Mit nevez�nk k�nny� drognak?

K�nny� drognak a kende sz�rmaz�kokat nevezz�k: a marihu�n�t �s a hasist. A marihu�na a n�v�ny sz�r�tott v�ltozata, m�g a hasis a kenderb�l k�l�nb�z� technik�kkal kivont gyanta. Mindkett�nek a THC /delta-9-tetrahidrocannabion/ a hat�anyaga, aminek pontos hat�smechanizmusa egyel�re nem ismert, de igen sok kutat�s zajlik ebben a t�m�ban. Az m�r biztos, hogy az agyban a THC fogad�s�ra alkalmas receptorok vannak. Ezekhez kapcsol�dva a vegy�let olyan biok�miai folyamatokat ind�t el, amelyek b�d�t� �rz�seket v�ltanak ki. Ennyit tudnak ma a kutat�k arr�l, mi zajlik az agyban, ha valaki f�vet /mert ez a legelterjedtebb szlengbeli neve/ sz�v vagy eszik.

Hogy n�z ki?
Hogyan fogyasztj�k?

A marihu�na sz�r�tott, esetleg pr�selt, �ltal�ban z�ldes n�v�ny. A hasis barna sz�n�, gyurma �llag� vagy eg�szen kem�ny anyag. Mindkett�nek igen jellegzetes szaga van. Hat�suk nem k�l�nb�zik, de hat�anyagtartalma mindkett�nek igen v�ltoz� lehet.

A legjellemz�bb az, hogy a cigarett�ba sodorj�k doh�nnyal vegy�tve, vagy kis pip�kkal sz�vj�k el a f�st�t. Minden kell�k: pipa, hossz� pap�r, miniat�r v�zipipa kaphat� a sarki trafikokban Eur�pa nagyv�rosaiban, s�t n�lunk is. Szint�n elterjedt fogyaszt�si m�d, hogy s�tem�nybe vagy valamilyen m�s �telbe s�tik. A liber�lis drogpolitik�j�r�l ismert Hollandi�ban cake, azaz s�ti form�j�ban �rus�tj�k.

Mire j� a kender?
Eddig csak a k�b�t�szerr�l besz�lt�nk. Pedig a kender, amir�l sokaknak csak a k�t�l jut esz�be, igen sok oldal�. Igen er�s rostjaival j� szolg�latot tesz a rep�l�g�pek �s aut�k karossz�ri�j�nak �p�t�sekor, felhaszn�lhat� a pap�rgy�rt�sban, �s ne feledkezz�nk meg arr�l sem, hogy sokan remek ruh�zati alapanyagnak tartj�k a kendert. Az els� t�mad�s a nagy eur�pai kendermez�k ellen �ppen a m�sz�l megjelen�sekor volt, ami �tvette a term�szetes alapanyag hely�t. Ma �jra t�bb �llamban t�mogatj�k az ipari kender termel�s�t, hisz nem kellenek gyomirt�k �s egy�b mesters�ges vegy�letek a termeszt�shez, a n�v�ny roppant ig�nytelen.

Val�ban gy�gy�t a marihu�na?

Igen, t�bb ezer betegs�gre gy�gym�d!

Enn�l sokkal nagyobb jelent�s�get kap az ut�bbi id�ben a r�kbetegek �letmin�s�g�nek a jav�t�s�ban. A cannabis sz�rmaz�kok ugyanis �tv�gyat csin�lnak, cs�kkentik a h�nyingert �s jav�tj�k a ked�ly�llapotot, �gy t�bb orsz�gban pl. Belgiumban vagy az USA-ban enged�lyezik s kender orvosi c�l� felhaszn�l�s�t. Bizonyos betegek, term�szetesen szigor� ellen�rz�s mellett leg�lisan fogyaszthatj�k ezt az anyagot.

F�gg�st okoz-e a marihu�na?

Pszichikai f�gg�st mindenk�ppen kialak�t a hossz� t�v�, rendszeres fogyaszt�s. Hogy ehhez mennyi id�nek kell eltelnie, az szem�lyf�gg�. Abban azonban m�r sa szakemberek k�z�tt sincs egyet�rt�s, hogy fizikai dependenci�t kialak�t-e a marihu�nasz�v�s. Egy nemr�giben v�gzett k�s�rlet a THC-f�gg� patk�nyokat „produk�lt”, �gy bizony�tva, hogy nemcsak pszichikailag lehet f�ggeni a f�t�l. M�s kutat�k viszont azt hangs�lyozz�k, hogy ez a k�s�rrlet THC-kivonatal kezelt �llatok reakci�it vizsg�lta, az emberek viszont nem tiszta form�ban fogyasztj�k az anyagot, r�ad�sul a patk�nyoknak bevitt mennyis�g nagyobb volt, mint egy fogyaszt� napi adagja.

Az azonban biztos, hogy a f�stsz�r� n�lk�l sz�vott f�ves cigaretta t�bb k�tr�nyt rak le a t�d�ben, mint a sima cigarett�k, �s bizony�tani pr�b�lj�k azt is, hogy a THC megv�ltoztathatja eml�kez�s�nket, eg�szen pontosan a r�vidt�v� mem�ri�t �p�ti le.
Ezek h�t a kender negat�v �s pozit�v oldalai, de ne felejts�k el, a n�v�ny nem tehet semmir�l: k�r lenne egy fontos ipari alapanyagt�l megfosztanunk magunkat az�rt, mert bizonyos nemes�tett v�lfajai k�b�t�szerk�nt szolg�lnak...