Eredet: Hallucinog�n szerek. A szib�riai s�m�nok �s az �si d�l-amerikai indi�n t�rzsek haszn�ltak "szent var�zsgomb�t" vall�sos-m�gikus szertart�saikhoz. Az LSD felfedez�je, Albert Hofman k�l�n�tette el a var�zsgomb�k k�t f� hat�anyag�t a psylocybint �s a psylocynt, k�s�bb ezeket mesters�ges �ton is el��ll�tott�k.

Hat�s, mell�khat�s: A gomb�k hat�sa nagyon hasonl� az LSD-hez. A hat�s els� jele egy nagyon vid�m k�z�rzet, melyet nagyfok� nyugalom, vagy �ppen ellenkez�leg, jelent�s aktivit�s k�s�r. Elkezd�dik egy emelked�s�rz�s, mely id�szakot gyakran rosszull�t k�s�r. A fogyaszt�s ut�n kb. 40 perccel beindulnak a hallucin�ci�k, csukott szemmel k�l�nb�z� mozg� mint�kat, k�peket l�t. Teljes �nk�v�letbe ker�l a fogyaszt�, szem�lyis�ge megv�ltozik, vagy �ppen teljesen szertefoszlik, csak kb. 300 perc eltelt�vel kezd visszatal�lni �nmag�hoz. Az �sszes �rz�kszerv m�k�d�s�t megzavarja az anyag. Pupillat�gul�s, szapora pulzus, v�rcukorszint emelked�s, h�m�rs�klet �s id� �s t�rbeli �rz�kel�si zavarok lesznek jellemz�ek. �rz�ken t�li tapasztal�sok, misztikus �lm�nyek k�s�rik ezt a szakaszt. Az "utaz�s" hat �ra ut�n �r v�get, de a befoly�solts�g kellemetlen �rz�se m�g napokig fenn�ll. A var�zsgomb�k legnagyobb vesz�lyei a rossz "utaz�sok" illetve a haszn�lat�t k�vet� pszichotikus reakci�k.

F�gg�s�g: Fizikai f�gg�st nem, de lelki f�gg�st kialak�t.

Fogyaszt�s�nak m�djai: A friss gomb�t nyersen is eszik illetve k�l�nb�z� �teleket, te�t k�sz�tenek bel�le. A sz�r�tott gomb�kat n�ha porr� �rlik �s kaka�val keverik, vagy �telekbe sz�rj�k.