1. "A marihuana roncsolja az agyat"
A legelismertebb kutat�s amely agys�r�l�s kimutat�s�ra ir�nyult, a rhesus-majmok tanulm�nyoz�sa volt, Dr. Robert Heath hajtotta v�gre a kis�rleteket a 70-es �vek v�g�n. Ezt a kutat�st j�n�h�ny elismert kutat� fel�lvizsg�lta Amerik�ban, a National Academy of Science (olyan mint n�lunk az MTA) �s az Institute of Medicine kutat�i voltak ok. Az eredm�nyeiket 1982-ben publik�lt�k, Marihiuana �s Eg�szs�g c�mmel. Heath munk�it er�sen kritiz�lt�k, mert kev�s volt a kis�rleti majmok sz�ma (csak n�gy majmot vizsg�lt), illetve a majmok norm�lis agyi strukt�r�j�t "s�r�lt"-nek �rtelmezte. A marihuana fogyaszt�kon v�gzett k�s�rletek nem mutatt�k agys�r�l�s bizony�t�k�t. 1977-ben p�ld�ul k�t tanulm�ny jelent meg az Amerikai Orvosi Sz�vets�g Lapj�ban (JAMA), �s ezek nem mutatt�k ki agys�r�l�s jel�t a kem�ny marihuana fogyaszt�kon. Ugyanabban az �vben az Amerikai Orvosi Sz�vets�g (AMA) hivatalosan is a marihuana t�rv�nyess� t�tele mellett foglalt �ll�st. Ez nem lenne elv�rhat� ha az orvosok sz�vets�ge val�ban agyk�ros�t�nak gondoln� a marihuan�t.2. "A marihuana roncsolja a szapor�t� szervrendszert"
Ez az �ll�t�s Dr. Gabriel Nahas kutat�s�n alapszik, aki elk�l�n�tett sz�veteket (sejteket) vizsg�lt petri ed�nyben, �s olyan kutat�k �ll�t�sain akik �llatokat k�zel-hal�los mennyis�gu cannabinoidokkal (a marihuana alkot�r�sze) fecskendeztek be. Naha �ltal�nos�t�sa a laborat�riumi ed�nyek �s az emberi szervezet k�z�tt a tudom�nyos t�rsadalom �ltal elutas�t�sra tal�lt, hib�snak bizonyult. Az �llatk�s�rleteket tekintve, azok az �llatok akik t�l�lt�k a kezel�st, a k�s�rlet v�g�tol sz�m�tott 30 napon bel�l vissza�lltak norm�lis �llapotukba. Az embereken v�gzett vizsg�latok nem mutatt�k annak jel�t, hogy a marihuana egymag�ban hat�ssal lett volna a szapor�t� rendszerre.3. "A marihuana a kem�ny drogok "el�szob�ja""
Ez az egyik legelterjettebb m�tosz. Egy val�s p�lda arra, mi t�rt�nik amikor a marihuana leg�lisan el�rhetov� v�lik, Hollandia esete. A hollandok r�szlegesen legaliz�lt�k a marihuan�t 1970-ben. Az�ta a kem�ny drogok haszn�l�inak sz�ma (heroin �s kokain fogyaszt�k) t�red�k�re CS�KKENT. Ha a marihuana val�ban eloszoba drog lenne, a kem�ny drogok haszn�l�inak sz�ma nott volna, nem pedig cs�kkenne. Ezt a "negat�v eloszoba" hat�st az Egyes�lt �llamokban is megfigyelt�k. A 70-es �vek elej�n tanulm�nyok bizony�tott�k a marihuana alkoholfogyaszt�sra v�gzett cs�kkento hat�s�t. 1993-ban a Rand Corporation �ltal v�gzett felm�r�sek amik k�rh�zak s�rgoss�gi oszt�lyain k�sz�ltek, azokban az �llamokban ahol a marihuana fogyaszt�st legaliz�lt�k, kevesebb kem�nydrog fogyaszt�t mutattak mint a t�bbiben. R�viden, a tudom�ny �s a tapasztalatok alapj�n a marihuana helyettes�ti a sokkal vesz�lyesebb k�b�t�szereket mint az alkohol, kokain �s a heroin.4. "A marihuana gyeng�ti az immunrendszert"
Ak�r csak a szapor�t�szervrendszer k�ros�t�s�t bizony�tani hivatott k�s�rletek, ez a m�tosz is olyan tanulm�nyokra �p�l, amelyekben �llatoknak adagoltak rendk�v�l nagy, sokszor k�zel-hal�los mennyis�gu cannabinoidokat. Ezek az eredm�nyek embereken sosem lettek megism�telve. �rdekes m�don, k�t tanulm�ny, egy 1978-as �s egy 1988-as azt mutatta, hogy a hasis �s a marihuana tulajdonk�ppen stimul�lta a tanulm�nyozott emberek immunrendszer�t.5. "A marihuana sokkal vesz�lyesebb mint a doh�ny"
A sz�vott marihuana k�r�lbel�l ugyanannyi r�kkelto anyagot tartalmaz mint ugyanakkora mennyis�gu doh�ny. De egy doh�nyz� ember sokkal nagyobb mennyis�gu doh�nyt fogyaszt el mint egy kem�ny marihuana fogyaszt�. Ez az�rt van, mivel a doh�ny 90%-os addikci�s ar�ny�val minden drogok k�z�l a legaddikt�vabb, m�g a marihuana m�g a koffeinn�l is kev�sb� addikt�v. K�t m�s l�nyeges szempont is van. Az egyik, hogy a t�rv�nyek amik a marihuana fogyaszt�sa ellen sz�lnak, nehez�tik a biztons�gosabb fogyaszt�st, mivel a v�zipip�k �s m�s eszk�z�k haszn�lat�t is tiltj�k, ezek beszerz�s�t ellehetetlen�tik, pedig ezek az eszk�z�k a r�kkelto anyagok egy r�sz�t kiszurik. A m�sik, hogy a marihuana legaliz�l�sa olcs�bb� tenn� az olyan felhaszn�l�st, ami egy�ltal�n nem r�kkelto, p�ld�ul a marihuana tartalm� �telek �s italok fogyaszt�s�t.[nyam-nyam s�ti!!] Ilyen ital p�ld�ul a Bhang (hagyom�nyos k�z�pkeleti ital), vagy a tea. Ezen t�nyeket �sszegezve, meg�llap�thatjuk, hogy az �ll�t�snak pont a ford�tottja igaz, a marihuana BIZTONS�GOSABB mint a doh�ny.6. A marihuana legaliz�l�sa t�megbalesetekhez vezetne az utakon
B�r a marihuana fogyaszt�sa vezethet hasonl� �llapothoz mintha alkohol befoly�solts�ga alatt �llna a fogyaszt�, b�r ez sem minden esetben van �gy, a kutat�sok melyek a marihuana aut�baleset-ar�nyra tett hat�s�t vizsg�lt�k, azt mutatt�k, KISEBB kock�zata van mint az alkoholnak. Amikor v�letlenszeruen vett hal�los �ldozatokat vizsg�ltak, meg�llap�tott�k hogy a marihuana AR�NYOSAN ugyanannyi balesetet okozott mint az alkohol. M�s sz�val, a marihuana hat�sa alatt �ll� �ldozatok sz�ma a marihuana fogyaszt�k sz�m�hoz viszony�tva hasonl� ar�nyt mutatott mint az alkohol hat�sa alatt �ll�k sz�ma az alkoholfogyaszt�k sz�m�hoz viszony�tva. De: egy r�szletesebb vizsg�lat kimutatta, hogy a marihuana hat�sa alatt �ll�k 85%-a ALKOHOL HAT�SA ALATT IS �LLT. Azok ar�nya akik csak marihuan�t fogyasztottak, sokkal kevesebb volt. Ezt megeros�tik m�s m�dszerrel v�gzett k�s�rletek is. P�ld�ul egy marihuana-legaliz�l�st vizsg�l� gazdas�gi elemz�s kimutatta, hogy azokban az �llamokban ahol cs�kkentett�k a marihuana birtokl�s�rt j�r� b�ntet�st, jelentosen cs�kkent az alkoholfogyaszt�s �s a hal�los k�zleked�si balesetek sz�ma. Ez azt mutatja, hogy messze a t�megbalesetek okoz�s�t�l, �pp ellenkezoleg a marihuana esetenk�nt �leteket menthet.7. A marihuanat�l romlik a a r�vidt�v� mem�ria
EZ IGAZ, de f�lrevezeto. A r�vidt�v� mem�ria roml�sa csak addig tart am�g valaki marihuana hat�sa alatt �ll, azut�n vissza�ll az eredeti �llapot�ba. Sokszor a r�vid-t�v� mem�ri�ra gyakorolt hat�st Dr. Heath szerencs�tlen rhesus-majmaival hozz�k �sszef�gg�sbe, azt sugallva hogy ez az �llapot �lland� marad.8. Soha senki nem halt meg marihuana t�ladagol�s miatt
EZ IGAZ. Ezt csak az�rt raktuk be hogy figyelsz e. �llatk�s�rletek bizony�tj�k, hogy rendk�v�l nagy mennyis�gu cannabinoidra van sz�ks�g ahhoz, hogy hal�lt okozzon. A kutat�k kisz�m�tott�k, hogy annak a mennyis�gu cannabinoidnak, ami egy szem�ly intoxik�l�s�hoz (vagyis a bet�p�shez) sz�ks�ges adaggal a szervezetbe jut, �s a hal�los adagnak az ar�nya 1 a 40,000-hez. M�s sz�val, a t�ladagol�shoz 40,000-szer akkora mennyis�get kellene elfogyasztani mint amennyit egy bet�p�shez szokt�l. Ezzel ellent�tben az alkoholra vonatkoz� ar�ny 1:4 �s 1:10 k�z�tt v�ltozik. �gy k�nnyu meg�rteni hogyan lehets�ges, hogy �vente 5000 ember hal meg alkoholm�rgez�sben, m�g a marihuana sokezer �ves haszn�lata sor�n m�g SOHA senki nem halt meg marihuana-t�ladagol�sban.