�sba csaphat �t.

Kivonat egy k�rlapb�l:

"Ha valaki kis t�vols�gban ment el mellettem, felugrottam, mert azt hittem, hogy b�ntani akar. Ha �llva maradt valaki mellettem, azt k�rdeztem magamban, hogy mi�rt nem megy tov�bb ez a gazember ? Pontosan az �n k�zelemben kell meg�llnia �s ijesztgetnie engem ? Az ut�n r�j�ttem, hogy ez az �n b�dulatomt�l van, �s tov�bb nem zavart, nem akartam tõle semmit. Hasisb�dulatban f�lõs vagyok, nem akarok harcolni, mert azt hiszem, hogy nem vagyok erre k�pes, gy�va leszek, elvesztem b�tors�gomat."

Egy m�sik beteg elmondta, hogy amikor egy napon hasism�morban hazafel� tartott, l�pteket hallott a h�ta m�g�tt. Azonnal azt gondolta, hogy k�vetik, �s elkezdett rohanni, ahogyan csak b�rt. Egyetlen gondolat uralkodott el benne, s ez a menek�l�s, a fut�s k�nyszere volt.

Egy harmadik ezeket mondta:

"A b�dulatban �n azonnal �s mindig verekedni akarok. Olyankor mindent �s mindenkit f�lre�rtek. Ha valaki elmegy a k�zelemben, �s r�m pillant, vagy �ppen nevet, m�g akkor is, ha tiszt�n l�tom, hogy nem hozz�m sz�l, nem engem nevet ki, olyan d�hroham j�n r�m, hogy nem tudok magamon uralkodni. Elkezdem szidni, becsm�relni, �s j�szer�vel meg tudn�m �lni. A hasis vadd� tesz."

M�sok elmondj�k, hogy hasisb�dulatban v�dtelennek �rzik magukat, �s f�lnek a nevets�gess�gtõl: "Sz�gyellem magam, ha r�lam besz�lnek, mert azt hiszem, mindenki tudja, hogy hasis�lvezõ vagyok. Hasisb�dulatban, ha lemegyek az utc�ra, azt hiszem, az eg�sz utca, minden ember engem n�z, j�llehet ez nem �gy van. Nem d�h�s leszek, hanem sz�gyellem magam. Ha t�rsas�gban valaki le�l mell�m, nevet, hangosan besz�l, azt hiszem r�lam besz�l, engem nevet ki."

"A hasis megb�n�tja az agyamat. �r�k hosszat nem vagyok k�pes gondolkodni. Nem �rtem, amit nekem mondanak. Ha valamit k�rdeznek tõlem, bizonyos idõ ut�n �n k�rdezem õket, hogy vajon sz�ltak-e hozz�m. Abban a pillanatban, amikor �gy �rzem, hogy agyam megb�nult, hirtelen magamba roskadok. Elfelejtem, hogy az agyam dolgozott. Valamit akarok mondani, de elfelejtem, hogy mit, hirtelen t�m�t v�ltoztatok, azut�n v�ratlanul elhallgatok. Akihez sz�lok, egyszerûen k�ptelen meg�rteni a besz�demet."

Hasism�morban a t�rgyak tudom�sulv�tele erõsen megv�ltozik, erõsen zavart lesz. �gy pl. k�s�rletek sor�n der�lt ki, hogy a t�rgyak nagys�ga is �lland�an v�ltozik. Egy rendszeres hasis�lvezõ elmondta, hogy elõtte nemegyszer az utc�n a v�zcseppek oly nagynak tûntek hogy �tugrotta õket, mert azt hitte, nagy t�cs�k. Vagy elõfordult, hogy hosszabb ideig tartott a csap al� egy ed�nyt, de elfelejtette kinyitni a csapot, s k�zben v�rta hogy az ed�ny megteljen v�zzel.

Id�zz�nk m�g a k�rlapokb�l:

"Ha hasist veszek be, �gy tûnik, nem a f�ld�n j�rok, hanem �szom a levegõben. Oly k�nnyûnek �s rugalmasnak �rzem magam, mintha gumib�l voln�k. Vagy elindulok valahova, s elhat�rozom, hogy egy bizonyos pontig megyek. De egyszer csak r�j�v�k, hogy messze elhagytam azt a helyet, ahova k�sz�ltem. Egyszer pedig azt vettem �szre, hogy b�dulatomban a saj�t �rny�komat figyelem, ugyanakkor az volt az �rz�sem, hogy ide-oda hajladozok, s�llyedek. Ez igen k�l�n�s �rz�s volt."

Annak az idõszaknak a v�g�n, amikor hozz�szok�s kezd kialakulni, m�r szubjekt�ve �s objekt�ve is tapasztalhat�k gondolkod�si zavarok. Ekkor m�g a hasis�lvezõ tiszt�ban van azzal, hogy a k�bulat idõtartama alatt gondolkod�si neh�zs�gei vannak, de egyszerûen tudom�sul veszi, hogy ebben az (�ltala) "elbutul�snak" nevezett szakaszban, a b�dulat idej�n egyszerû feladatokat sem tud megoldani, gondolatai elkalandoznak, elveszti a besz�d fonal�t, vagy egyszerûen nem tudja befejezni a mondatot.

A kr�nikus hasism�rgez�sben, amikor m�r kialakul a hasist�l val� lelki f�ggõs�g, a k�pet jellembeli v�ltoz�sok uralj�k. Ezek nemcsak b�dulatban �szlelhetõk, hanem az absztinencia egyre r�vid�lõ idõszakaiban is. A k�p kezdetben igen v�ltozatos, gyerekesek lesznek, �rz�kenyek, ingerl�kenyek, k�t�zk�dõk, f�lelemmel telnek el, �s sokan lesznek k�z�l�k emberker�lõk.

Hosszabb ideig, nagyobb hasisadaggal t�rt�nõ vissza�l�s ut�n nemritk�n olyan jellegzetes �llapotok alakulnak ki, amelyek megfelelnek a heveny szellemi zavar k�p�nek, a beteg hirtelen elveszti a besz�d fonal�t, nem tudja, mirõl kezdett besz�lni, a percekkel elõbb t�rt�ntekre nem eml�kszik, s nemritk�n t�rben �s idõben is t�j�kozatlann� v�lik. Ez az �llapot k�l�nbõzik a b�dulatt�l, �s f�ggetlen a szervezetben levõ hasis mennyis�g�tõl. Egyar�nt jelentkezhet nagy mennyis�gû hasis �lvez�se ut�n, de kisebb mennyis�gek fogyaszt�sa eset�n is, vagy ak�r az absztinenci�s idõszakokban. A roham eg�szen hirtelen kezdõdik, pl. egy besz�lget�s sor�n vagy s�ta k�zben. A roham a beteget meglepet�sszerûen, vill�mcsap�sk�nt �ri.

Az �veken �t tart� rendszeres hasisfogyaszt�s a szellemi tev�kenys�get nagym�rt�kben rontja. Ez hasonl�t az alkoholos demenci�hoz (elbutul�shoz). Itt is arr�l van sz�, hogy az agyi funkci�k visszavonhatatlanul k�rosodnak, jellemzõ az �rdeklõd�si ter�let fokozott beszûk�l�se, elbutul�s, lustas�g, egykedvûs�g, az �t�lõk�pess�g teljes elveszt�se. A hasis eset�ben m�gsem annyira a demenc�a uralja a k�pet, mint ink�bb a kr�nikus hasism�rgez�s m�r kor�bban le�rt t�netei, elsõsorban a jellembeli v�ltoz�sok.

V�g�l vess�nk itt is egy pillant�st a k�rd�s �zleti oldal�ra. A marihu�n�s cigarett�t sz�v�k, a hasist b�rmilyen form�ban �lvezõk enn�l a k�b�t�szern�l is a t�bb ezerszeres �r�t fizetik annak, amibe eredetileg ker�lt. Ezt a csemp�sz�rut is szinte minden lehets�ges m�don sz�ll�tj�k, tev�n, teher �s szem�lyaut�n, haj�n, rep�lõg�pen, term�szetesen a legnagyobb titokban. Kifogyhatatlanok az �tletek, amelyek seg�ts�g�vel a csemp�szek c�lba akarj�k juttatni az �rujukat. P�ld�ul a haj�k ut�n k�tik �gy, hogy a haj� a v�z sz�ne alatt vontatja be a megfelelõen elk�sz�tett csomagot a kik�tõbe, majd onnan b�v�rok hozz�k felsz�nre. M�skor a ny�lt tengeren, m�g az �rintett orsz�g fels�gvizein k�v�l gyorsnasz�dokra rakodnak �t, amelyek gyorsas�ga rem�nyt ny�jt arra, hogy kiker�lik a parti õrs�g figyelm�t. Ma m�r az sem tartozik a ritkas�gok k�z�, hogy mivel nem s�r�l�keny, rep�lõg�prõl ejtõernyõvel dobj�k le a k�ldem�nyt.

Tal�n kiss� nagyobb hangs�lyt kaptak a hasissal foglalkoz� fejezetben a k�rt�rt�neti kivonatok, a betegekkel kapcsolatos le�r�sok. Ez nem volt v�letlen. Az�rt tett�k ezt, mert az Egyes�lt �llamokban egyes pszichi�terek �gy v�lik, hogyha a marihu�n�s cigarett�t leg�liss� tenn�k, akkor ez mintegy kifogn� a szelet a vitorl�b�l, cs�kkenten� az egy�b, �ltaluk vesz�lyesebbnek tartott k�b�t�szerek, elsõsorban a heroin �s az LSD haszn�lat�t.

Nos ez nem �gy van. Egyr�szt l�thattuk, hogy a hasis sem vesz�lytelenebb a t�bbi k�b�t�szerekn�l, legfeljebb lassabban jut el �lvezõje a v�g�llom�shoz, mint pl. a heroin vagy az LSD rabja. M�sr�szt (�s szerencs�re) ezt vallja a pszichi�terek t�lnyom� t�bbs�ge is, az "�rtatlan" marihu�n�s cigaretta a legvesz�lyesebb "besz�ll�" drog, mert megnyithatja az utat a "kem�ny" drogok fel�.