1. T�rt�nelem:
Az amerikai mez�gazdas�gban alkalmazott vegyszerek �tven sz�zal�k�t ma a gyapottermeszt�sben haszn�lj�k fel. A kendertermeszt�shez nincs sz�ks�g vegyszerekre, �s a kendernek alig van gyom - vagy rovark�rtev�je - lesz�m�tva az Egyes�lt �llamok korm�ny�t �s a K�b�t�szerellenes Hivatalt.
A kender a leger�sebb, legsz�v�sabb �s legtart�sabb l�gy rost a f�ld�n. A cannabis n�v�ny sz�r�tott vir�ga �s levele a marihu�na. Ez, kult�r�t�l f�gg�en legal�bb 3000 �vig a h�rom legfontosabb �s leg�ltal�nosabban haszn�lt gy�gyszer k�z�tt volt a vil�g n�pess�g�nek k�tharmad�n�l. N�v�nyrendszertani szempontb�l a kender a F�ld legfejlettebb n�v�nycsal�dj�nak a tagja. K�tlaki (vagyis v�ltivar�, de n�ha hermafrodita), f�s, l�gy sz�r�, egyny�ri n�v�ny, amely jobban hasznos�tja a napsug�rz�st, mint bolyg�nk b�rmely m�s n�v�nye, egyetlen �vadban 3-6 m�terre megn?. Szinte minden �ghajlat mellett, b�rmilyen talajon termeszthet�. A kender a f�ld els�rend� meg�jul� term�szeti er�forr�sa. Ez�rt olyan fontos. Az els� ismert sz�tt anyag nyilv�nval�an kenderb�l k�sz�lt, amelyet az id�sz�m�t�sunk kezdete el�tti nyolcadik �vezredben kezdtek el feldolgozni. A kenderrel foglalkoz� szakirodalom nagy r�sze egyet�rt abban, hogy id�sz�m�t�sunk el�tt t�bb mint ezer �vt�l kezd�d�en eg�szen id�sz�m�t�sunk szerinti 1883-ig a kender, vagyis a marihuana volt bolyg�nk legelterjedtebb mez�gazdas�gi n�v�nye, �s feldolgoz�sa a legfontosabb ipara, amelynek sz�mos �gazata sokezer f�le term�ket �ll�tott el�!

2. Mi k�szithet� a Cannabisb�l?
F�ld�n termelt rostok, textilek, l�mpaolaj, pap�r, t�mj�n �s gy�gyszerek d�nt� t�bbs�g�t. Emellet fontos, emberi �s �llati fogyaszt�sra sz�nt �tolajnak �s feh�rj�knek els�dleges forr�sa volt.Kenderb�l el��ll�that� anyagok: haj�vitorla, z�szl�, k�t�l, textilek, ruhaanyagok, pap�r (1883-ig a vil�g pap�rtermel�s�nk 75-90 sz�zal�k�t kenderrostb�l k�sz�tett�k! S ehhez nem kellet erd�ket �s es�erd�ket kiirtani, amelynek k�ros hat�s�r�l mindenki baromi hosszan tudna besz�lni!!). Ezenk�v�l fest�v�szon (Van Gogh is ilyenre ping�lt), fest�kek �s lakkok,(helyettes�thetn�nk vele a mai szintetikus m�rgez� fest�keket) l�mpaolajok, gy�gyszerek, �tolajak �s feh�rj�k, �p�t�anyagok (0,41 ha kenderb�l annyi cellul�zrost �ll�that� el� mint 4,1 ha erd�b�l, a pr�selt kender t�k�letesen helyettes�thetn� az �p�t�iparban felhaszn�lt fa mennyis�g�t! K�rnyezetv�d�k figyeltek?) S ha m�g nem lenne el�g, bizony�tott hogy az olaj is helyettes�thet� lenne kenderrel! Sokkal gazdas�gosabban, k�rnyezetv�d�en, olcs�bban lehetne el��ll�tani kenderb�l a vil�g olaj �s �zemanyag sz�ks�gleteit. M�r Henry Ford is megmondta, hogy a fosszilis energiagordoz�k kilencven sz�zal�kat m�r r�gen helyettes�teni kellett volna olyan biomassz�val, mint a kukoricasz�r, a kender, a hullad�kpap�r, �s hasonl�k! Azt hiszem nem kell magyar�zni, hogy mekkora v�ltoz�st hozna a f�ld �let�ben, ha nem k�ne t�bbet olajjal szennyezn�nk a k�rnyezetet.

3. A kender mint �lvezeti cikk
Gyakran nevezik f�nek, a marihu�n�s cigarett�t pedig spanglinak vagy joint-nak. A n�v�ny sz�r�tott gyant�j�t nevezz�k hasisnak. A hasis sz� az arab „f�”-b�l ered. Ismert a csoki elnevez�s is. A cannabist sokan el�nyben r�szes�tik a szintetikus drogokkal szemben, mondv�n, hogy term�szetes eredet�, n�v�nyi term�k.
T�rt�nelem: M�r H�rodotosz is besz�mol r�la a Kr.e. V. sz�zadban, hogy a szk�t�k haszn�ltak cannabist. Kendermagokat sz�rtak izz� k�vekre, �s az �gy nyert illatos g�zf�rd�ben „kiab�ltak �r�m�kben �s ord�toztak gy�ny�r�kben”. H�rodotosz szerint ez a g�zf�rd�z�s a temet�s ut�ni megtisztul�s c�lj�ra is szolg�lt, de kiemeli a dolog �lvezeti �rt�k�t is. A muzulm�n dervisek a transz�llapot el�r�s�hez a j�l ismert monoton mozg�son k�v�l hasist is haszn�lnak - ez a szok�s val�sz�n�leg m�g a muzulm�n vall�s keletkez�se (Kr.u. VI. sz.) el�tti id�kb�l ered. Indi�ban is alkalmazt�k istentiszteleti szertart�sokon. A k�z�pkorban arab orvosok gy�gy�szati c�lokra alkalmazt�k. K�n�ban is r�g�ta haszn�lt�k gy�gy�t�sra a kendert. Eur�paiak el�sz�r a keresztes h�bor�k sor�n tal�lkoztak a hasissal, a K�zel-Keleten. Az izmaelita harcosok, akik harc el�tt hasist fogyasztottak, k�l�n�s harci d�hvel �s kegyetlens�ggel t�madtak a keresztesekre. B�r ekkor megismert�k e szert, az eur�paiak �rthet� ellenszenvvel viseltettek ir�nta - egy idegen kult�ra ellens�ges k�pvisel�i haszn�lt�k. Emiatt k�r�kben nem is terjedt el a fogyaszt�sa. Csak j�val k�s�bb, Nap�leon egyiptomi hadj�rata ut�n jutott el a szer Eur�p�ba, Franciaorsz�gon kereszt�l. P�rizsban az el�kel� szalonokban fogyasztott�k, p�ld�ul lekv�rba vagy szirupba keverve, vagy f�stj�t sz�vt�k. A m�v�szek, �r�k, fest�k el�szeretettel haszn�lt�k Manaps�g els�sorban �lvezeti szerk�nt fogyasztj�k. B�r majdnem minden�tt - �gy Magyarorsz�gon is - illeg�lis, Hollandi�ban legaliz�lt�k a haszn�lat�t.

4. Alkalmaz�s:
A kreat�v ember a marihu�na fogyaszt�s�nak sz�mos m�dj�t tal�lta ki. Ezek k�z�l a legismertebb a spangli, vagyis a marihu�n�s cigaretta. K�l�nb�z� pip�kat is haszn�lnak. Sokan kedvelik a v�zipip�t, mely a marihu�na f�stj�ben lev� k�ros anyagok k�z�l sokat kisz�r, �gy haszn�lata kev�sb� k�ros. A marihu�n�b�l �tel �s ital is k�sz�thet�. A fogyaszt�snak ez a m�dja j�val kev�sb� elterjedt. A marihu�n�t tartalmaz� s�tit „space cake” n�ven ismerik, elk�sz�t�s�re sz�mos recept l�tezik.
Beszerz�se: Az marihu�na �s a hasis viszonylag k�nnyen beszerezhet� a fekete piacon. Magokat is lehet kapni, amib�l az otthoni termeszt�s is megoldhat�. Azonban a n�v�ny termeszt�se, a drog megszerz�se �s tart�sa olyan b�ncselekm�ny, mely a BTK alapj�n 5 �vig terjed� szabads�gveszt�ssel b�ntethet�. Ez akkor is �rv�nyes, ha te soha nem akarsz f�vet sz�vni, csak d�sznek, vagy hobbib�l akarod termeszteni. Hi�ba, a korm�ny (�s nem csak a mi�nk) k�pes betiltani egy term�szetben megtal�lhat� n�v�nyt, �s �szre sem veszi a dolog abszurdit�s�t. Az�rt ne keseredjenek el, akiknek m�g van n�mi hit�k t�rv�nyess�gben �s rendben: Hollandi�ban, az �gynevezett "coffee shop"-okban leg�lisan beszerezhet� �s fogyaszthat� a f�.

5. Hogyan m�k�dik?
A marihu�na akt�v �sszetev�je a THC (tetra-hidro-cannibol) nev� anyag. �s ez az anyag be�p�l az agysejtek k�z� �s �sszekapcsolja �ket ez�rt vannak a furcsa �rz�sek �s k�l�nleges �rz�kel�sek! A THC hamar kimegy az agyb�l kb 2-3 �ra �s ut�nna visszat�r az ember "J�zan" �llapotba! Az Alkohollal ellent�tben! Hat�sai: Az alkoholhoz hasonl�an a marihu�n�ra is egy k�tszakaszos hat�s jellemz�. Az els� szakaszt euf�ria, �ltal�nos j�kedv jellemzi, m�g a m�sodik szakaszra ink�bb a nyugalom jellemz�. Az euf�rikus szakaszban a haszn�l� k�l�nb�z� �lm�nyek hat�sa al� ker�lhet. Nagyon jellemz� p�ld�ul a meg�ll�thatatlan nevet�s, ami egy id� m�lt�n ak�r kellemetlen is lehet. A haszn�l� mindent viccesnek tal�l, mindenen nevet. Marihu�na hat�s�ra az ember besz�desebb�, k�zvetlenebb� v�lhat. A t�rsalg�s k�l�n�s �r�met okoz, b�r a marihu�na mem�ri�ra gyakorolt negat�v hat�sa miatt gyakran elvesz�tik a besz�lget�s fonal�t. Egyik pillanatban m�g pontosan tudja az ember, mit akart mondani, a k�vetkez�ben m�r nem. Kimond egy sz�t, de egy pillanat m�lva a sz�nak m�r egy m�sik, rokon �rtelm� jelent�se ragadja meg, �s az eredeti jelent�s elveszik. Marihu�na-haszn�l�k besz�molnak egyfajta emp�ti�s jelens�gr�l is, amikor �gy �rzik, szavak n�lk�l k�pesek kommunik�lni a m�sikkal. A szer jelent�sen n�veli a szoci�bilit�st. Az alkohollal ellent�tben a marihu�n�nak nincs kellemetlen ut�hat�sa, nincs m�snaposs�g. De minden esteben marihu�na fogyaszt�s alkalm�val az ember kisz�rad �s leesik a cukorszintje,de ez nem jelent k�l�n�sebb probl�m�t mert ha eszik �s iszik uganolyan j�l lessz mint el�tte. Azonban t�ladagol�s eset�n a kellemes hat�sok helyett rossz k�z�rzet, esetleg fejf�j�s, h�nyinger is jelentkezhet.(Magyarul Par�zik!)--> Ha nem akkor meg alszik egy j�t! :)

6. Mennyire vesz�lyes?
A marihu�n�ban lev� k�ros anyagok fogyaszt�sa akut l�gcs�huruthoz, s�lyosabb esetben t�d�r�khoz is vezethet. A cigarettapap�r el�g�sekor keletkez� anyagok bel�gz�se is k�ros, �s a marihu�n�t gyakran a szint�n �rtalmas doh�nnyal keverik Ezek a vesz�lyek cs�kkenthet�k, a marihu�na f�stj�nek megsz�r�s�vel. A THC nem old�dik a v�zben, az eg�szs�gk�ros�t� �sszetev�k viszont igen, ez�rt a v�zipipa hat�sosan alkalmazhat� ilyen c�lra. Ha a marihu�n�t nem a l�gz�rendszeren kereszt�l juttatj�k a szervezetbe, hanem pl. "space cake" form�j�ban, akkor a fenti t�netek term�szetesen nem jelentkeznek. A magzatra gyakorolt k�ros�t� hat�s�t �llatk�s�rletekben siker�lt kimutatni, azonban emberben nem tal�ltak m�g erre utal� nyomot. A marihu�na �s a hasis fogyaszt�sa nem okoz fizikai f�gg�s�get. Megjegyzend�, hogy a cannabis-sz�rmaz�kok birtokl�sa �s forgalmaz�sa, valamint a cannabis-n�v�ny termeszt�se t�rv�nybe �tk�z� cselekedet. (Ennek okaiba most nem akarunk belemenni, mert nagyon hossz� volna. �m nem tudjuk meg�llni, hogy ne id�zz�k valakinek a megjegyz�s�t: "Ha megtermelhetn�m otthon a kertemben a kendert magamnak, h�lye voln�k alkoholra p�nzt kiadni..." �s hogy a m�sik f�l is sz�t kapjon: "Aki a k�b�t�szerrel kac�rkodik, az �rd�ggel cimbor�l!")