A skunk �s a szkizofr�nia

A brit sajt�t bej�rta a h�r, hogy egy �j kutat�s bebizony�totta, a magas potenci�j� kannabisz h�tszer kock�zatosabb a szkizofr�nia kialakul�sa szempontj�b�l. A Bel�gyminiszt�rium sietve �gy komment�lta a h�rt, hogy ez is igazolja a korm�ny azon l�p�s�nek helyess�g�t, amellyel a kannabiszt a vesz�lyesebb drogok oszt�ly�ba helyezte �t. �rdekes a miniszt�rium hirtelen t�madt �rdekl�d�se a tudom�ny ir�nt – hiszen ugyanez a miniszt�rium nemr�gen a saj�t tudom�nyos tan�csad� test�let�nek a javaslat�t is semmibe vette, �s kir�gta annak fej�t, David Nutt professzort. Ez persze �nmag�ban nem jelenti azt, hogy maga a kutat�s ne tarthatna sz�mot a mi �rdekl�d�s�nkre.

A vizsg�lat eredm�nyeit a Brit Pszichi�triai Foly�irat (British Journal of Psychiatry) c�m� szaklapban jelentt�k meg a londoni Pszichi�triai Int�zet kutat�i. 280 olyan p�cienst v�lasztottak ki az esetcsoportba, akikn�l a kezd�d� szkizofr�nia t�neteit diagnosztiz�lt�k az orvosok D�l-Londonban. Majd ugyanerr�l a k�rny�kr�l 174 hasonl� egzisztenci�lis helyzet�, �letkor� stb. eg�szs�ges embert v�logattak be a kontroll-csoportba. T�bbek k�z�tt mindenkit�l r�k�rdeztek a stimul�nsok vagy a kannabisz fogyaszt�s�ra. Az els� �rdekes eredm�ny az volt, hogy a k�t csoport nagyj�b�l ugyanakkora ar�nyban fogyasztott m�r kannabiszt (kb. 60%), a szkizofr�nek azonban gyakrabban voltak napi rendszeress�g� haszn�l�k, ezenk�v�l nagyobb ar�nyban (37% �s 78%) fogyasztottak potensebb marihu�n�t (skunk). Ebb�l sz�molt�k ki, hogy az er�sebb kannabisz-fajt�k rendszeres haszn�lata a szkizofr�nia kialakul�s�nak 7-szeresen magasabb kock�zat�t jelenti. Az els� kannabisz-fogyaszt�s �letkor�ban nem mutatkoztak k�l�nbs�gek a k�t csoport k�z�tt. A kutat�k szerint ez al�t�masztja azt a v�leked�st, hogy a kannabisz akt�v hat�anyaga, a THC az els�sz�m� rizik�t�nyez�. Ennek szerint�k komoly k�zpolitikai k�vetkezmnyei vannak, tekintve a potens kannabisz sz�les k�r� hozz�f�rhet�s�g�t.

Vajon val�ban bizony�t�k ez a kutat�s a kannabisz-fogyaszt�s �s a szkizofr�nia k�z�tti oks�gi kapcsolatra? Az eset- �s kontroll-csoportban nagyj�b�l hasonl� ar�nyban fogyasztottak kannabiszt, az teh�t bizonyosnak l�tszik, hogy �nmag�ban a kannabisz-fogyaszt�st ez a kutat�s nem azonos�totta rizik�t�nyez�k�nt. Az alacsony esetsz�m miatt k�ts�ges az is, hogy mekkora a jelent�s�ge annak a k�l�nbs�gnek, amely a potens marihu�n�t fogyaszt�k ar�ny�ban mutatkozott a k�t csoport k�z�tt. �rdekes p�ld�ul, hogy ez a vizsg�lat nem tal�lt k�l�nbs�get a kannabisz kipr�b�l�s�nak �letkor�ban – m�g a kor�bbi hasonl� kutat�sok a korai kipr�b�l�k k�r�ben nagyobb ar�nyban tal�ltak k�s�bbi szkizofr�neket. Az, hogy a kannabisz-fogyaszt�s megel�zte az els� pszichotikus t�netek jelentkez�s�t, m�g nem jelent felt�tlen�l bizony�t�kot az oks�gi kapcsolatra. Ha a k�l�nbs�g egy nagyobb mint�n�l is fentmadaradna, akkor is lehet �gy magyar�zni, hogy egyes emberek ugyanazon okb�l sz�vnak t�bb �s er�sebb marihu�n�t, amely a szkizofr�ni�ra is hajlamoss� teszi �ket. Sz�mos ilyen genetikai vagy k�rnyezeti t�nyez� lehet, amit ez a kutat�s nem volt k�pes azonos�tani. Az epidemiol�giai vizsg�latok p�ld�ul kimutatt�k, hogy a nagyv�rosi �letk�rnyezet �s a migr�ns st�tusz a szkizofr�nia magasabb kock�zat�t hordozza mag�ban.

A lakoss�gnak k�r�lbel�l 1%-�t diagnosztiz�lj�k szkizofr�ni�val, �s b�r a kannabisz-fogyaszt�s az elm�lt �vekben jelent�sen n�vekedett, a szkizofr�nia el�fordul�sa nem n�tt. Ezt mutatta ki egy szint�n id�n publik�lt, de a mostanin�l j�val nagyobb mint�n v�gzett vizsg�lat, amely a Bel�gyminiszt�rium �rdekes m�don nem k�v�nt komment�lni. Ha val�ban l�tezne olyan szkizofr�nia, amit a kannabisz okoz, teh�t amely a kannabisz fogyaszt�sa n�lk�l elker�lhet� lett volna, akkor vajon mi�rt nem n�tt a f�sz�v�ssal ar�nyosan a szkizofr�n megbeteged�sek sz�mar�nya is? D�n kutat�k ezenk�v�l kimutatt�k azt is, hogy azok a fiatalok, akikn�l a kannabisz-fogyaszt�s�t �sszef�gg�sbe hozt�k a kezd�d� szkizofr�nia t�neteinek megjelen�s�vel, val�j�ban ugyanakkora genetikai/csal�di hajlammal rendelkeztek a betegs�gre, mint akik nem fogyasztottak kannabiszt. A most megjelent cikk szerz�i is nyitva hagyj�k azt a k�rd�st, hogy vajon a f�sz�v�s tesz hajlamoss� a pszich�zisra embereket, vagy ink�bb arr�l van sz�, hogy a pszich�zisra hajlamos emberek nagyobb val�sz�n�s�ggel sz�vnak f�vet. Mindenesetre egyet�rthet�nk a Guardian publicist�j�val, Deborah Orr-al, aki r�mutat, hogy ha ki is der�lne, hogy ha az er�sebb potenci�j� kannabisz val�ban nagyobb kock�zatot jelent a szkizofr�ni�ra hajlamos embereknek (akik, tegy�k hozz�, egy t�rpe kisebbs�get alkotnak az �sszes fogyaszt� k�r�ben), ez a t�ny nem a tilt�sa, hanem a szab�lyoz�sa mellett jelentene �rvet.

info: Drogriporter.hu