Hogyan el�zz�k meg a kannabisz kiv�ltotta szorong�st ... politikusokn�l

A kannabisz szorong�st, nyugtalans�got �s d�h�t v�lthat ki politikusokb�l. A kannabisz �ltal gerjesztett pszichol�giai szorong�s szindr�ma (cannabis induced psychological distress syndrom - CIPDS) k�vetkezm�nyei k�z� tartozik a politikai �s jogi szab�lyoz�s ter�n megnyilv�nul� t�lreag�l�s, illetve a kannabisz haszn�lat �s ab�zus k�z�tti k�l�nbs�g �rz�kel�s�re val� k�ptelens�g.

A drogellenes h�bor� id�szak�ban ezen k�l�nbs�g megt�tel�t ak�r hazafiatlan cselekedetnek is min�s�thetik,[1] az ellens�ggel szembeni hat�rozatlans�g megnyilv�nul�s�nak. Egy a CIPDS-el kapcsolatba hozott trend az, hogy elkobozz�k azoknak az embereknek a jogos�tv�ny�t, akiknek a vizelet�ben a tetrahidrokannabinol inakt�v metabolit�it fedezik fel.[2] A paranoia s�lyosabb eseteiben m�g az orvosi kezel�st is a t�rsadalomra val� fenyeget�sk�nt �rt�kelik, mivel az "destabiliz�lhatja azt a t�rsadalmi norm�t, mely szerint a drogfogyaszt�s vesz�lyes,"[3] A politikusok figyelmen k�v�l hagyj�k azt a t�nyt, hogy sz�mos orvosi receptre vagy recept n�lk�l kaphat� gy�gyszer potenci�lisan vesz�lyesebb a kannabiszn�l. A kannabisszal kapcsolatos t�lz� t�rv�nykez�st a gener�ci�s konfliktus modern megnyilv�nul�s�nak tekinthetj�k.[4] 

A CIPDS hat�sa alatt �ll� politikusok megnyugtat�s�hoz t�nyszer�s�gre �s �sszer�s�gre van sz�ks�g. A kannabisz term�ketlens�get, r�kot, kognit�v hanyatl�st, dependenci�t, k�z�ti baleseteket, sz�vrohamot okoz, vesz�lyesebb drogok haszn�lat�hoz vezet: ezekkel az �rvekkel szokt�k a kannabisz elleni h�bor�t igazolni. A drogok �tralmasak lehetnek, ak�r leg�lisak, ak�r illeg�lisak, de a kannabisznak tulajdon�tott vesz�lyek gyakran el vannak t�lozva.[5] [6] 

A kannabisz elleni h�bor� egyik f� igazol�sa manaps�g az, hogy potenci�lisan vesz�lyes a serd�l�k ment�lis �s szoci�lis eg�szs�g�re. A Lancet eheti sz�m�ban John Macleod �s koll�g�i kimutatt�k, hogy a kauz�lis kapcsolat sokkal bizonytalanabb, mint ahogy azt gyakran �ll�tj�k, �s sz�mos k�zkelet� f�lre�rt�sre mutattak r� a droghaszn�lat tanulm�nyoz�s�val kapcsolatban, p�ld�ul a zavar� t�nyez�k kontrollj�nak hi�nya. Egy gyakran id�zett sv�d tanulm�ny[7] p�ld�ul a skizofr�nia el�fordul�s�nak 6-7-szeres val�sz�n�s�gi ar�ny�t mutatja ki azokn�l a 26 �v �tlag�letkor� fiatalokn�l, akik 18 �ves koruk el�tt 50-n�l t�bbsz�r haszn�ltak kannabiszt. Ez a tanulm�ny azt �ll�tja, hogy a kannabisz a skizofr�nia kialakul�s�nak fontos t�nyez�je. Sz�mos zavar� t�nyez� kontrollja ut�n azonban a kock�zat 3-1-re cs�kkent, sz�mos egy�b olyan t�nyez�re utal� jellel, amelyek tov�bb cs�kkenthetik a kock�zatot, azonban nem ker�ltek be a statisztikai modellbe, mivel nem �llt rendelkez�sre megfelel� adat. 

Egy m�sik tanulm�ny[8] �ttekint a kannabisz �s pszich�zis �sszef�gg�s�re vonatkoz� �t longitudin�lis tanulm�nyt. A szerz�k arra k�vetkeztetnek,[9] hogy ezek k�z�l csup�n egy tanulm�ny veszi sz�mba a skizofr�nia prodrom�lis (bevezet�) megnyilv�nul�s�t a kannabisz fogyaszt�s�t megel�z� id�szakban a vizsg�lt fogyaszt�kn�l. Ez a vizsg�lat azt mutatja, hogy "a 18 �ves kannabisz-haszn�l�k csup�n akkor �rtek el magasabb pontsz�mot a skizofr�n-szimpt�m�kat m�r� teszteken, ha m�r 11 �ves korukban is pszichotikus t�neteket figyeltek meg n�luk," �s hogy a 15 �ves korukban kannabiszt fogyaszt�kn�l nagyobb val�sz�n�s�ggel fordultak el� skizofr�n jelelg� rendelleness�gek, m�g akkor is, ha a 11 �ves korukban el�fordul� pszichotikus szimpt�m�kat kontroll�lt�k. A kutat�k arra k�vetkeztettek, hogy a kannabisz a pszich�zist okoz� t�nyez� a "s�r�l�keny fiatalokn�l." 

Vannak arra utal� bizony�t�kok, hogy a kannabisz hozz�j�rul a pszichoszoci�lis probl�m�k kialakul�s�hoz a serd�l�kn�l �s fiatal feln�ttekn�l, �s egyetlen felel�ss�gteljes feln�tt sem akarhatja, hogy a fiatalok drogozzanak. Nem k�rd�s az, hogy sz�ks�g van ezzel kapcsolatos felvil�gos�t�sra �s prevenci�ra, de kem�ny vit�k folynak arr�l, hogy mi a helye a repressz�v int�zked�seknek ebben a kontextusban. Kev�s okunk van felt�telezni azt, hogy a kriminaliz�ci� komolyabb hat�st gyakorolt volna a fiatalok kannabisz-fogyaszt�s�nak elterjedts�g�re.[10] �gy t�nik ezenk�v�l, hogy a tilalom csak n�veli a droghaszn�lat k�ross�g�t �s t�rsadalmi �rtalmakkal j�r. 

�gy gondolom, hogy a kannabisz-t�rv�nykez�snek a brit korm�ny �ltal ez�vben v�grehajtott m�dos�t�sa (a B oszt�lyb�l a C oszt�lyba val� �thelyez�s) �sszer� k�s�rlet a kannabisz illetve az annak betilt�sa �ltal okozott �rtalmak kiegyens�lyoz�s�ra. A Peter Maguire �s a Brit Orvosi Kamara �ltal kifejtett aggodalmak,[11] melyek szerint "a k�zv�lem�ny szem�ben az �jraoszt�lyoz�s egyenl� a kannabisz biztons�goss� nyilv�n�t�s�val," azon a helytelen feltev�sen alapulnak, miszerint a kannabiszt annak idej�n az�rt nyilv�n�tott�k illeg�lisnak, mert haszn�lata vesz�lyesnek bizonyult. Sz�mos vesz�lyes cselekedet leg�lis, p�ld�ul a s�el�s, szex, s�riv�s, hamburgerev�s �s aszpirinszed�s. A kannabisz nem az�rt lett illeg�liss�, mert vesz�lyesnek bizonyult, hanem mert az amerikai K�b�t�szer�gyi Iroda vezet�j�nek, Harry Anslingernek �s koll�g�inak �j ellens�gre volt sz�ks�ge azut�n, hogy az alkoholtilalom 1933-ban megbukott. A kannabisz vesz�lyeir�l sz�l� h�resztel�seket 1937-es szen�tusi meghallgat�sa sor�n sokkol� hat�s� manipul�ci�ra haszn�lta fel. Ilyen sokkol� h�r volt p�ld�ul a k�vetkez�: "Egy f�rfi a marihu�na hat�sa alatt lefejezte legjobb bar�tj�t, majd miut�n a drog hat�sai elm�ltak, saj�t maga is elsz�rnyedt azon, hogy mit tett." Az Amerikai Orvosi Kamara megb�zottja er�sen ellenezte az 1937-es Marijuana Tax Act[12] bevezet�s�t, mondv�n, hogy "ha tilt� ad�t�rv�ny bevezet�s�vel pr�b�ljuk megel�zni a marihu�na haszn�lat�t, akkor elv�gjuk a lehet�s�get a j�v� kutat�sai el�l, melyek esetleg felt�rhatn�k a kannabisz j�t�kony gy�gy�szati haszn�lat�t."[13] 

Olyan id�ket �l�nk, mikor a drogokt�l val� teljes �nmegtart�ztat�s irre�lis �s term�ketlen paradigm�ja lassan szertefoszlik. A drogmentes t�rsadalom h�vei nehezen tudj�k elfogadni ezt a t�nyt, a felel�ss�gteljesen gondolkod� politikusok �s orvosok pedig nehezen tudnak megfelel� �ll�st foglalni a vit�ban. Mindazon�ltal meg kell tanulnunk f�lelem n�lk�l kezelni a drogokat �s azok lehets�ges vesz�lyeit. 



Franjo Grotenhermen