Az interneten b�ng�szve tal�ltam ezt a kis iratot S�ndor G�bor n�z�pontj�b�l, nem �rtek ezzel teljesen egyet de igazs�g az van benne.

Drog, h�bor� �s b�ke

* Fifth International Semmelweis Symposium on the Problems of Drug-Abuse, September 26-27, 1996.

Az Orvostov�bbk�pz� Szemle 1994 nyar�n azzal a k�r�ssel fordult olvas�ihoz, hogy mint szakemberek nyilv�n�tsanak v�lem�nyt az orsz�gban foly� vit�val kapcsolatban: egyet�rten�nek-e azzal, hogy Magyarorsz�gon t�rv�nyesen is hozz�f�rhet�v� v�ljon a marih u�na. A lap 1995. janu�ri sz�ma k�z�lte az olvas�i v�laszokat.

Az Orvostov�bbk�pz� Szemle nem origin�lis k�zlem�nyeket hoz� �lvonalbeli tudom�nyos lap, hanem a mindennapos orvosi gyakorlat szempontj�b�l fontos k�rd�sekr�l k�z�l r�vid �ttekint� tanulm�nyokat. Mint ilyen, az egyik legolvasottabb �s legn�pszerûbb - h a nem a legolvasottabb �s legn�pszerûbb - magyarorsz�gi orvosi foly�irat.

A lap szerkeszt�i v�logat�st k�z�ltek a be�rkezett, jellemz�nek tartott olvas�i levelekb�l: a k�rk�rd�sre v�laszol� orvosok t�lnyom� t�bbs�ge egy�rtelmûen elutas�totta �s csup�n egyetlen hozz�sz�l� helyeselte a marihu�na legaliz�l�s�t. F�ggetlen�l att� l azonban, hogy a lev�l�r� orvosok hogyan foglaltak �ll�st, megh�kkent� volt a k�z�lt v�laszok sz�nvonala. A hozz�sz�l�sok teljes eg�sz�ben n�lk�l�zt�k egy orvosi, szakmai lap eset�ben egy�bk�nt term�szetes �rnyalt, diszkussz�v �s m�rlegel� probl�mafelvet �st, a k�rd�s tudom�nyos irodalm�ra val� hivatkoz�sokat, adatok elemz� �rt�kel�s�t, vagy a probl�ma k�l�nb�z� megold�si lehet�s�geinek el�nyeit �s kock�zatait t�rgyal� �sszevet�seket. A v�laszok a drogk�rd�s orvosi-tudom�nyos irodalm�ban val� nagyfok� j�r atlans�got, az inform�lts�g s�lyos hi�ny�t t�kr�zt�k. Mindazon�ltal a hozz�sz�l�k t�bbs�ge, sokszor csup�n szakmai �s mor�lis el��t�letekre t�maszkodva, k�tely n�lk�l nyilv�n�tott v�lem�nyt.

A helyzet vissz�ss�g�t mutatta, hogy a lap szerkeszt�i v�lhet�en megfelel� sz�nvonal� hozz�sz�l�sok h�j�n olyan v�lem�nyeket is k�z�ltek, melyek hang�t�se mer�ben idegen egy orvosi szakmai lapban, �s sokkal ink�bb a populista sajt� gondolkod�si mint�ir a eml�keztet: "...a k�b�t�szerrel �sszef�gg� betegs�gek, balesetek gy�gyszerkezel�se ne legyen t�r�t�smentes. Mi�rt a becs�letes t�rsadalom fizesse a nark�sok kezel�s�t? Senki sem k�telezi �ket a nark�z�sra", vagy a marihu�na legaliz�l�sa "term�szetellene s, erk�lcsrombol�, embertelen, gazdas�grombol�, felesleges, nemzetpuszt�t�. A k�rd�s felvet�se maga is a jelen beteg, �ngyilkol� civiliz�ci�k zavarodotts�g�nak intellektu�lis szellemi v�lad�ka."

A marihu�na legaliz�l�s�r�l sz�l� kiterjedt vita �les f�nybe �ll�totta a magyarorsz�gi drogk�rd�s sz�mos probl�m�j�t. Nyilv�nval�v� v�lt, hogy mik�zben az az �ltal�nos �rz�let, hogy az alkohol- �s a drogk�rd�s orsz�gunkban egyre s�lyosabb� v�lik, orvos aink k�pzetts�ge ezen a ter�leten igen hi�nyos, �s sokan k�z�l�k a megalapozott �s �tgondolt szakmai v�lem�nyt el��t�leteik �s indulataik megfogalmaz�s�val t�vesztik �ssze. Kider�lt, hogy az egyetemi orvosk�pz�sben ez a ter�let eg�szen mostan�ig nem vagy csak minim�lis m�rt�kben kapott teret, hogy a posztgradu�lis k�pz�s is s�lyos szervezeti probl�m�kkal k�zd, csak�gy, mint a drogbetegek ell�t�s�val foglalkoz� maroknyi speci�lis int�zm�ny. K�l�n�sen aggaszt�, hogy kitûnt, a drogfogyaszt�s probl�m�ival fog lalkoz� szakembereink sz�ma a n�h�nyn�l is kevesebb.

M�sr�szt vil�goss� v�lt, hogy az orsz�gnak nincs kialak�tott �s �tgondolt drogpolitik�ja. Ezt a helyzetet ak�r �g�retesnek is tekinthetn�nk, abban b�zva, hogy a drogpolitika hamarosan kialak�tand� strat�giai elvei a probl�ma kezel�s�hez hossz� t�vra ke dvez� viszonyokat teremthetnek. Az ezzel kapcsolatos �rdemi munka azonban csak nem akar megindulni, �s ahelyett, hogy m�s orsz�gok sikereib�l �s kudarcaib�l tanulva auton�m �s racion�lis elvek sz�letn�nek, k�l�nb�z� munka- �s hat�rozatk�ptelen bizotts�gok l�zas t�tlenked�se mellett az orsz�g drogpolitik�ja egyre ink�bb a legk�nnyebb ellen�ll�s ir�ny�ba, a prohibicionista elvek �tgondolatlan m�sol�sa fel� cs�szik.

A Nemzetk�zi Semmelweis Symposiumot �vente rendezik meg a budapesti orvosegyetemen, t�m�ja mindig m�s, a tudom�nyos �rdekl�d�s el�ter�ben �ll�, aktu�lis �s fontos k�rd�s. Az egyetem tudom�nyos bizotts�ga �gy d�nt�tt, hogy ebben az �vben a szimp�zium t� rgya a k�b�t�szerhaszn�lat probl�m�ja legyen. A szimp�ziumhoz k�zvetlen�l csatlakozott a Goethe Int�zet egynapos rendezv�nye, mely a k�rd�s t�rsadalmi vonatkoz�sait vizsg�lta.

Mivel a k�b�t�szer-ab�zussal kapcsolatos probl�m�k jelent�s�ge sok szempontb�l t�ln� egy tudom�nyos r�szk�rd�s jelent�s�g�n, �s mivel e ter�leten a magyar orvosok inform�lts�ga az optim�list�l t�vol �ll, a szimp�zium tudom�nyos koordin�torak�nt tudatos an igyekeztem a rendezv�nyt olyann� form�lni, hogy a probl�m�nak ink�bb sz�lesebb spektrum�val foglalkozzon. A k�rd�sk�r t�bb k�l�nb�z� aspektus�nak t�rgyal�s�t ebben a helyzetben fontosabbnak �reztem, mint b�rmely r�szter�let kiemelt diszkusszi�j�t.

A h�rom nap alatt huszonkilenc el�ad�s hangzott el, t�bbs�g�k a k�b�t�szerhaszn�lat biol�giai, farmakol�giai, klinikai �s ter�pi�s k�rd�seit t�rgyalta, de n�h�ny el�ad�s a probl�ma szoci�lis �s politikai aspektusaival foglalkozott. Sz� esett a marihu�n �r�l, az �pi�tokr�l, a pszichostimul�nsokr�l, a benzodiazepinekr�l �s az alkoholr�l egyar�nt.

Az el�ad�sok t�bbs�g�t kiv�l� k�lf�ldi szak�rt�k, vil�gszerte ismert tud�sok tartott�k. K�z�l�k nyolcan az Egyes�lt �llamokb�l, a t�bbiek Angli�b�l, Hollandi�b�l, Franciaorsz�gb�l, Sv�jcb�l, Izraelb�l, Olaszorsz�gb�l, Jap�nb�l, N�metorsz�gb�l vagy Ausz tri�b�l �rkeztek.

Tudom�nyos koordin�tork�nt olyan tud�sok megh�v�s�t is szorgalmaztam, akik a drogprobl�ma kezel�s�nek m�s rendszer�t javasolj�k, mint ami orsz�gunkban j�l ismert. Nem tartottam elfogadhat�nak az olyan - f�k�nt nem egyetemi, hanem adminisztrat�v k�r�kb� l j�v� - �ll�spontot, hogy "helytelen" v�lem�nyt k�pvisel� tud�sokat nem szabadna megh�vnunk, mert ha megh�vjuk �ket, a "helyes" v�lem�nyt k�pvisel�k nem fognak elj�nni. Ezt az �nmag�ban is abszurd v�leked�st a val�s�g nem igazolta: a szimp�zium szervez�i �ltal felk�rt �sszes tud�s elfogadta a megh�v�st.

A megnyit�n a bel�gyminiszter �s a ment�lhigi�n�s korm�nybiztos egyaar�nt �gy fogalmazott, hogy az orsz�g drogpolitik�j�nak form�l�s�ban a konferenci�n elhangzottakat hasznos�tani k�v�nj�k. Ebb�l a szempontb�l t�bb el�ad�s is igen figyelemre m�lt� volt .

Ethan Nadelmann, a drogpolitikai k�rd�sek egyik legismertebb elemz�je �s kutat�ja a tilt� m�dszerek alternat�v�j�r�l, a drogok kontrollj�nak, az �rtalmak cs�kkent�s�nek �n. harm-reduction elveir�l besz�lt. Ethan Nadelmann a New York-i Open Society Inst itute-hoz tartoz� Lindesmith Center igazgat�ja. Az int�zetet Alfred Lindesmithr�l nevezt�k el, � volt az els� amerikai tud�s, aki a konvencion�lis drogpolitika kritikai elemz�s�re v�llalkozott.

A tilt� drogpolitika a k�b�t�szerekkel kapcsolatos probl�m�kat a t�rsadalom betegs�gt�neteinek tekinti, �s radik�lis, "seb�szi" m�dszerekkel akarja gy�gy�tani. C�lja, hogy a drogok el��ll�t�s�nak, birtokl�s�nak szigor� t�rv�nyi tilt�s�val, rend�rs�gi m �dszerekkel cs�kkentse a drogok forgalm�t, nehez�tse a k�b�t�szerekhez val� hozz�jut�st, azaz a b�ntet�jog eszk�zt�r�t felhaszn�lva oldja meg, de legal�bbis m�rs�kelje a drogokkal kapcsolatos probl�m�kat, sz�ntesse meg, de legal�bbis cs�kkentse a drogfogy aszt�st. Ebben a gondolati k�rben a drogok mint a t�rsadalmat vesz�lyeztet� ellens�g jelennek meg, teh�t hadat kell viselni ellen�k. Ez a h�bor�, a "War on Drugs" �vtizedek �ta hol csendesebben, hol hevesebben folyik az Egyes�lt �llamokban.

A harm-reduction elv�t vall�k m�sk�nt k�zel�tik meg a probl�m�t: term�szetes t�rsadalmi jelens�gnek tekintik a pszichoakt�v anyagok, a drogok haszn�lat�t. Olyan jelens�gnek, amely s�lyos probl�m�kat okozhat ugyan, de ezeket a drogok okozta �rtalmak cs� kkent�s�vel, �s nem els�sorban a tilt�s �s az �ld�z�s m�dszereivel kell m�rs�kelni.

Mindig minden kult�r�ban haszn�ltak �s minden mai t�rsadalomban is haszn�lnak er�s pszichoakt�v szereket. Nadelmann �gy l�tja, hogy vannak olyan drogok, melyek j�l integr�l�dnak a helyi kult�r�ba, vannak olyanok, melyeket medicin�lis csatorn�kon �t sik eresen szab�lyoznak, �s vannak, amelyeket d�moniz�lnak �s tiltanak.

Nadelmann szerint a XX. sz�zadban az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak er�teljes t�mogat�s�val a drogtilalom glob�lis rezsimje j�tt l�tre. A tilt�s politik�ja azonban nem tudta el�rni c�lj�t, hiszen sok orsz�gban a drogok forgalma nagyobb, a vel�k kapcsolat os probl�m�k pedig s�lyosabbak, mint valaha is voltak. Meg kell �rteni �s el kell fogadni, hogy a drogokat nem lehet kik�sz�b�lni az emberi t�rsadalmakb�l, �s olyan megold�sokat kell keresni, melyek egyar�nt m�rs�klik a drogfogyaszt�sb�l �s a drogok tilal m�b�l sz�rmaz� vesz�lyeket.

Nadelmann szerint a prohib�ci�s politika siker�nek es�lyei eleve korl�tozottak. A term�ter�let, amely az Egyes�lt �llamok eg�sz piac�nak drogell�t�shoz sz�ks�ges, viszonylag kicsi. A hat�rokat az eddigiekn�l jobban ellen�rizni szinte lehetetlen, �gy a drogsz�ll�tm�nyok csak igen kis h�nyad�nak felder�t�s�re van m�d. Az �rdekelts�gek a drog�zletben pedig �ri�siak, hiszen adott s�ly� kokain �s heroin t�bbet �r, mint ugyanakkora s�ly� arany. A tilalom politik�j�nak ir�ny�t�i 1995-re drogmentes Amerik�t �g �rtek. E politika azonban nemcsak hogy nem tudja el�rni c�lj�t, nemcsak hogy k�lts�gei milli�rddoll�ros nagys�grendûek �vente, de sz�mos olyan k�vetkezm�nnyel is j�r, amelyek t�bb k�rt okoznak, mint a drogok �nmagukban.

Az �llam �ltal elk�lt�tt milli�rdokn�l v�lhet�en m�g nagyobb az illeg�lis drog�zletb�l sz�rmaz� haszon: �vente 10-50 milli�rd doll�rra becs�lik. Nem k�ts�ges, hogy a drogkereskedelemmel kapcsolatos bûn�z�s az �sszes bûnesetek sz�mottev� h�nyad�t teszi ki, m�g az, hogy az illeg�lis drogok �nmagukban agressz�v viselked�st v�ltan�nak ki, nem igazolhat�. A tiltott drogok magas �ra miatt lop�sra, bet�r�sre �s er�szakra, rabl�sra, �ton�ll�sra, prostit�ci�ra k�nyszer�lhetnek a szerek haszn�l�i, j�r�szt a legs zeg�nyebbek �s legelesettebbek. De azok a polg�rok is, akik ak�r csak alkalmi fogyaszt�i valamely drognak, bûnelk�vet�kk� �s megb�lyegzett� v�lnak; a tilalmi politika az Egyes�lt �llamokban polg�rok milli�inak viselked�s�t kriminaliz�lja: az �vente egymil li� drogokkal kapcsolatos letart�ztat�s negyede a marihu�na puszta birtokl�sa miatt t�rt�nik. Mindezekkel �sszef�gg�sben �s k�vetkezm�nyek�nt a rend�rs�gi akci�k hajlamosak korl�taikat veszteni, �s s�lyosan s�r�l a polg�rok szem�lyes szabads�gjoga, a demo kr�cia fontos �s alapvet� �rt�ke.

A drogk�rd�s kriminaliz�l�s�nak Nadelmann szerint s�lyos medicin�lis kock�zatai is vannak. A relat�ve vesz�lytelen, de nagy t�megû �s ez�rt jobban ellen�rizhet� marihu�na helyett a drogok piac�n jelent�sebb helyet kapnak a vesz�lyesebb, de k�nnyebben e lrejthet� szerek. Ezen a piacon nincsen min�s�gkontroll: a drogok fogyaszt�s�val kapcsolatos medicin�lis probl�m�k nagy r�sze a forgalmazott szerek szennyezetts�g�vel, a d�zis bizonytalans�g�val kapcsolatos. �gy a drogf�gg� emberek �lete forr�saik megb�zh at�s�g�n m�lik. Ez�rt k�ts�ges siker egy drogkeresked� lebuk�sa: v�s�rl�inak egy r�sze forr�s h�j�n orvosi seg�ts�get keres majd, m�sok azonban �j helyen v�s�rolnak, �s a szer alkalmatlans�ga �let�kbe ker�lhet. A legt�bb orsz�gban nehez�tik a fecskend�h�z �s tûh�z val� hozz�jut�st is, ami az intrav�n�s k�b�t�szerhaszn�l�k k�z�tt az AIDS gyors terjed�s�hez vezetett.

Mindezeken t�l jelent�s probl�ma Nadelmann szerint az is, hogy a drogk�rd�s kriminaliz�l�sa s�lyosan akad�lyozza a drogbetegek orvosi kezel�shez jut�s�t �s �rdekv�delm�t, mivel f�lnek seg�ts�get k�rni, tartanak - sokszor okkal - az esetleges rend�ri, j ogi k�vetkezm�nyekt�l. Nadelmann r�mutatott arra is, hogy a prohib�ci� politik�ja mag�val hozza az eg�sz k�rd�sk�r hiszt�rikus, szenz�ci�hajh�sz megjelen�t�s�t a m�di�ban, ami nehez�ti a probl�m�k j�zan megbesz�l�s�t �s m�rlegel�s�t, m�sr�szt azt a hamis ill�zi�t kelti, mintha csak az illeg�lis drogok fogyaszt�sa volna kock�zatos, a leg�lis drogok� viszont j�r�szt �rtalmatlan.

A harm-reduction politika els�sorban a drogfogyaszt�k v�delm�t jelenti. Ezt szolg�lhatj�k a betegek r�sz�re anonimit�st biztos�t� centrumok, ahol tiszta tût �s biztons�gos, �llapotuknak megfelel� drogot kaphatnak. A methadonprogramok eset�ben is err�l van sz�: a methadon a morfin sz�jon �t szedhet� szintetikus anal�gja, de ann�l hosszabb hat�startalm� �s biztons�gosabb drog. De elk�pzelhet�, ahogyan N�metorsz�gban, Sv�jcban gyakorlat is, hogy j�l k�pzett �ltal�nos orvosok �rjanak fel drogokat a r�szoru l� betegeknek. Stephan Quensell, a br�mai egyetem kriminol�giaprofesszora szerint a harm-reduction azt is jelenti, hogy elfogadva azt a t�nyt, hogy a drogok haszn�lata a kult�ra r�sze, az embereket tan�tani �s inform�lni kell a drogok vesz�lyeir�l, de a k ock�zatcs�kkent�, kultur�lt haszn�lat lehet�s�geir�l is. Azaz a drogok haszn�lat�t a kriminalit�s alvil�g�b�l a kult�ra vil�g�ba kell emelni. A drogh�bor�t v�ltsa fel b�ke, ez hat�konyabb �s hum�nusabb es�lyt teremt a drogokkal kapcsolatos probl�m�k �s ko nfliktusok kezel�s�re.

Nadelmann �s Quensell szerint a harm-reduction nemcsak a drogfogyaszt�k, hanem a t�rsadalom v�delm�t is jelenti. Megfelel�, fokozatos l�p�seket t�ve a drogfogyaszt�s dekriminaliz�l�s�nak ir�ny�ba, a tilalom politik�j�nak sz�mos k�ros k�vetkezm�nye fels z�mol�dik: a drogokkal kapcsolatos bûn�z�s �s eg�szs�gk�rosod�s m�rt�ke drasztikusan cs�kkenne. A harm-reduction term�szetesen nem jelenti a drogok haszn�lat�nak t�mogat�s�t: a prohib�ci�ra ford�tott hatalmas �sszegeket a megel�z�sre, illetve a drogbetege k kezel�s�re lehetne k�lteni. A drogok forgalm�nak �sszerû korl�toz�sa, amely megszor�t�sok - a rekl�m tilalma, az ellenrekl�m t�mogat�sa, a forgalmaz�s hely�nek �s idej�nek korl�toz�sa, a kiszolg�lhat� mennyis�g megszab�sa, �letkorhoz k�t�tts�g, nyilv�no s helyen t�rt�n� fogyaszt�s tilalma stb. - ugyan�gy vonatkozn�nak a jelenleg leg�lis drogokra is.

A drogok forgalm�nak dekriminaliz�l�sa Nadelmann szerint sem kock�zatmentes politika. Az Egyes�lt �llamokban is, a n�pess�g eg�sz�re vonatkoztatva, a drogok okozta eg�szs�gk�rosod�sok ar�nya �s k�lts�ge csak csek�ly h�nyada az alkohol �s a doh�nyz�s ok ozta eg�szs�gk�rosod�sok ar�ny�nak �s k�lts�g�nek. Vannak, akik att�l tartanak, hogy a dekriminaliz�l�ssal a jelenleg illeg�lis drogok okozta probl�m�k hasonl� nagys�grendûv� v�lhatnak. B�r v�lhet�en a jelenleg illeg�lis drogok haszn�lati ar�nya megn�het, sz�mos t�nyez� sz�l amellett, hogy ez a n�veked�s nem lesz jelent�s, �s a dekriminaliz�l�ssal j�r� haszon l�nyegesen fel�lm�lja a bel�le sz�rmaz� k�rt. A hollandiai tapasztalatok a marihu�na szab�lyozott forgalm�val kapcsolatban ezt egy�rtelmûen meger�s� tik.

Lester Grinspoon, a Harvard Egyetem pszichi�triaprofesszora �vtizedek �ta vizsg�lja a marihu�n�val �sszef�gg� k�d�seket. K�nyvei, a Marihuana Reconsidered �s a James Bakalarral k�z�sen �rt Marihuana, the Forbidden Medicine vil�gszerte �rdekl�d�st kelte ttek. El�ad�s�ban a marihu�na orvosi, ter�pi�s alkalmaz�s�nak lehet�s�geivel foglalkozott.

A marihu�naellenes h�bor� egyik legtragikusabb k�vetkezm�ny�nek a cannabis orvosi ki�tkoz�s�t tartotta. V�lem�nye szerint a marihu�na figyelemre m�lt�an biztons�gos, �s b�r nem teljesen �rtalmatlan, sokkal kev�sb� toxikus �s j�val biztons�gosabb, mint a legt�bb gy�gyszer, amit az orvosok naponta fel�rnak: a cannabis ter�pi�s d�zisban nem zavarja meg a fiziol�gi�s mûk�d�seket, �s nincsen jelent�s szervk�ros�t� hat�sa sem. Szomatikus dependenci�t �s toleranci�t csak igen kis m�rt�kben okoz. Az egyetlen e gy�rtelmûen bizony�tott probl�ma a doh�nyz�ssal kapcsolatos l�g�ti �s t�d�k�rosod�s lehet, amely ugyanolyan jellegû, mint amit a nikotinos cigarett�k okoznak. Viszont marihu�n�b�l napi k�t cigaretta elsz�v�sa m�r ritk�n el�fordul� intenz�v haszn�latot jel ez, m�g a leger�sebb f�gg�s�get okoz� szer, a nikotin eset�ben a napi h�sz-negyven cigaretta elsz�v�sa sem ritka. A t�d�k�rosod�s kock�zata pedig ar�nyos a d�zissal.

Grinspoon r�mutatott, hogy amennyiben a marihu�n�ban rejl� ter�pi�s lehet�s�geket kihaszn�ln�k, a cannabis az egyik legolcs�bb gy�gyszer lenne. Ha mint h�ny�scsillap�t� forgalomban volna, a vele k�zel azonosan hat�kony jelenlegi gy�gyszerek �r�nak sz�z adr�sz�be ker�lne. Grinspoon sorra vette azokat az eseteket, ahol a cannabis ter�pi�s hat�konys�g�t bizony�tott�k, illetve ahol a ter�pi�s alkalmazhat�s�g felmer�lt. A legismertebb a marihu�na h�ny�scsillap�t� hat�sa. A r�k kemoter�pi�s kezel�sekor a bete gek k�zel fel�n�l jelentkezik intenz�v �s gy�tr� h�ny�s, mely az �ltal�nosan haszn�lt h�ny�scsillap�t�kkal az esetek 30-40 sz�zal�k�ban nem sz�ntethet� meg. Viszont az ilyen betegek majd 80 sz�zal�k�t a marihu�na t�netmentess� teheti. A marihu�na f� hat�a nyaga, a 9-Æ-tetrahydrocannabinol (THC) szintetikusan el��ll�that�, �s tabletta form�j�ban hozz�f�rhet�, de viszonylag lassan sz�v�dik fel. A tabletta r�ad�sul nagyon dr�ga, tov�bb� alkalmaz�sa h�ny� betegekn�l problematikus. A marihu�na elsz�v�sakor vis zont a t�d�n �t gyorsan �s k�nnyen a v�rbe jut a ter�pi�s hat�konys�got biztos�t� mennyis�gû THC.

Az AIDS kezel�sekor is olyan gy�gyszereket alkalmaznak, melyek mell�khat�sk�nt h�nyingert �s h�ny�st v�ltanak ki. Itt is hat�kony a marihu�na, s�t �tv�gyfokoz� hat�sa az AIDS-betegek progressz�v tests�lycs�kken�s�t is g�tolja, azaz meghosszabb�thatja � let�ket.

Komoly es�ly van arra, hogy a marihu�n�t sikerrel lehetne alkalmazni ny�lt szemzug� glauk�ma kezel�s�re, mert d�zisf�gg� m�don cs�kkenti a szem belnyom�s�t. Vannak adatok, melyek azt mutatj�k, hogy hat�kony g�rcsg�tl� lehet epilepszi�ban, m�sr�szt felm er�lt alkalmaz�sa f�jdalommal j�r� �llapotokban �s affekt�v betegs�gekben is. Sz�mos anekdotikus eset ismert, mikor a marihu�na ter�pi�s �rt�kûnek bizonyult p�ld�ul migr�n, Crohn-betegs�g vagy tinnitus kezel�s�ben.

Vannak, akik azt mondj�k, hihetetlen, hogy egy anyag ennyi k�l�nf�le �llapotban hat�kony legyen. Pedig ha egy gy�gyszer a test k�l�nb�z� r�szein el�fordul� receptori�lis rendszeren hat, a hat�sok sokf�les�g�t hozhatja l�tre, �s a ter�pi�s alkalmaz�s is igen sokr�tû lehet. Az aszpirin, az egyik leggyakrabban haszn�lt gy�gyszer ilyen m�don cs�kkenti a f�jdalmat �s a l�zat, m�rs�kli a gyullad�sos reakci�kat, g�tolja a thrombocyt�k �sszecsapz�d�s�t, �gy thromboemb�li�s betegs�gek prevenci�j�ra �s kezel�s�r e egyar�nt alkalmas, de haszn�lhat� �jsz�l�ttekben a Botallo-vezet�k z�r�s�ra is.

�jabban v�lt ismertt�, hogy az emberi szervezetben a marihu�na hat�anyagait k�t� receptorok is vannak. Ezeket a k�zponti idegrendszer k�l�nb�z� ter�letein, de a test m�s r�szein is, p�ld�ul az immunrendszerben mutatt�k ki. S�t olyan endog�n anyagokat i s felfedeztek, melyek ezekhez a receptorokhoz k�pesek k�t�dni. Raphael Mechoulam, a jeruzs�lemi H�ber Egyetem professzora, aki els�k�nt �ll�totta el� a THC-t, el�ad�s�ban ezekr�l az endog�n anyagokr�l besz�lt. Roger Pertwee, az aberdeeni egyetem tan�ra pe dig �gy fogalmazott, hogy b�r m�g nem ismert a cannabinoid receptorok �s a hozz�juk k�t�d� endog�n ligandok fiziol�giai �s patofiziol�giai szerepe, val�sz�nû, hogy a cannabis felt�telezett kedvez� ter�pi�s hat�sai ezen receptori�lis sziszt�m�n �t j�nnek l �tre. Pertwee j� es�lyt l�tott arra, hogy ezen receptorokhoz k�t�d� agonist�k, inverz agonist�k �s antagonist�k k�z�l n�melyik hat�kony gy�gyszerr� v�ljon.

Grinspoon szerint, ha b�rmely m�s anyag a marihu�n�hoz hasonl� ter�pi�s rem�nyeket mutatna, azonnal vizsg�latok sokas�ga kezd�dne vele. Az Egyes�lt �llamok korm�nya ezzel szemben tov�bb folytatja a drogok elleni h�bor�t, �s ennek keret�ben g�tolja a ma rihu�na orvosi felhaszn�l�s�val kapcsolatos vizsg�latok megindul�s�t. A propagandakiadv�nyok tov�bbra is d�moniz�lj�k a marihu�n�t, �s rendre olyan vizsg�latok eredm�nyeire hivatkoznak, melyek metodikai szempontb�l komolyan b�r�lhat�k, nem reproduk�lhat�k vagy klinikai szignifikanci�juk nincsen. Az olyan vizsg�latok eredm�nyeit pedig, melyek a szer toxicit�s�t nem tudt�k bizony�tani, figyelmen k�v�l hagyj�k. Grinspoon r�mutatott, hogy m�g a morfin �s a kokain, melyek k�ts�gtelen�l vesz�lyesebbek, mint a m arihu�na, gy�gyszerk�nt felhaszn�lhat�k, addig a marihu�na nem az. Minden eddigi ind�tv�nyt, mely a marihu�na orvosi felhaszn�l�s�nak enged�lyez�s�t javasolta, elutas�tottak. E hajthatatlans�g m�g�tt Grinspoon a k�vetkez� okokat t�telezi fel:

Az Egyes�lt �llamok korm�nya k�zel hetven �ve elt�lozza �s felnagy�tja az �lvezeti szerk�nt haszn�lt marihu�na vesz�lyeit. Att�l tartanak, hogy minden enged�keny l�p�s a rendszer alapjait �rintheti. Sok milli� doll�rt k�lt�ttek arra, hogy a tilt�st a s zer legal�bbis valamif�le �rtalm�val igazolj�k. 1967 �ta t�bb mint t�zmilli� amerikai �llampolg�rt �t�ltek el marihu�na�gyekben. Karrierek szakadtak meg, csal�dok demoraliz�l�dtak �s mentek anyagilag t�nkre az �gyv�di d�jak kifizet�s�vel. K�ts�gtelen�l ne h�z volna a korm�nynak sz�tn�zni, �s azt mondani: bocs�nat, t�vedt�nk.

Az �vtizedek �ta tart� h�bor� fel�p�tette azokat a b�rokratikus, "oktat�si", rend�ri, jogi szervezeteket, melyek alapvet�en �rdekeltek e h�bor� fenntart�s�ban, mert e h�bor�b�l �lnek. Ezen �rdekviszonyok t�nylegesen a hidegh�bor� katonai-ipari komplexu m�nak �rdekviszonyaihoz hasonl�that�k. M�g a gy�gyszeripar a drogok egyre kifinomultabb kimutat�s�ra kifejlesztett tesztjeib�l jut hatalmas megrendel�sekhez �s profithoz, m�sok olyan technik�kat fejlesztenek ki, melyekkel �ppen e teszteket lehet megzavarn i. Azaz a rendszer fenntart�s�ban jelent�s emberi er�k �s hatalmas t�keforr�sok �rdekeltek. V�gezet�l a marihu�na a szabad besz�d �s a polg�ri jogok kiteljesed�s�nek szimb�lum�v� v�lt, amit sokan egy �l� demokr�cia izgalmas �s term�szetes megnyilv�nul�s�n ak, m�sok viszont a t�rsadalom kontrollveszt�s�nek tartanak. A hatalom r�j�tszik ezen ut�bbi f�lelmekre, �s a marihu�na vesz�lyeinek ar�nytalan elt�lz�s�val haszn�l�it devi�nsnak min�s�ti.

A drogpolitikai k�rd�sekkel foglalkoz� szekci� el�ad�ja volt Oakley Ray is, a Vanderbilt Egyetem pszichol�gia- �s farmakol�giaprofesszora, akinek k�nyve, a Drugs, Society and Human Behavior tudom�nyos bestseller lett. El�ad�s�ban a megel�z�s k�rd�seive l foglalkozott. Sz�mba vette azokat a feltev�seket, melyekre alapozva a droghaszn�lat prevenci�ja az Egyes�lt �llamokban nem sok sikert hozott az elm�lt �vtizedekben. �gy � is alapvet�en t�vesnek �t�lte a "War on Drugs" ideol�gi�j�t: a prevenci�t nem h�bo r�nak tartja, amit n�gycsillagos t�bornokok hadvezet�s�vel megnyerni vagy elvesz�teni lehet, ink�bb a gondos kert�sz munk�j�hoz hasonl�totta, akinek �lland� tev�kenys�ge rendben tartja a kertet. Õ is bizony�tottnak l�tta, hogy tilalmakkal �s rend�r s�gi m�dszerekkel a drogok forgalm�t �s haszn�lat�t nem lehet l�nyegesen cs�kkenteni. T�ves felt�telez�snek mondta azt is, hogy a droghaszn�lat mor�lis vagy hitbeli k�rd�s lenne, �s olyasfajta buzd�t� kamp�nyokkal, mint a "Just Say No!" b�rmifajta �rdemi eredm�nyt lehetne el�rni. Nem tartotta a droghaszn�latot els�dlegesen orvosi vagy kriminalisztikai k�rd�snek sem. V�lem�nye szerint is nyilv�nval�, hogy a drogokkal kapcsolatos bûn�z�s nagyr�szt megszûnne, ha a korm�nyok enged�lyezn�k a drogok szabad forg alm�t. �gy becs�lte, hogy a direkt orvosi probl�m�k legal�bb 90 sz�zal�kkal cs�kkenn�nek, ha a gy�rt�st, a min�s�gkontrollt �s a forgalmaz�st szab�lyozottan k�zben tartan�k, �s leg�lisan lehetne tiszta tûh�z, j� min�s�gû, ismert hat�anyag-tartalm� droghoz jutni. Ray v�lem�nye szerint a drogok elleni fell�p�s els�sorban orvosi �s kriminalisztikai okokkal nem igazolhat�. Alapvet� fontoss�g�nak tekinti a tiszta �s �tgondolt v�laszt arra a k�rd�sre: akkor mi�rt legy�nk a drogok ellen, mi�rt ne tan�s�tsunk tol eranci�t?

Oakley Ray m�gis a droghaszn�lat �s a drogokkal kapcsolatos t�rv�nyek liberaliz�l�sa ellen foglalt �ll�st. �gy �rvelt, hogy mivel a drogok okozta kiel�g�l�s �s �lvezet �res, a t�rsadalom nem t�mogathatja a rem�nytelens�g �s perspekt�v�tlans�g �llapot�n ak fennmarad�s�t azzal, hogy szabad utat enged a drogoknak. Ehelyett a t�rsadalomnak a drogok tilt�s�val azt kell �zennie az embereknek, hogy van rem�ny �s lehet�s�g tartalmasabb �s hum�nusabb �letre. A droghaszn�lat nem epiphenomena, hanem a t�rsadalom i ntegr�ns r�sze, �s �gy �rdemben csak a t�rsadalmi viszonyok megv�ltoztat�s�val befoly�solhat�. A t�rsadalmaknak �s korm�nyoknak arra kell v�laszt adniuk, mi az, amit a drogok helyett aj�nlani tudnak. Ray szerint a legjobb prevenci� nem is eml�ti a drogoka t, hanem j�v�t mutat, es�lyt �s t�mogat�st ny�jt az embereknek, hogy rem�nyeik beteljesedhessenek.

�rdekes volt hallgatni, hogy Ray �s Nadelmann mindamellett, hogy helyzetelemz�s�k alapjaiban hasonl�, k�vetkeztet�seikben igencsak elt�r� �ll�spontot k�pviseltek. Ray javaslata a drogk�rd�s megold�s�ra a t�rsadalom kedvez� ir�ny� megv�ltoztat�sa. Minda zon�ltal nem vil�gos, hogy mik�zben Ray nem helyesli a "War on Drugs" ideol�gi�j�t, hogyan akar b�k�t teremteni a tilalom fenntart�sa mellett.

Megfontoland� azonban, amit Ray az amerikai DARE (Drug Abuse Resistance Education) programmal kapcsolatban mondott, mivel Kuncze G�bor bel�gyminiszter megnyit� besz�d�ben eml�tette, hogy e program mint�j�ra oktat�si program kezd�d�tt a magyar iskol�kba n is.

A DARE program keret�ben rend�rtisztek tartottak iskol�kban el�ad�sokat. 1988-ban m�r t�bb mint �tsz�z program futott, harmincnyolc sz�vets�gi �llamban �vente legal�bb m�sf�l milli� di�k vett benne r�szt. K�t �vvel k�s�bb m�r az �sszes �llamban volt il yen program, �s minden�tt sikeresnek �t�lt�k �ket. �rdekes, hogy a jelent�s k�lts�gig�ny ellen�re sok�ig nem t�rt�nt �rdemi vizsg�lat arr�l, t�nylegesen mekkora is a DARE program hat�konys�ga a droghaszn�lat megel�z�s�ben. V�gre 1994-ben k�t jelent�s felm �r�st ind�tottak. Mindk�t vizsg�lat azt igazolta, hogy a programokban r�szt vev�, illetve r�szt nem vev� di�kok droghaszn�lata k�z�tt nem volt �rdemi k�l�nbs�g. A program siker�t val�j�ban teh�t nem hat�konys�gi mutat�k t�masztott�k al�, hanem puszt�n k� l�nb�z� �nkorm�nyzatok, iskol�k, hivatalok �s hivatalnokok aktivit�sig�ny�nek kiel�g�l�s�b�l sz�rmazott. Ray r�mutatott, hogy energi�t, id�t, p�nzt j�val hat�konyabban is el lehet k�lteni, mint az a DARE program eset�ben t�rt�nt.

Ann�l is ink�bb, mert a h�bor� h�vei k�z�tt vannak, akik a harc fenntart�sa mellett kevesebb figyelmet sz�nd�koznak ford�tani a s�r�ltek ell�t�s�ra. Jerome Jaffe professzor, a drogok vil�gszerte ismert szak�rt�je, aki egy id�ben a National Institute of Drug Abuse megb�zott igazgat�ja �s sz�mos vezet� poz�ci� bet�lt�se mellett az Egyes�lt �llamok eln�k�nek tan�csad�ja is volt, a drogf�gg�s�g kezel�s�nek hat�konys�g�r�l besz�lt. Egyre t�bb t�ny mutatja, mondta, a drogf�gg�s�g kezel�s�nek hat�konys�g�t �s gazdas�goss�g�t, de sok politikus, aki a forr�sok f�l�tt diszpon�l, tov�bbra is szkeptikus a kezel�s eredm�nyess�g�vel kapcsolatban, �jabb �s �jabb bizony�t�k�t k�ri a kezel�s hat�konys�g�nak �s a r�ford�tott k�lts�gek hasznoss�g�nak. Ezt a k�rd�st vizsg �lta a Jaffe professzor �ltal vezetett int�zet, s nyolcvan�t drogbetegek kezel�s�vel foglalkoz� centrumban �sszesen hatezer hatsz�z beteg komplex kezel�s�nek eredm�nyess�g�t �rt�kelt�k. A vizsg�l�k minden beteggel szem�lyesen besz�lgettek a kezel�s indul� sakor, a kezel�s k�zben, v�g�l egy �v elm�lt�val. Azt vizsg�lt�k, van-e hat�sa a ter�pi�nak a betegek drogfogyaszt�s�ra, szoci�lis helyzet�re, munkav�llal�s�ra, bûnelk�vet�s�re �s eg�szs�gi �llapot�ra. Az el�ad�s adatok halmaz�val bizony�totta, hogy a kez el�s eredm�nyes �s hat�kony lehet, a r�ford�tott �sszegek sokszorosan megt�r�lnek.

Jaffe adatai nemcsak az amerikai drogpolitikusok sz�m�ra figyelemre m�lt�k, hanem a hazaiak sz�m�ra is. Hiszen az ut�bbi id�ben egyre t�bbsz�r lehetett hazai, drogokkal foglalkoz� hivatalnokokt�l is hallani, hogy a drogbetegek kezel�s�nek fejleszt�s�re tal�n felesleges is az ad�fizet�k p�nz�t k�lteni, mert az �gysem vezethet sikerhez, ez�rt helyesebb ink�bb a megel�z�ssel foglalkozni. A megel�z�s pedig ebben a kontextusban a drogok elleni h�bor� eszkal�ci�j�t jelenti.

A hetven�ves h�bor� m�r r�g�ta t�ll�pte az Egyes�lt �llamok hat�rait. Sok m�s orsz�g is a sz�vets�ges hadvisel� felek k�z�tt van. M�gis, n�h�ny eur�pai orsz�gban l�p�seket tettek a drogb�ke ir�ny�ba. N�metorsz�gban �s Sv�jcban a harm-reduction elveit k ezdik alkalmazni a joggyakorlatban �s a praxisban, m�s eur�pai �llamokban pedig - ellent�tben a hazai gyakorlattal - nem b�ntetik a drogok fogyaszt�s�t. Ezen az �ton k�ts�gtelen�l Hollandia ment a legtov�bb: bizonyos megk�t�sekkel szabadd� tett�k a marihu �na �rus�t�s�t �s birtokl�s�t. A h�bor�t folytat� orsz�gok droghivatalnokai a "hollandiai k�s�rletr�l" t�bbnyire nem �rdekl�d� figyelemmel besz�lnek, ink�bb azt v�rj�k, mikor t�r "jobb bel�t�sra" a holland drogpolitika, v�get vetve az eredm�nytelen "k�s�r letnek". Ez a "k�s�rlet" azonban imm�r h�sz �ve folyik, �s a holland korm�ny rend�letlen�l kitart az 1976-ban bevezetett szab�lyok �s elvek mellett. Ronald Knibbe, a maastrichti egyetem orvosszociol�ga-professzora el�ad�s�ban t�bbek k�z�tt r�mutatott arra is, hogy a drogprobl�ma hollandiai kezel�s�nek m�dja azt is eredm�nyezi, hogy a k�rnyez� orsz�gokb�l a drogbetegek mened�k�rt, a droghaszn�l�k k�nnyû forr�sok�rt gyakorta Hollandi�ba mennek, �s ez nem k�nny�ti meg helyzet�ket. A probl�m�k kezel�s�ben az �nkorm�nyzatok helyi jogokat gyakorolhatnak, hogy a k�z�ss�gek �rdekeit megv�dj�k. A konfliktusok sokszor �lesek, de a megold�si m�dokat el�seg�ti a tolerancia �s a racionalit�s. Knibbe k�l�n kiemelte az orvost�rsadalom szerep�t a drogprobl�m�k kezel�s�be n. Az orvosok felv�llalj�k a drogprobl�m�kkal val� foglalkoz�st, k�pzettek ezen a ter�leten, �s �rdekl�d�ssel fordulnak a drogk�rd�sekkel kapcsolatos �jabb tudom�nyos eredm�nyek �s kezel�si m�dszerek fel�.

Sajnos n�lunk ez egyel�re nem �gy van. Sok orvosunk nem sz�vesen kezeli a drogbetegeket, �s nemcsak az�rt nem, mert kev�ss� �rt a dologhoz. R�ad�sul, b�r sokan osztj�k azt a v�lem�nyt, hogy a drogk�rd�s s�lyosan �rintheti az orsz�got, a val�s �rdekl�d� s, �gy tûnik, a k�rd�sk�r ir�nt minim�lis. A Semmelweis Symposiumon nemcsak a drog- ab�zus itt r�viden �sszefoglalt k�rd�seir�l, hanem a probl�ma orvosi, farmakol�giai �s ter�pi�s vonatkoz�sair�l is kitûn� el�ad�sok hangzottak el. Mindamellett azonban, ho gy a szimp�ziumon val� r�szv�tel nem a k�lf�ld�n szok�sos nyolcsz�z-ezer doll�rba ker�lt, hanem ingyenes volt, �s a szervez�k sokf�le m�don inform�lt�k az �rdekelteket a rendezv�nyr�l, az orvosegyetem t�bb sz�z f�s el�ad�term�ben j�, ha k�ttucatnyi hallga t�s�ga volt az egyes el�ad�knak. Az orvosegyetem sok ezer orvos�t, kutat�j�t, a k�l�n �rtes�tett t�bb sz�z pszichi�tert nem �rdekelte a szimp�zium. Ez az �rdektelens�g vesz�lyesen rag�lyos: k�zelebb j�rok az igazs�ghoz, ha azt mondom, hogy a t�bb ezer med ikus k�z�l egy sem volt ott, mintha azt mondan�m, hogy �t. Nyilv�nval�, hogy az �rdektelens�g okai igen m�lyek, �s alapvet�en arr�l van sz�, hogy a magyar eg�szs�g�gyi rendszer kr�nikus betegs�ge nemcsak a k�rh�zak falait repeszti meg, hanem az orvosok vi selked�s�t, nyitotts�g�t �s �rdekl�d�s�t is s�lyosan befoly�solja.

Az Orvostov�bbk�pz� Szemle olvas�i a marihu�na legaliz�l�s�val kapcsolatos k�rd�st t�bbnyire bûnnek vagy viccnek tartott�k. Lester Grinspoon �vtizedek �ta foglalkozik a probl�m�val. El�ad�sa v�g�n utalt arra, hogy Semmelweis megfigyel�se, miszerint a g yermek�gyi l�z �s a szepszis k�roka azonos, h�ny n� �let�t menthette volna meg, ha kor�nak orvosi elitje nem �ll ellen oly mereven �rveinek, ha nem ragaszkodnak koruk tudom�ny�nak v�lt axi�m�ihoz. Sajn�latos, hogy a Semmelweisr�l elnevezett egyetemen oly kevesen voltak k�v�ncsiak Grinspoon �rveire.

S�ndor G�bor