Megjelen�s

A salvia (Salvia divinorum, j�smenta, l�tnokzs�lya) egy D�l-Mexik�ban honos l�gy level� n�v�ny. Leveleit fogyasztj�k. F� hat�anyaga, a Salvinorin A igen er�sen pszichoakt�v vegy�letet, mely szerkezetileg a t�bbi ismert pszichoakt�v vegy�letek k�z�l egyhez sem hasonl�t. A Salvinorin-A-b�l k�l�nb�z� er�ss�g� pip�b�l sz�vhat� kivonatok k�sz�lnek (5-sz�r�s, 6-szoros, 10-szeres stb.). L�teznek Salvinorin-A kivonatot tartalmaz� folyad�kok is.

A salvia (zs�ly�k) nemzets�g�be igen sok n�v�nyfaj tartozik, �s a kert�szetben kaphat� „salvia” szinte biztos, hogy nem Salvia divinorumot takar, hacsak nincs kimondottan �gy c�mk�zve.

Fogyaszt�s

Level�t pip�b�l vagy v�zipip�b�l sz�vj�k, vagy megr�gj�k �s lenyelik. Az ut�bbi esetben a levelet �s keser� lev�t egy ideig a sz�jban illik tartani, hogy teljesebb legyen a hat�anyagok felsz�v�d�sa.

A salvinorin-A kivonatot tartalmaz� folyad�kot a nyelv alatt tartj�k, �gy a hat�anyag a sz�j ny�lkah�rty�j�n kereszt�l ker�l a v�r�ramba. A Salvinorin-A nem v�lt ki toleranci�t, �gy az �lm�ny ism�telt adagokkal meghosszabb�that� vagy feler�s�thet�.

D�zis

Nagyon �vatosnak kell lenni a folyad�kokkal �s egy�b kivonatokkal, mert l�nyegesen nagyobb koncentr�ci�ban tartalmazz�k a hat�anyagot, mint a sima salvia lev�l.

A legt�bb ember sz�m�ra egy vagy egy p�r slukk a lev�lb�l vagy a kivonatb�l el�g szokott lenni egy teljes �lm�nyhez. Az igaz�n er�s hat�shoz azonban a sima levelek elsz�v�sa nem mindig elegend�. A kivonatokkal �s a kiteny�sztett fajt�k leveleivel viszont dr�mai, n�ha r�miszt�, �s teljesen �that� enteog�n tudat�llapot �rhet� el. A k�l�nb�z� koncentr�tumokb�l egy slukk a pip�b�l vagy v�zipip�b�l �ltal�ban b�ven elegend�. Legy�nk nagyon �vatosak! Az �tsz�r�s koncentr�tumot haszn�lva m�r egy t�d�nyi f�st is ler�p�thet a sk�l�r�l!

�tlagos erej� lev�lb�l:
  – a gyenge hat�s: 1/4 gramm,
  – �ltal�nos d�zis: 1/2 gramm,
  – az intenz�v �lm�nyhez: 3/4 gramm.

5-sz�r�s lev�l-kivonatb�l:
  – gyenge hat�s: 1/20-1/10 gramm,
  – �ltal�nos d�zis: 1/15-1/10 gramm,
  – intenz�v �lm�nyhez: 1/10-1/4 gramm.

Fontos!

Hat�sa alatt ne vezess aut�t!

�rzelmileg vagy pszich�sen zavaros id�szakokban nagyon alaposan gondold meg, hogy haszn�lj-e salvi�t, vagy m�s pszichedelikus szert, mert m�g komolyabb probl�m�kat hozhatnak el�.

Azoknak, akiknek a csal�dj�ban el�fordult skizofr�nia vagy korai megjelen�s� ment�lis zavar, k�l�n�sen aj�nlott az �vatoss�g a pszichedelikus szerekkel, mert felsz�nre hozhatj�k a lappang� pszich�s �s ment�lis zavarokat.

Hat�sok

Ha a f�stj�t sz�vjuk, az els� �rz�kelhet� hat�sok 20-60 m�sodperc ut�n jelennek meg. Ez ut�n 1-2 perc alatt fokozatosan m�ly�l el az �lm�ny. 5-15 percen kereszt�l tart az intenz�v �llapot, melyet egy 20-40 perces lej�v�si f�zis k�vet. V�g�l az ut�hat�sok 15-20 perc alatt halv�nyulnak el.

Ha a leveleket a nyelv alatt tartjuk, vagy lenyelj�k, akkor a hat�s lassabban indul be, �s tov�bb tart.

Fizikai

A salvia trip alatt fokozott ver�t�kez�s �s n�ha enyhe testh�m�rs�klet-n�veked�s tapasztalhat�. Mint a legt�bb olyan anyagn�l, aminek a f�stj�t a t�d�nkbe sz�vjuk, a salvia fogyaszt�sa sor�n is fell�phet torok- �s t�d�irrit�ci�.

A fogyaszt�s ut�n n�h�nyan fejf�j�st �s enyhe ingerl�kenys�get tapasztalnak.

Ment�lis

A Salvia trip a d�zist�l f�gg�en az eg�szen enyhe, �ppen-hogy-csak �llapott�l a teljes pszichedelikus �lm�nyig terjedhet. Ezt a kreat�v, �lomszer� �lm�nyt sarkalatos szeml�let-v�ltoz�s jellemzi, megv�ltozott �rz�kel�s, valamint �rz�ki �s eszt�tikai �rt�kn�veked�s. Nagyobb d�zisokn�l er�teljes id�torzul�s, �l�nk k�phat�sok, k�l�nb�z� l�nyekkel val� tal�lkoz�sok, m�s helyekre, bolyg�kra, id�kbe val� utaz�s, t�bb �vnyi l�tez�s fest�kk�nt a falon, vagy egy szem�ly eg�sz �let�nek �t�l�se is el�fordul. Ezek nagyon intenz�v �lm�nyek, gyakran t�nhet �gy, hogy a salvia tripb�l ez a n�h�ny perc is t�l sok.

A f�lelem, retteg�s �s p�nik �llapota is el�fordul. A salvia �lm�nyeket gyakran el�g neh�z feldolgozni. Egy j�zan vigy�z� jelenl�te igen er�sen aj�nlott! A legt�bb esetben mozdulatlan marad az illet�, de el�fordul, hogy teljesen disszociat�v �llapotban (tot�lisan k�pen k�v�l) fel�ll, �s m�szk�lni kezd. A vigy�z� seg�ts�g�vel cs�kkenthet� a s�r�l�sek, �s egy�b probl�m�k el�fordul�s�nak vesz�lye.

Hossz� t�v�

Nem tudunk r�la, hogy fizikai f�gg�s�get okozna, �s nem val�sz�n� a pszich�s f�gg�s�g kialakul�sa sem. De mint minden anyagn�l, a salvi�n�l is el�fordulhat, hogy valaki gyakrabban haszn�lja, mint ahogy j�l esne neki.

Kult�ra

A Salvi�t a mexik�i �slakosok gy�gy�t�sra �s j�vend�l�sre haszn�lt�k. Hagyom�nyosan nem a f�stj�t sz�vj�k, hanem hosszasan r�gcs�lj�k a leveleket.

A nyugati irodalomban el�sz�r 1939-ben Jean Basset Johnston tesz eml�t�st r�la, mik�zben a pszilocibin gomb�k haszn�lat�t vizsg�lta a mexik�i mazatec indi�nok k�r�ben. R. Gordon Wasson folytatta a hagyom�nyos haszn�lat dokument�l�s�t 1951 �s 1962 k�z�tt, �s saj�t mag�n igazolta a n�v�ny pszichoakt�v hat�s�t. A Salvia divinorum haszn�lata val�sz�n�leg igen r�gre ny�lik vissza K�z�p-Amerika t�rt�nelm�ben, de eddig m�g nagyon keveset tudtunk meg tradicion�lis haszn�lat�r�l. Az 1990-es �vek k�zep�ig rendk�v�l titokzatos enteog�nnek sz�m�tott, amikor is Daniel Siebert �s m�sok �nk�s�rletekbe kezdtek a n�v�nnyel. A pszichedelikus kult�r�ban vil�gszerte ekkort�l kezdve tett szert n�pszer�s�gre, �s az interneten kereszt�l beindult az �rus�t�sa.

Az angol nyelvter�leten elterjedt elnevez�sei: „la pastora” (a p�sztorl�ny), „Yerba Maria”, „a p�sztorl�ny levele”, „j�smenta”, „j�szs�lya”, de legink�bb egyszer�en csak „salvia”.

Hat�anyagai Magyarorsz�gon nem szerepelnek a k�b�t�szernek min�s�l� anyagok list�j�n, �gy minden szempontb�l leg�lis n�v�nynek sz�m�t.

info: DAATH2