Az alkohol-lobbi a f�legaliz�ci� ellen

Vietn�mi d�lerek �rt�k a drogstrat�gi�t?

Amikor Balav�ny Gy�rgy, a Magyar Nemzet �js�g�r�ja felh�vott, hogy szeretne interj�t k�sz�teni velem az �j nemzeti drogstrat�gi�val kapcsolatban, nem voltak ill�zi�im affel�l, hogy a cikk, amit v�g�l meg fog jelentetni, egy�ltal�n nem egyezik majd a v�lem�nyemmel. M�gis elv�llaltam az interj�t, ugyanis ha m�r n�h�ny �rvem �s gondolatom megjelenik az �js�g olvas�i sz�m�ra, az is jobb, mintha kiz�r�lag az �ltala k�pviselt tilt�sp�rti n�zetek. A “Mesters�ges napf�ny” c�m� cikk szerint “m�g folyik a verseny a rend�r�k �s a drogmaffia k�z�tt, az �j nemzeti drogstrat�gia tov�bbi kapukat nyithat a k�b�t�szernek”. A cikk koncepci�ja egyszer�: bemutatni azt, hogy Magyarorsz�gon elszabadult a kannabisz-fogyaszt�s �s -kereskedelem, �s ez egyenes k�vetkezm�nye a korm�ny liber�lis drogpolitk�j�nak: a cikknek olyan a v�gkicseng�se, minthacsak a drogstrat�gi�t a vietn�mi d�lerek fogalmazt�k volna meg. Balav�ny Gy�rgy egy velem ellent�tben “mag�t megnevezni nem k�v�n�” szak�rt�re hivatkozva azt �ll�tja, hogy “a program n�h�ny eleme lehet�v� teszi a liber�lis felfog�s �rv�nyes�t�s�t: vagyis a leszoktat�s helyett az �rtalomcs�kkent�st, a b�ntethet�s�g helyett a dekriminaliz�ci�t, v�gs� soron pedig a k�b�t�szerek szabadd� t�tel�t c�lozza”. �rdekes �s egyben min�s�ti a szak�rt� hozz��ll�s�t, hogy nem adja a nev�t az �ll�t�saihoz. Akkor ugyanis szembes�teni lehetne �ll�t�sainak hamiss�g�val. Az �j nemzeti drogstrat�gia ugyanis kiegyens�lyozott szeml�letet k�pvisel, teh�t egyar�nt szerepelnek benne a k�n�latcs�kkent�s, a prevenci�, a kezel�s �s az �rtalomcs�kkent�s pill�rei, amelyek nem egym�snak al�rendelt, hanem egym�st kieg�sz�t� szerepet t�ltenek be. S�t, ha a prevenci�ra sz�nt fejezetet elolvassuk, l�thatjuk, hogy 7 s�r�n szedett oldalt foglalnak el, a kezel�s 4-et, az �rtalomcs�kkent�s legfeljebb m�sfelet. Nem t�nik �ppen ultraliber�lisnak.

A strat�gia elk�sz�t�s�t az �js�g�r� azzal pr�b�lja lej�ratni, hogy annak el�k�sz�t�s�ben a Kendermeg Egyes�let is r�szt vett. Val�j�ban egyszer�en arr�l volt sz�, hogy a Nemzeti Drogmegel�z�si Int�zet az EU ir�nyelveinek megfelel�en a civil t�rsadalom megfelel� bevon�s�val k�v�nta elk�sz�teni a strat�gi�t – �gy a t�bbi szervezet mellett meghallgatta a Kendermag v�lem�ny�t is. Azt gondolom, csak d�cs�retesnek nevezhetj�k, ha egy korm�nyzat a v�lem�nyek legsz�lesebb spektrum�b�l k�v�n mer�teni, ezeket m�rlegeli a tudom�nyos bizony�t�kok f�ny�ben, �s erre alapozva hozza meg a d�nt�s�t. A cikk szerint a Kendermag Egyes�let a “marihu�n�t n�pszer�s�t�” szervezet. Ez t�ved�s. Vajon akkor mindenki, aki a doh�nyz�s vagy az alkohol-fogyaszt�s betilt�s�t ellenzi, egyben n�pszer�s�teni is akarja a doh�nyz�st vagy az italoz�st? A leg�lis szab�lyoz�s p�rtol�sa nem egyenl� a drogok n�pszer�s�t�s�vel – �gy t�nik, ezt nem lehet el�gszer le�rni. Ami az �n szerepemet illeti, val�ban r�szt vettem a strat�gia el�k�sz�t�s�ben, ez a K�b�t�szer�gyi Koordin�ci�s Bizotts�g (KKB) civilek �ltal megv�lasztott k�pvisel�jek�nt �s a K�b�t�szer�gyi Eseti Bizotts�g szak�rt�jek�nt a k�teless�gem is volt. A Drogriporter a nyilv�noss�g el�tt j�l k�vethet� �s transzparens m�don besz�molt a drogstrat�gia el�k�sz�t�s�nek folyamat�r�l, a TASZ �ll�spontj�t mindenki olvashatta a honlapunkon.

A “mag�t megnevezni nem k�v�n�” szak�rt� szerint a strat�gia az�rt is agg�lyos, mert “a sz�veg lehet�v� teszi, hogy ha egy �rizetes azt �ll�tja: k�b�t�szerf�gg�, az �rtalomcs�kkent�, illetve szubsztit�ci�s kezel�s keret�ben �llami t�mogat�ssal fogyaszthasson pszichoakt�v szereket”. A drogstrat�gia ebben a k�rd�sben gyakorlatilag semmi m�st nem tett, mint el��rta egy kor�bban v�llalt k�telezetts�g v�grehajt�s�t, amely az EU drogpolitikai akci�terv�ben szerepel. Amennyiben az �llam a heroinf�gg�s�get betegs�gnek tekinti, akkor vajon mi magyar�zza, hogy egy fogva tartott ne kapjon megfelel� gy�gyszeres kezel�st erre a betegs�gre ugyan�gy, mint ahogy egy cukorbeteg vagy egy depresszi�s? M�rpedig az ENSZ �ll�spontja szerint a heroinf�gg�s�g metadonnal val� helyettes�t� kezel�se hat�kony �s sz�ks�ges, cs�kkenti a b�n�z�st, a fert�z�seket �s a hal�loz�st, hozz�seg�ti a fogyaszt�t a rehabilit�ci�hoz – a metadon m�g a L�tfontoss�g� Gy�gyszerek List�j�n is szerepel. Eur�pa sz�mos fejlett orsz�g�ban van ilyen kezel�s a b�rt�n�kben, Magyarorsz�gon nincs. A fogva tartott b�ntet�s�hez nem tartozik hozz�, hogy megfossz�k az egyenl� eg�szs�g�gyi ell�t�shoz val� jogt�l. �s mint ahogy a cikk t�lem id�zi, “el�fordul, hogy aki b�rt�nbe ker�l, �s ott nem kap k�b�t�szert, leszokik. Ilyenkor azonban fenn�ll a vesz�lye, hogy szabadl�bra helyez�se ut�n m�g m�lyebbre esik vissza – ak�r t�l is l�heti mag�t”. Ez �gy van: att�l, hogy valaki k�nyszerb�l absztinens lesz a b�rt�nben, m�g f�gg� marad. A b�rt�nb�l val� szabadul�s ut�n j�val magasabb a hal�los t�ladagol�s kock�zata. Amennyiben a f�gg� a b�rt�nben kezel�sben r�szes�l, �s ezt odakint folytatja, mind a fert�z�s, mind a t�ladagol�s kock�zata jelent�sen cs�kken. R�ad�sul a metadon-kezel�snek van szakmai protokollja, nem ker�lhet be mindenki, aki azt �ll�tja, hogy valamilyen szert fogyasztott. Kiz�r�lag olyan heroinf�gg�k ker�lhetnek be, akik m�r r�g�ta haszn�lnak �s sikertelen�l pr�b�ltak leszokni.

A cikk szerint tov�bb� a drogstrat�gia lehet�v� teszi, hogy a saj�t beszerz�s�k fedez�se miatt kis t�telben �rul� pusherek is kib�jjanak a b�ntet�s al�l. Val�j�ban azonban nincsen arr�l sz�, hogy a drogstrat�gia “v�gs� soron a k�b�t�szerek szabadd� t�tel�t c�lozza”: egyszer�en elismeri azt a t�nyt, hogy amennyiben egy b�ncselekm�ny folyamatos elk�vet�s�nek oka a drogf�gg�s�g, akkor �rdemes a probl�ma ok�t kezelni, �s nem csak a t�neteket. Ez�rt a beszerz�si b�ncselekm�nyek elk�vet�i eset�ben az elterel�s lehet�s�g�nek biztos�t�s�ra h�v fel, amelynek keret�ben a f�gg� b�nelk�vet� ell�t�sba juthat, mik�zben a p�rtfog�i fel�gyelet r�v�n nem ker�l ki a b�ntet�-igazs�gszolg�ltat�s l�t�k�r�b�l sem. Ezt dikt�lja a t�rsadalmi �rdek �s a j�zan �sz. A cikk v�g�n ism�t meg nem nevezett szak�rt�kre hivatkozik az �js�g�r�, akik szerint “a marihu�nafogyaszt�s szellemi �s ment�lis le�p�l�st, visszaford�thatatlan agyi k�rosod�st okozhat.” �rdemes ezzel kapcsolatban elolvasni Dr. Mitch Earleywine “Marihu�na: a tudom�ny �ll�spontja” c�mmel magyarul is megjelent k�nyv�nek vonatkoz� fejezet�t. A marihu�na val�j�ban a legfejlettebb technikai elj�r�sokkal t�rt�n� vizsg�latok szerint sem okoz szerkezeti elv�ltoz�st az agyban, �s b�r a kognit�v m�k�d�sben a kr�nikus f�fogyaszt�kn�l vannak finom elt�r�sek, ezek a mindennapi �letben kev�ss� jelent�sek. Egyre t�bb kutat�s er�s�ti meg azt a hipot�zist, hogy a kannabisz akt�v hat�anyagai val�j�ban neuroprotekt�v (az idegrendszert v�d�) �s antikarcinog�n (r�kellenes) tulajdons�ggal rendelkeznek. A m�rt�ktelen fogyaszt�s okozhat lelki �s t�rsadalmi probl�m�kat, de ett�l m�g emberek milli�i fogyasztj�k a marihu�n�t an�lk�l, hogy “le�p�ln�nek”. Ha m�r le�p�l�sr�l van sz�, sz�lhatott volna viszont a cikk az eg�szs�g�gyi �s szoci�lis ell�t�rendszer le�p�l�s�r�l, akkor tal�n val�ban jelent�s probl�m�kra h�vta volna fel a figyelmet.

Drogriporter.hu

A drogtilalom emberi jogi s�relmeket eredm�nyez

Egy friss tanulm�ny a London School of Economics and Political Science (LSE) int�zm�ny�b�l arra a – sz�munkra nem meglep� – k�vetkeztet�sre jutott, hogy azok az er�fesz�t�sek, amelyek a k�b�t�szerekkel kapcsolatos tev�kenys�gek tilt�s�t c�lozz�k vil�gszerte, emberi jogi s�relmekhez, megn�vekedett er�szakhoz �s korl�tozott demokr�ci�hoz vezetnek. A tanulm�ny szerz�i azt �ll�tj�k, hogy az el��ll�t�s �s a kereskedelem felsz�mol�s�t c�lz� beavatkoz�sok egy biztons�gosabb vil�g helyett egy m�g vesz�lyesebbet teremtenek. �gy l�tj�k, hogy azok a glob�lis igyekezetek, melyek a drogkereskedelmet a gy�ker�n�l pr�b�lj�k megragadni, a legalapvet�bb emberi jogokat s�rtik meg.

Az int�zm�ny szociol�gia tansz�k�n sz�letett Fernanda Mena �s Dick Hobbs Narcophobia: drugs prohibition and the generation of human rights abuses c�m� tanulm�nya, amely r�vil�g�t, hogy a k�n�latcs�kkent�s sz�ks�gess�g�t al�t�maszt� okfejt�sek mor�lis �rveken �s nem empirikus t�nyeken alapszanak. A szerz�k szerint hasznosabb lenne a legaliz�ci� helyett szab�lyoz�sr�l besz�lni a nemzetk�zi k�l�nbs�gek figyelembev�tel�vel – felismerve t�bbek k�z�tt azt, hogy a k�b�t�szereket el��ll�t� orsz�gok �ltal�ban a legszeg�nyebbek k�z� tartoznak, akik sz�m�ra els�dleges bev�teli forr�st jelent az el��ll�t�s. Eset�kben a megfelel� szab�lyoz�s �get�en fontos feladat a k�b�t�szerhez kapcsol�d� b�n�z�s felsz�mol�s�hoz.

A tanulm�ny emellett megvizsg�lja a drogkereskedelem t�rt�net�t kezdve a 18. sz�zadt�l – amikor az �pium m�g leg�lis �rucikk volt – napjaink ENSZ egyezm�nyeken alapul�, a drogkereskedelmet tilt� szab�lyoz�s�ig. Ezen a ponton v�lik vil�goss�, hogy a prohib�ci� nem k�v�nt k�vetkezm�nyei �ssze�tk�z�sbe ker�lnek az ENSZ alap�rt�keit t�kr�z� Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat�ban foglaltakkal, amely v�delmet biztos�tana a gyilkoss�ggal, a k�nz�ssal, a kegyetlen �s embertelen b�n�sm�ddal �s a kitasz�t�ssal szemben. A tilalom rendszere ezeket a s�relmeket azonban mind eredm�nyezi.

A szerz�k p�ldak�nt betekint�st ny�jtanak Braz�lia sokkol� statisztik�iba, ahol 20-szor nagyobb a meggyilkolt lakosok sz�ma, mint Eur�p�ban. E hal�lesetek negyede-fele a k�b�t�szer-kereskedelemhez k�thet� �s a bizony�t�kok azt mutatj�k, hogy a militarista drogellenes h�bor� jelent�sen hozz�j�rul ehhez a statisztik�hoz. Braz�lia egyes r�szein p�ld�ul a rend�r�k t�zet nyithatnak azokra a gyerekekre, akiket a drogband�k toboroztak maguknak.

Hobbs professzor megl�t�sa szerint a vil�g teljesen rosszul kezeli a k�b�t�szerk�rd�st, hiszen mor�lisan magasabb rend�nek �t�li a drogkereskedelem megsz�ntet�s�t, mint az emberi jogok sorozatos �s s�lyos megs�rt�s�t, amit ezek az er�fesz�t�sek eredm�nyeznek. A tanulm�ny javasolja, hogy gondoljuk �jra a prohib�ci� paradigm�j�t �s vizsg�ljuk meg, mik�nt lehet visszal�pni ebb�l az elhib�zott politik�b�l. Egy olyan �j megk�zel�t�st tartan�nak k�v�natosnak, amely a fejleszt�sen, az oktat�son, a kezel�sen �s a t�rsadalmi elfogad�son alapulna.

Drogriporter.hu

A Fidesz drogliberaliz�ci�t akar

Orb�n Viktor egy vid�ki lakoss�gi f�rumon kijelentette, hogy amennyiben p�rtja korm�nyra ker�l, legaliz�lja az otthoni p�linkaf�z�st. Ezzel gyakorlatilag elk�telezte mag�t a messze legt�bb k�zeg�szs�g�gyi �s t�rsadalmi �rtalommal j�r� drog szab�lyoz�s�nak liberaliz�ci�ja mellett. Alapvet�en lehetne persze �rtelmes t�rsadalmi p�rbesz�det folytatni arr�l, hogy mennyiben ar�nyos az otthoni p�linkaf�z�s tilt�sa, mennyire szolg�lja a k�zeg�szs�g�gy v�delm�t, illetve hogy ez a tilalom val�j�ban kinek az �rdekeit szolg�lja. T�ny, hogy a p�linka-dealerek orsz�gos szervezete, a Magyar P�linka Lovagrend m�ris tiltakozott a terv ellen, mondv�n, hogy a tervezett v�ltoztat�s eme nemzeti k�zkincs min�s�g�nek roml�s�hoz fog vezetni. Term�szetesen engedtess�k meg n�mi k�tked�ssel viseltetni egy olyan szervezet �ll�spontja ir�nt, amelynek tagjai k�z�l sokan val�sz�n�leg a p�linka b�rf�z�s�b�l gyarap�tj�k vagyonukat. Vannak az otthoni p�linkaf�z�ssel kapcsolatos biztons�gi agg�lyok is: a VPOP szerint az amat�r m�don �sszeszerelt berendez�sek gyakran felrobbannak �s ember�leteket k�vetelnek. �s v�g�l a legfontosabb, amir�l a bejelent�s egy�ltal�n nem sz�lt: nem tiszt�zott, hogy vajon milyen hat�sai lenn�nek a p�linkaliberaliz�ci�nak az alkoholprobl�m�k alakul�s�ban egy olyan orsz�gban, ahol eur�pai viszonylatban is magas a nagyiv�shoz k�thet� betegs�gek �s balesetek ar�nya. Egy j�zan alkoholpolitik�nak mindezeket a k�rd�seket tiszt�znia kell.

K�pmutat� persze az MSZP eg�szs�gpolitikusa, K�k�ny Mih�ly is, aki a javaslatot �ppen annak v�rhat� k�zeg�szs�g�gyi hat�sai miatt b�r�lta a sajt�ban. Vajon a jelenlegi korm�nyzat ugyan mit tett az elm�lt �vekben az alkoholprobl�m�k visszaszor�t�s��rt? Megsz�ntette az Orsz�gos Addiktol�giai Int�zetet, az alkohollal kapcsolatos szakmai tev�kenys�geket �sszefog� tudom�nyos m�helyt, t�mogatta a p�linka n�pszer�s�t�s�t szolg�l� Nemzeti P�linka Tan�cs fel�ll�t�s�t, az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszernek pedig m�g mindig mostohagyermeke az addiktol�giai ell�t�s (a szakgondoz�k b�rez�s�t �ppen most cs�kkentett�k). K�k�ny r�ad�sul el�g szexista �rvet v�lasztott mag�nak, amikor kijelentette, hogy “a fiatal h�lgyek k�r�ben �jra terjed a h�tv�gi isz�koss�g”. Persze az, hogy a fiatalok sokat isznak, val�ban nagy probl�ma. Politikusunk azonban �tl�tsz�an az�rt  v�lasztotta ki �ppen ezt a nemet �s �ppen ezt a koroszt�lyt, hogy a t�rsadalom patriarch�lis botr�ny-beidegz�d�seire j�tszon r�. Az nem �rdekel senkit, hogy a k�z�pkor� kopaszod� pocakos f�rfiak k�r�ben egyre nagyobb az alkoholizmus miatti hal�loz�s, de hogy itt m�r a fiatal l�nyok is isznak k�rem… M�g farmert is hordanak �s szexelnek a pasijukkal h�zass�g el�tt.

nemr�g jelentette be, hogy p�rtja ism�t a drogjogi szab�lyoz�s szigor�t�s�ra k�sz�l. Teh�t mondjunk fenntart�s n�lk�l igent egy az egyik drogra, amelynek t�lfogyaszt�sa �vente t�bb ezer honfit�rsunk hal�l��rt felel�s, m�g mondjunk tot�lis nemet egy m�sikra, amely ember�leteket nem k�vetel, s�lyos betegs�get nem okoz, �s amelynek alkalomszer�, a feln�tt �letbe j�l integr�lt haszn�lata egy�bk�nt semmilyen bizony�that� �rtalommal nem j�r. Miut�n a Kendermag Egyes�let 2005-ben megind�totta �nfeljelent� akci�j�t, az egyik aktivist�t, Juh�sz P�tert v�d� TASZ a b�r�s�g el�tt �ppen azzal �rvelt, hogy az otthon saj�t mag�nak kendert termeszt� majd elfogyaszt� szem�ly semmif�le vesz�lyt nem jelent a t�rsadalomra (m�g ha saj�tmag�t egy�bk�nt kock�ztathatja is). Teljesen jogos, hogy a H�rszerz�n az err�l sz�l� szavaz�s (“T�mogatja-e Orb�n Viktor javaslat�t, hogy legaliz�lj�k az otthoni p�linkaf�z�st?”) egyik v�laszlehet�s�ge az: “Csak ha a marihu�na-termeszt�s is leg�lis lesz”. Lehet szavazni.

Drogriporter.hu

 Al��r�sgy�jt�s a legaliz�ci�s rekl�m letilt�sa ellen

A kender nem menti meg a bolyg�t

T�madj�k Obama drogk�lts�gvet�s�t

Az Obama-korm�ny retorik�ja igen, drogk�lts�gvet�se alig v�ltozott az Bush-korszakhoz k�pest

A Feh�r H�z drogellenes irod�ja (ONDCP) sajt�k�zlem�nyben tudatta a vil�ggal, hogy az amerikai korm�ny �j drogk�lts�gvet�se egyens�lyra t�rekszik a kezel�s �s megel�z�s illetve a drogkereskedelem elleni b�ntet�jogi harc k�z�tt. “Az �j drogk�lts�gvet�s az Obama-korm�ny azon elk�telezetts�g�t jelzi, hogy kiegyens�lyozott �s �tfog� drogstrat�gi�t alak�tson ki,” jelentette ki Gil Kerlikowske, Obama �j drogc�rja, aki kor�bban bejelentette a “drogellenes h�bor�” v�g�t. “A p�nz�gyi korl�toz�sok �s k�lts�gvet�si megszor�t�sok id�szak�ban ezek a beavatkoz�sok azt c�lozz�k, hogy cs�kkents�k az amerikaiak droghaszn�lat�t �s a drogab�zus szoci�lis �s eg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyeinek tetemes k�lts�geit.” A k�lts�gvet�s id�n 150 milli� doll�rral n�veli a k�z�ss�gi alap� ell�t�rendszer fejleszt�s�re ford�tott t�mogat�st. A korm�ny jelenleg az �j nemzeti drogstrat�gia el�k�sz�t�s�n dolgozik, ennek r�szek�nt az eddigi adminisztr�ci�val ellent�tben sz�lesk�r� t�rsadalmi egyeztet�st folytat. Maga Kerlikowske a gesztusok szintj�n is pr�b�lja elk�telezetts�g�t bizony�tani a kezel�s ir�nt: nemr�g a f�v�rosban maga is be�llt egy olyan �p�let fel�j�t�s�t v�gz� �nk�ntesek k�z�, ahol a drogf�gg� any�k sz�m�ra szeretn�nek otthont teremteni.

 

 

Az amerikai drogc�r sepregeti a j�vend� anyaotthon udvar�t

 

 

 

 

Az USA drogk�lts�gvet�se 2009 �s 2011 k�z�tt

 

A drogreformot t�mogat� szervezetek azonban szkeptikusak. Az egyik blogger r�mutat arra, hogy a 15 milli�rdos drogk�lts�gvet�sb�l m�g mindig majdnem 10 milli�rdot ford�t a korm�ny a b�ntet�-igazs�gszolg�