�pium

Valamikor, az ember t�rt�net�nek kezdet�n, amikor az ember megszerezte �s megõrizte mag�nak a vill�mokt�l elh�d�tott t�zet, majd amikor megtanulta a kovakõ haszn�lat�t, akkoriban az �g fel�, az ismeretlen fel� sz�ll� f�stgomolyagok a primit�v embert elbûv�lt�k, �s elvetett�k a m�toszok term�keny magv�t…

Thaif�ld �s Burma szikl�s hegyvid�kein volt a Szellemek Hegye, a m�ktej d�moni m�gi�j�nak, var�zs�nak rejt�lyes birodalma. Idõsz�m�t�sunk elõtt, k�zel h�romezer �vvel a mai hegyi lak�k, a karen �s a meo t�rzsek õsei v�res csat�kat v�vtak tûzhely�k v�delm�ben, hiszen nekik az �gbolton, az erdõn �s az �pium j�tszi f�stj�n k�v�l semmi m�st nem ny�jtott az �let. Valamikor, nagyon-nagyon r�gen, ezen a vid�ken sz�letett meg az �pium k�ltõien sz�p legend�ja…

"J�rhatatlan hegyek k�z�tt rejtõz�tt Nin �lomhercegnõ palot�ja. Ide t�vedt be egyszer egy fiatal harcos. A hercegnõ megaj�nd�kozta egy �lel�ssel, s �gy �zlelte meg az igazi szerelem csod�latos gy�ny�reit. Amikor szerelmi b�dulat�b�l feleszm�lt, egyed�l tal�lta mag�t a vad hegyek k�z�tt. Nem eml�kezett r�, hogy hogyan ker�lt a hercegnõ karjai k�z�, csak az �lel�s csod�s sz�ps�g�re, valamint arra a rejtett �sv�nyre, mely a palot�hoz vezette. Sz�ve az �sv�ny fel� vonzotta, m�gsem mert �jra elindulni rajta. F�lt, hogy �tj�t nem koron�zza siker. Hazat�rt h�t, s b�r egyre gy�t�rte mag�t, hogy ne gondoljon t�bb� a hercegnõre, gondolatai m�gis mindig k�r�l�tte forogtak. Egyre szomor�bb lett, �s ekkor elhat�rozta, hogy feles�get keres mag�nak. �gy is lett, megh�zasodott, de gondolatai v�ltozatlanul a hercegnõh�z sz�lltak.

Egy hajnalon sz�rnyû �lmot l�tott, a titokzatos hegyi palota le�gett ! Ugyanakkor t�voli hangot hallott: "Ne vesz�tsd el a rem�nyedet ! A romok alatt megleled a szeretett nõ sz�v�t, egy gy�ny�rû �ttetszõ k�vet. Keresd meg, �s �jra teljes�l a csoda !" A harcos �gy is tett. Meglelte az �lm�ban l�tott k�vet, hazavitte, s val�ban megt�rt�nt a csoda, h�z�ban minden �jszaka a kicsiny kõ �tv�ltozott �lmai hercegnõj�v�, s megaj�nd�kozta õt a sokszor meg�lmodott gy�ny�rrel. Egyszer azonban megleste a feles�ge, s r�j�tt a f�ltve õrz�tt titokra... Egy napon, amikor a harcos t�vol volt, megragadta a k�vet, s �gy dobta ki a kunyh�b�l, hogy az ezernyi apr� darabra t�rt. Ezek az apr� kis kõdarabk�k azon nyomban par�nyi magvakk� v�ltoztak, beker�ltek a f�ldbe, s mire a harcos visszat�rt, a magvakb�l k�l�n�s vir�gok, a m�k vir�gai nõttek ki….

Egyik �jjel �jb�l megjelent a hercegnõ, de ez�ttal utolj�ra, s ezt a tan�csot adta: "Ha enyh�teni akarod f�jdalmadat, ha meg akarod õrizni egykori boldogs�gunk eml�k�t, akkor gyûjtsd �ssze a m�k vir�g�b�l kicsordul� nedvet, szippantsd fel, sz�vembõl fakad az, s egy m�l� pillanatra �jra �t�lheted szerelm�nk gy�ny�reit…"

Egy m�sik legenda szerint az �pium azut�n jelent meg a f�ld�n, hogy Buddha - �lm�nak elûz�s�re - kit�pte �s a f�ldre hullatta szempill�it. Ezekbõl nõttek ki a m�kvir�gok. (Ezt a hivõk felt�tel n�lk�l elhiszik, noha az �pium termeszt�se idõsebb a buddhizmusn�l.)

Hol van h�t v�ge a legend�nak, �s hol kezdõdik az �pium igaz t�rt�nete ? Neh�z volna ezt megmondani. Egy bizonyos, az ember megismerte az apr� kis m�ktokot, ez �vsz�zadokon �t adott enyh�l�st sok-sok f�ldi k�nra, de ugyanakkor hallatlan szerencs�tlens�get is z�d�tott az emberek milli�ira.

Az õsi mond�k szerint a kultikus c�lokat szolg�l� n�v�nyeket, elk�sz�t�si m�djukat az istenek fedt�k fel a kiv�lasztott haland�k (papok, var�zsl�k) elõtt. �gy ny�jtva ki seg�tõ kez�ket, hogy kiemelj�k az embereket a h�tk�znapok gondjaib�l, s az �lom �s az ext�zis vil�g�nak seg�ts�g�vel k�zelebb vigy�k õket az �ghez, az istenek vil�g�hoz…

Valamennyi k�b�t�szerk�nt haszn�latos n�v�ny, de k�l�n�sen a m�ktej, �tj�nak kezdet�t sok tekintetben m�g ma is hom�ly fedi. Sem a m�k tejnedve, sem m�s gy�gyn�v�nybõl k�sz�tett var�zsszer eset�ben m�g utal�st sem tal�lunk arra, hogy hogyan is ismert�k fel hat�sukat. Azt sem tudjuk, hogyan ismert�k meg helyes, teh�t hat�kony form�ban t�rt�nõ elk�sz�t�s�k m�dj�t, hogyan ismert�k fel vesz�lyeiket, hogyan tal�ltak r� a helyes adagol�sra…

Mai tud�sunk szerint a legval�sz�nûbb, hogy �szt�n�sen, tapasztalati �ton jutottak el a k�l�nb�zõ szerekhez, az �llatok szok�sait is figyelve. Ezeknek a n�v�nyeknek a megismer�se egy�ltal�n nem kis dolog. Biztos, hogy kitûnõ megfigyelõk�pess�g, j� logikai k�szs�g kellett hozz�. Gondoljunk csak arra, hogy mai tud�sunk szerint, a F�ld�n elõfordul� kb. 500 ezer f�le n�v�ny k�z�l csak kb. 150 tartalmaz b�d�t�, k�b�t� anyagot ! Egy bizonyos, kezdetben, sõt sokszor m�g �vsz�zadokon kereszt�l is, a babon�k szertefoszl�s�ig �s a gy�gy�szat elsõ, tudom�nyos elemeinek a megjelen�s�ig, valamennyi drogot empirikusan, sokszor t�nyleges hat�suk ismerete n�lk�l haszn�lt�k a gy�gy�t�sban !!!

Az �pium t�rt�net�ben az az �rdekes, (de ez a meg �llap�t�s minden term�szetes �s mesters�ges �ton elõ�ll�tott �piumsz�rmaz�kra is �rv�nyes), hogy mindegyik elõbb volt gy�gyszer, s csak k�sõbb lett k�b�t�szer. Ez a megk�l�nb�ztet�s term�szetesen �j keletû, hiszen k�b�t�szer fogalma viszonylag fiatal…

M�r a legõsibb �r�sos eml�kek is gy�gyszerk�nt eml�tik. Az �piumnak teh�t k�t arca van, s ez�rt k�t t�rt�nete, a gy�gyszer� �s a k�b�t�szer�. N�zz�k meg e kettõs funkci� t�kr�ben elõsz�r az �piumot, majd azokat a sz�rmaz�kait, amelyek (ak�rcsak az �pium maga) k�b�t�szerekk�nt is elterjedtek.

"Mit sem �r az orvos �pium n�lk�l"

N�zz�k elõsz�r a gy�gyszer t�rt�net�t, de elõbb n�h�ny sz�t kell sz�lnunk arr�l, mi volt elterjed�s�nek az oka. Erre egyetlen sz�val felelhet�nk, a f�jdalom. Ami�ta csak ember �l a f�ld�n, az�ta ismeri a f�jdalmat �s megk�s�rel �rr� lenni rajta. A f�jdalmat, amelyrõl Albert Schweitzer �gy �rt: "A f�jdalommal �r�k bar�ts�gban vagyunk, hûs�ges k�s�rõnk a b�lcsõtõl a s�rig." A f�jdalom elleni k�zdelem ma is tart, pedig a ma orvos�nak a betegs�gekrõl val� ismeretei, tud�sa �s nem utols�sorban gy�gyszerkincse az �vezredek sor�n �ri�sit fejlõd�tt.

A f�jdalom�rz�st m�g ma sem tudjuk pontosan meghat�rozni. Azt azonban ismerj�k, hogyan v�lt�dik ki, hogyan vezetõdik. Tudjuk azt is, hogy a f�jdalom, d�ntõ fontoss�g� inger, amely jelzi, hogy bel�lrõl vagy a k�lvil�g felõl vesz�ly fenyegeti a szervezetet.

A f�jdalmat m�r a legr�gibb idõkben is megpr�b�lt�k a primit�v n�pek var�zsl�i, boszork�nyai, gy�gy�t�ssal is foglalkoz� papjai csillap�tani. Egyszerre haszn�ltak n�v�nyi fõzeteket �s var�zslatot, azaz betegeiket gy�gyszerrel �s szuggeszti�val kezelt�k. A gy�gyn�v�nyek k�z�l �ltal�ban a bel�ndeket, a mandrag�r�t, a feh�r �r�m�t �s a bor�k�t haszn�lt�k. Ezek rendelkeztek valamif�le b�d�t�, nyugtat�, altat� hat�ssal ugyan, de egyik sem csillap�totta a f�jdalmat…

A f�jdalomcsillap�t� gy�gyszerek t�rt�net�t teh�t az �pium, pontosabban a m�ktej f�jdalomcsillap�t� hat�s�nak megismer�s�tõl sz�m�thatjuk. Kis�zsi�b�l ker�lt �t Egyiptomba, ahol a XII. dinasztia uralkod�s�nak idej�n terjedt el. Persze a vall�si t�ltet itt sem maradt el, a papok szerint Thot isten tan�totta meg õket a m�ktej kinyer�s�re.

Az elsõ val�di f�jdalomcsillap�t�r�l sz�l� �r�sos utal�st, az Ebers-f�le papirusztekercset 1873-ban tal�lt�k meg. Csakhamar meg�llap�tott�k keletkez�s�nek idej�t (i. e. kb. 1500-ban), �s megfejtett�k a sz�veg�t is. A papiruszon t�bb mint 700 n�v�nyi eredetû gy�gyszer szerepelt, s majd mindegyik �sszetevõi k�z�tt szerepelt az �pium is…

A r�gi g�r�g�kn�l az elsõ idõkben var�zsszer volt, s nem gy�gyszer, a m�k gub�j�t a Hal�l isten szimb�lum�nak tekintett�k, erre utalnak az i. e. 1400 k�r�li idõkbõl sz�rmaz� kis szobrocsk�k.

Egyes v�lem�nyek szerint azonban nem egyiptomi eredetû a m�k titk�nak megfejt�se, hanem az assz�rok ismert�k fel legelõbb gy�gy�t� hat�s�t. A gy�gy�t�s istennõj�t �br�zol�, t�bb mint 3 ezer �ves szobor fej�t h�rom m�ktok d�sz�tette, jel��l annak, hogy a r�giek az �piumot mindenhat� gy�gyszernek tartott�k.

Az �kor legnagyobb orvosa, Hippokrat�sz m�g nem ismerte az �piumot, de a k�vetkezõ �vsz�zadok g�r�g �s r�mai orvosai m�r sz�les k�rben haszn�lj�k, sõt felismerik a gy�gy�szatban hasznos�that� egy�b hat�sait is.

Ekkort�jt kapja a m�ktej ma is ismert nev�t, az �piumot. (A sz� g�r�g eredetû, �s nedvet jelent.) A m�ktej �s a f�jdalom k�z�tti kapcsolatra utal perzsa elnevez�se, teriak-nak, vagyis ellenm�regnek nevezt�k, mert a f�jdalmat m�regnek tekintett�k. Az elsõ orvos, aki m�k nedv�nek elõ�ll�t�s�r�l �s gy�gyszerk�nt t�rt�nõ alkalmaz�s�r�l �rt, Theofrasztosz g�r�g orvos volt, Arisztotel�sz tan�tv�nya, az i. e. 4. sz�zadban.

Az i. e. 1. sz�zad k�r�l m�r t�bb r�mai term�szettud�s �s orvos (pl. Plinius, Celsus) munk�iban olvashatunk r�szletes �sszefoglal�st a m�ktejre vonatkoz�, szinte valamennyi korabeli ismeretekrõl.

K�n�ba Perzsi�n kereszt�l juttatt�k el az �piumot arab orvosok. Erre utal arab eredetû k�nai neve, az o-fu-yung. Az �piumot m�r az i. e. 1. sz�zadban keletkezett k�nai gy�gyszerk�nyvek eml�tik, s �vsz�zadokon kereszt�l haszn�lj�k is a k�nai orvosok. Le�rj�k euforiz�l� hat�s�t is, de �rdekes m�don mindaddig megmaradt gy�gyszernek, m�g K�na a maga elz�rk�zotts�g�ban �lt. A gy�gyszerk�nt haszn�latos �piumot azonban sosem sz�vt�k, mindig csak sz�jon �t vett�k be. Az euforiz�l� hat�s �gy lassabban s kisebb intenzit�ssal jelentkezik, mintha sz�vn�k. Ez az orvosi magyar�zata annak, hogy gy�gyszer maradt �vsz�zadokon �t. T�bb ezer �vvel ezelõtt kezdt�k alkalmazni Sum�rf�ban (a mai Irakban), innen terjedt �t Egyiptomba, Perzsi�ba, Indi�ba �s �zsia m�s r�szeibe, onnan pedig a g�r�g�k k�zvet�t�s�vel Eur�p�ba. I. sz. 970 k�r�l egy k�nai orvosi tan�csad�ban, a Kaj pao-pen-ca�ban m�r kifejezetten f�jdalomcsillap�t�sra alkalmas szerk�nt eml�tik, de le�rj�k, hogy az �pium (m�sik k�nai nev�n: ing-cu-shu) altat�szerk�nt is adhat�.

Indi�ban, ahol a seb�szet t�rt�net�t az i. e. 550-es �vekben �lt Susruta munk�ss�g�t�l sz�m�tj�k, m�r nagyon r�gen ismert�k �s haszn�lt�k az �piumot, m�s n�v�nyekkel egy�tt.

A k�z�pkor legjelentõsebb receptgyûjtem�nye a 12. sz�zadban k�sz�lt Antidotarium Nicolai volt. Az ebben levõ 140 recept k�z�l t�bb mint 40-ben fontos alkot�elem volt az �pium. Az eur�pai orvostudom�nyban Paracelsus volt az, aki a 16. sz�zadban az �pium f�jdalomcsillap�t� hat�s�t szinte mindenek f�l�tt �ll�nak tartotta.

�gy �rt r�la: "Van egy csod�latos hat�s� szerem, �n Laudanumnak (latin: dics�rendõ) nevezem, mert ez mindenek felett �ll, ha enyh�teni kell a haldokl� szenved�seit."

Eur�p�ban a 17. sz�zadt�l kezdve az uralkod� f�jdalomcsillap�t� gy�gyszer az �pium lett, h�tt�rbe szor�tva az addig, vagyis Paracelsus fell�p�s�ig vele egyenrang�nak tartott burgonyaf�l�k alkaloidjait (atropint, hioszciamint, szkopolamint stb.). �gy h�t Eur�p�ban nemzed�krõl nemzed�kre terjedt az �pium haszn�lata, hogy enyh�tse a szenvedõk k�njait. Sajnos az is igaz, hogy a vele vissza�lõket roml�sba, pusztul�sba tasz�totta.

Tal�l�an �rta a sz�zad elsõ �vtizedeiben egy francia gy�gyszertan�sz: "A Heszperid�k kertj�ben �lõ s�rk�ny elbukott, de megsz�ml�lhatatlan ember bukott vele egy�tt." (Vergilius ugyanis Aeneas c�mû h�res eposz�ban �gy �rja le a s�rk�ny pusztul�s�t a Heszperid�k kertj�ben, hogy a sz�zfejû sz�rnyeteget a templom papnõje �lte meg, �piumot keverve �tel�be.)

Csak nagyon kev�s orvos ismerte fel a fenyegetõ vesz�lyeket. M�r a r�gi g�r�g orvosok k�z�tt is voltak, akik �vtak az �pium kritika n�lk�li ad�s�t�l. �gy az i. e. 5. sz�zadban Diag�r�sz, majd k�tsz�z �vvel k�sõbb Erisztrat�sz figyelmeztette orvost�rsait, hogy �vakodjanak az �piumt�l, s ne haszn�lj�k altat�nak. Sõt a r�mai orvosok elõtt is ismert volt az �pium t�ladagol�s vesz�lye.

Az �pium olyannyira elterjedt a 17. sz�zadi Eur�p�ban, oly sokra tartott�k �s haszn�lt�k, hogy a kor egyik legnagyobb, mai m�rc�vel m�rve is nagy orvos egy�nis�ge, Thomas Sydenham, (akit a modern belgy�gy�szat egyik megalapoz�j�nak tekintenek), �gy �rt "Mit sem �r az orvos �pium n�lk�l..."

M�s vil�gr�szeken m�g rosszabb volt a helyzet, meg m�g korl�tlanabbul, mai szemmel n�zve kritik�tlanabbul alkalmazt�k. �gy pl. Perzsi�ban elh�z�s ellen, Indi�ban pedig a mocs�rl�z gy�gy�t�s�ra rendelt�k…

Eur�p�ban John Jones angol orvos az elsõk k�z� tartozott, aki �vott az �pium felelõtlen ad�s�t�l. �gy �r 1701-ben: "Az �pium hirtelen elhagy�sa hossz� idõn �t tart� szed�s ut�n elviselhetetlen szorong�st, lelki depresszi�t okoz, �s n�h�ny nap leforg�sa alatt nyomor�s�gos hal�lhoz vezet." S b�r e tal�l� megfigyel�s ut�n sem tiltotta az �pium haszn�lat�t, azt azonban nagyon hat�rozottan lesz�gezte: "Nem a narkotikumba van a hiba, hanem az emberben." Azt persze neh�z volna megmondani, hogy ezt a meg�llap�t�s�t hogyan �rtette ? Val�ban ismerte-e, hogy milyen nagy egy�ni elt�r�s tapasztalhat� az egyes emberek gy�gyszerekkel szembeni tûrõk�pess�ge k�z�tt, vagy pedig azokra gondolt, akik betegs�g�k elm�lt�val is rabjai maradtak az �piumnak ?

A 18. sz�zad m�sodik fel�ben m�r fõbb orvos le�rta hogy az �pium lassan �lõ m�reg. Vesz�ly�t nem a lelki f�ggõs�g kialakul�s�ban �s annak k�ros k�vetkezm�nyeiben l�tt�k, ezt m�g nem ismert�k fel, hanem "csak" a hossz� ideig tart� szed�s szervezetet lerombol� hat�s�ban. Ez�rt helytelen�tett�k, hogy az �piumot t�ls�gosan gyakran rendelik olyan esetekben is l�zcsillap�t�sra, f�jdalomcsillap�t�sra, amikor az felesleges mert ilyenkor a beteg �llapot�t ez sokkal ink�bb s�lyosb�tja, semmint jav�tja.

Morpheus isten itala

Az �pium gy�gy�szati alkalmaz�s�ban fordul�pontot, sõt b�tran mondhatjuk, forradalmat jelentett, amikor 1806-ban, egy kis n�met v�rosk�ban, Padebornban, a Hofapotheke tulajdonosa, Friedrich Wilhelm Adam Sert�rner gy�gyszer�sz elõ�ll�totta a m�ktokb�l az �pium fõ hat�anyag�t, egy rendk�v�l erõs f�jdalomcsillap�t� �s b�d�t� hat�s� szert. Ez volt az elsõ alkaloid ! Mivel az altat� hat�st tartotta elsõdlegesnek, ez�rt az anyagot 1811-ben, a j� �lmok istene, Morpheus ut�n morfiumnak nevezte el. (A morfiumot ma m�r - term�szetes �ton - a sz�raz m�ktokb�l k�zvetlen�l vonj�k ki. Az elj�r�s kidolgoz�sa egy magyar gy�gyszer�sz, Kabay J�nos nev�hez fûzõdik, õ alap�totta a Tiszavasv�ri Alkaloida gy�gyszergy�rat is.)

1817-ben m�r r�szletesen megismerik a morfium k�l�nb�zõ tulajdons�gait �llatk�s�rletekben, majd mind nagyobb �s nagyobb teret kap a gy�gy�t�sban is.

Ebben az is nagy szerepet j�tszik, hogy elõ�ll�tj�k a sz�veteket helyileg nem izgat�, v�zben old�d� morfiums�kat, Gabriel Pravaz francia orvos pedig elk�sz�ti a r�la elnevezett fecskendõt, s egy angol orvos m�r nemcsak sz�jon �t, hanem a bõr al� fecskendez gy�gyszereket.

Az �vsz�zad nagy h�bor�i (a porosz-francia �s a kr�mi h�bor�), a sebes�ltek ezrei �nk�nt sugallj�k az �tletet, hogy a szenved�sek enyh�t�s�re alkalmazz�k a morfiuminjekci�t. E c�lra val�ban sokkal hat�sosabb volt, mint a sz�jon �t beadott gy�gyszer. Ez nemcsak a hat�s erõss�g�re vonatkozott, hanem idõben is sokkal elõbb jelentkezett az injekci� hat�sa. Hamarosan kider�lt azonban az is, hogy a hozz�szok�s vesz�lye is nagyobb. Tet�zte a bajokat, hogy egyes orvosok, nem ismerve m�g a morfium hat�s�t, azt hitt�k, hogy õket nem ker�theti hatalm�ba a k�b�t�szer. A szerencs�tlens�gben csak az volt a szerencse, hogy a morfinista �rtelmi k�pess�ge (az egyre roml� testi �llapot ellen�re) �vekig v�ltozatlanul megmarad. �gy a sokszor akaratlanul morfinist�kk� lett emberek akaratvil�ga is csak lassan szûk�lt be. Ez�rt ha idej�ben ker�ltek elvon�k�r�ra, az legt�bbsz�r sikeres volt.

Az orvosok r�gen tudt�k, hogy az �pium hat�sa �sszetett, csillap�tja a f�jdalmat, oldja a simaizmok g�rcs�t, van altat� hat�sa, sõt bizonyos esetekben �s bizonyos �rtelemben izgat� hat�sa is. Sert�rner csak az elsõ l�p�st tette meg az �ton. Ahogy a gy�gyszer�szet, a k�mia fejlõd�tt, �gy gyarapodtak az ismeretek is. Hamarosan kider�lt, hogy az �piumnak 25 alkaloidja van, Ezek hat�sa (gy�gyszertani szempontb�l) nagyon is elt�rõ. Az �piumsz�rmaz�kok k�z�tt a legerõsebb f�jdalomcsillap�t� �s altat� hat�sa a morfiumnak van. �rdekes, hogy a hasmen�st g�tl� hat�s az eg�sz �pium�, de ez akkor is megmarad, ha az �piumtinkt�r�b�l kivonj�k a morfiumot. Az �pium hasmen�st csillap�t�-sz�ntetõ hat�sa term�szetesen nem a hasmen�s ok�t sz�nteti meg (ez�rt ma m�r erre a c�lra is csak ritk�bban haszn�lj�k), hanem lelass�tja a k�rosan meggyorsult, s �gy a hasmen�st okoz� b�lmozg�st…

A morfium m�r kis adagban cs�kkenti a nagyagy f�jdalomingerekkel szembeni �rz�kenys�g�t an�lk�l, hogy befoly�soln� a perif�ri�s idegek vezet�si k�pess�g�t, sebess�g�t vagy az idegv�gzõd�sek (a receptorok) �rz�kenys�g�t, �szlelõ k�pess�g�t (ez�rt nem haszn�lt�k mût�ti �rz�stelen�t�sre). A heveny f�jdalom csillap�t�s�ra adott egy-k�t morfiuminjekci� ut�n, az erõs f�jdalmak elm�lt�val, a beteg nem ig�nyli tov�bb a morfiumot.

M�s a helyzet akkor, ha valamilyen okn�l fogva hosszabb idõn �t adj�k, akkor gyorsan kifejlõdhet a szenved�ly, a f�ggõs�g. Ez�rt ami�ta a gy�gyszerk�mia fejletts�ge lehetõv� tette �j vegy�letek elõ�ll�t�s�t, ismert r�gi anyagok k�miai szerkezet�nek megv�ltoztat�s�t, a kutat�k arra t�rekedtek, hogy olyan �piumsz�rmaz�kokat �ll�tsanak elõ, melyek f�jdalomcsillap�t� hat�sa el�ri vagy esetleg meg is haladja a morfium�t, de a megszok�st, testi-lelki f�ggõs�get kialak�t� hat�sa gyeng�bb. Sajn�latos m�don az egyik elsõ vegy�let, a mind a mai napig az egyik legvesz�lyesebb k�b�t�szerr� v�lt heroin volt.

Amikor 1898-ban felfedezt�k, nagy rem�nyeket fûztek hozz�. Nem is annyira f�jdalomcsillap�t�nak sz�nt�k, hanem - mivel kitûnõ k�h�g�scsillap�t�nak bizonyult, az asztma, az id�lt h�rghurut �s a tuberkul�zis gy�gy�t�s�ban kezdt�k kiterjedten alkalmazni, nyugtat� hat�sa miatt pedig a ked�lybetegs�gek kezel�s�re. Az �j szer ir�nti lelkesed�st m�g fokozta, amikor kider�lt, hogy alkalmas a morfiumelvon� k�ra szerek�nt is. De m�r a sz�zadfordul� elsõ �veiben r�j�ttek arra, hogy �ppen a heroin az, amelyhez a szervezet a leggyorsabban hozz�szokik, �s a heroinist�kat m�g a morfinist�kn�l is nehezebb kezelni…

N�h�ny �v m�lva azut�n minden orsz�gban betiltott�k, �s gy�rt�s�t szigor�an ellenõrz�tt k�r�lm�nyek k�z�tt, kis mennyis�gben, kiz�r�lag k�s�rleti c�lra enged�lyezik alkalmaz�s�t. Ma m�r gy�gyszerk�nt a vil�gon sehol nem haszn�lj�k. Sajnos k�b�t�szerk�nt ann�l gyakrabban. De ez m�r az �pium kettõs arculat�nak m�sik t�rt�nete, a k�b�t�szerek vil�ga.

Az �pium, mint k�b�t�szer

Val�sz�nûleg T�r�korsz�gban haszn�lt�k elõsz�r k�b�t�szerk�nt, ha nem is teljesen a mai �rtelemben v�ve. Ennek oka az volt, hogy Mohamed pr�f�ta az igazhivõknek megtiltotta a bor fogyaszt�s�t, s a m�morkeresõk az �piummal k�rp�tolt�k magukat. �gy terjedt el az �piumev�s. Egy francia utaz�, Belon, m�r 1546-ban meg�rta: "A t�r�k�k b�k�ben-h�bor�ban egyar�nt rendszeresen esznek �piumot, hogy a vesz�lyeket, neh�z helyzeteket k�nnyebben elviselj�k, �tv�szelj�k." Egy m�sik utaz�, az egykori kurucb�l, Bercs�nyi Mikl�s kapit�ny�b�l francia t�bornokk� �s diplomat�v� lett Tott b�r� is rik�t� sz�nekkel ecsetelte a konstantin�polyi piact�ren l�tottakat: "Az �piumadagjukra v�rakoz�k sz�f�jukon fek�sznek, s �sszekuporodva v�rj�k sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�t."

Samuel Crumpe angol orvos �gy �rt az iszl�mvall�s �s az �piumsz�v�s k�z�tti oki �sszef�gg�srõl: "Az az igazs�g, hogy a vil�gon minden�tt a mohamed�n vall�s� n�pek szoktak r� az �piumra... Ennek oka abban rejlik, hogy a muzulm�n vall�s elõ�r�sai tiltj�k a bor �s m�s r�szeg�tõ italok fogyaszt�s�t."

Jean Chardin, a 17. sz�zad h�res utaz�inak egyike pedig ezeket �rta: "Azok a perzs�k, akik hozz�szoktak ennek a gy�gyszernek a rendszeres fogyaszt�s�hoz (az �pium a 16-17. sz�zadban v�lt gy�gyszerbõl k�b�t�szerr�), egy idõ ut�n m�r nem tudnak �lni n�lk�le. Az �pium ir�nti v�gy lelki depresszi�t id�z elõ n�luk. Kegyetlen s�v�rg�s �s szellemi gyenges�g t�kr�zõdik az arcukon. A t�r�k�k p�ld�ul ny�ltan hangoztatj�k, hogy õk bizony m�r nem tudn�nak meglenni �pium n�lk�l, hacsak borral nem helyettes�thetn�k. �m ha ezt m�gis megk�s�rlik, csal�dottan tapasztalj�k, hogy a szeszes ital kor�nt sincs akkora hat�ssal r�juk, mint az �pium."

Az 1800-as �vek v�g�n egy h�res perzsa k�ltõ-filoz�fus, Abu I-Quasem Yazdi �gy �rt: "A keleti hagyom�nyokon nevelkedett mûvelt ember sz�m�ra a maga belsõ vil�ga a fontos egyed�l, a k�lsõ realit�s elhanyagolhat� l�tszat." Ez�rt az eur�pai utaz�k t�bbnyire �gy k�pzelt�k, hogy v�geredm�nyben az �piumev�s sem egy�b, mint a keleti ember egyik szok�sa, teh�t egyfajta egzotikum. Hozz�tartozik a kelethez, mint a felkelõ nap, a barna vagy a s�rga arcbõr, a szeml�lõdõ �letm�d, a Buddha-�l�s �s a feh�r ember�tõl el�tõ m�s szok�sok.

Kir�lyi szok�s

Az 1526-os �v India t�rt�nelm�ben is tragikus fordulatot hozott. Ebben az �vben bukott el a panipati csat�ban az utols� delhi szult�n. A gyõztes Baber megalap�totta a nagy mongol birodalmat, de mivel maga is, csal�dja is az �pium rabja volt, a kir�lyi szok�s elterjesztette az addig csak gy�gyszerk�nt alkalmazott, de k�nnyen hozz�f�rhetõ olcs� anyagot, elõbb a nemesek azut�n a n�p kõz�tt is. A leghatalmasabb mogul, a Nagy Akbar azut�n �llami monop�liumm� tette az �pium termeszt�s�t �s elad�s�t. Az is maradt �vsz�zadokon �t eg�szen a mogul birodalom buk�s�ig, nem csek�ly j�vedelemmel gyarap�tva az �llamkincst�rt. Ebben az idõben v�lt szok�ss� a lakoss�g k�r�ben, hogy napj�ban egyszer-k�tszer �piumos vizet igyanak vagy lenyeljenek egy-k�t �piumpilul�t. Igaz, nem a mongol uralkod�k honos�tott�k meg a m�ktermeszt�st, illetve nem õk ismertett�k meg India lakosaival az �piumot. Felt�telezhetõen a maced�niai vil�gh�d�t�nak, Nagy S�ndornak a seregei hozt�k be, de az biztos, hogy amikor a ghaznai arab szult�nok elfoglalt�k Indi�t s meg alap�tott�k ott a Delhi Szultan�tust, meghonos�tott�l a m�k termeszt�s�t is.

Az angolok el�g kor�n felismert�k, hogy a t�lzott �piumfogyaszt�snak vannak bizonyos vesz�lyei, ez�rt Indi�ban, teh�t a saj�t ter�let�k�n hamarabb korl�tozt�k az �piumfogyaszt�st, mint ahogy k�sõbb (ink�bb k�nyszerbõl, semmint meggyõzõd�sbõl) cs�kkentett�k az exportot. India elsõ fõkorm�nyz�ja, Warren Hastings m�r 1735-ben kifejtette, hogy az �pium nem l�tsz�ks�glet, hanem �rtalmas luxuscikk.

Az �piumtermeszt�s �s kereskedelem elõbb patnai kereskedõk kez�re ker�lt, s tõl�k vette �t azt a j�l j�vedelmezõ �zlet�gat a Keletindiai T�rsas�g, majd pedig a Brit-Indiai Korm�ny. Az �piumkereskedelem teh�t vir�gzott. De lassan fel�bredt Anglia �s a vil�g lelkiismerete is. Komolyabb int�zked�seket azonban (a k�zv�lem�ny nyom�s�ra) csak a sz�zad v�g�n hoztak. B�r sokan igen hat�rozottan k�vetelt�k, hogy a korm�ny tiltsa meg az �piumm�k termeszt�s�t (�piumm�knak nevezik a keleten honos, az eur�pai�n�l nagyobb �piumtartalm� m�kfajt�kat), erre m�gsem voltak hajland�k, csak arra, hogy egy Kir�lyi Vizsg�l� Bizotts�got k�ldjenek ki a k�rd�s tanulm�nyoz�s�ra. V�gleges �ll�sfoglal�sukat a bizotts�g jelent�s�tõl tett�k f�ggõv�.

S mindenki legnagyobb meglepet�s�re a bizotts�g nem jutott egy�rtelmûen arra a k�vetkeztet�sre, hogy az �pium termeszt�s�t meg kellene tiltani. Ez a hat�rozatlans�g ma, majdnem hihetetlen�l hangzik, de m�gsem v�dolhatjuk a bizotts�g tagjait lelkiismeretlens�ggel. Egyr�szt akkoriban m�g nem �lltak a bizotts�g rendelkez�s�re olyan egy�rtelmû, meggyõzõ adatok az id�lt �piumfogyaszt�s k�vetkezm�nyeit illetõen, mint ak�r csak 50-60 �vvel k�sõbb. M�sr�szt, s tal�n ink�bb ez okozott zavart, Indi�ban az �piumnak, mint gy�gyszernek komoly, m�lyen gy�kerezõ hagyom�nyai voltak. Ezeknek a hagyom�nyoknak egyenes k�vetkezm�nyek�nt, tov�bb� a szoci�lis elmaradotts�g, tudatlans�g miatt is, m�g a 19. sz�zadi Indi�ban sem lehetett �les hat�rvonalat h�zni az �pium ter�pi�s �s nem ter�pi�s alkalmaz�sa k�z�tt.

�gy mindenki legnagyobb meglepet�s�re kider�lt, hogy a fogyaszt�k legnagyobb l�tsz�m� csoportj�t a csecsemõk �s a n�gy �ven aluli gyerekek alkotj�k. A magyar�zat nagyon egyszerû, a lakoss�g z�me szeg�ny volt, eg�szs�gtelen k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, s eg�szs�gtelen�l t�pl�lkozott. Ennek egyenes k�vetkezm�nye volt, k�l�n�sen tr�pusi viszonyok k�z�tt, a gyakori hasmen�ses megbeteged�s. Orvos nemigen volt, s ha volt is, a szeg�nyek �gysem tudt�k volna megfizetni. �gy a s�r�, hasmen�ses vagy f�jdalomr�l panaszkod�, aludni sem tud� kisgyerekek egyetlen hat�sos gy�gyszere az �pium volt…

A m�sik nagy csoportba a "korosabb" f�rfiak tartoztak. (A korosabb jelzõ ne t�vesszen meg benn�nket, mert abban az idõben (a nagy tekint�lyû Kir�lyi Bizotts�g jelent�se az 1885. �vben kelt) a 40 �vesek m�r korosnak sz�m�tottak.) Ezek a f�rfiak �gy szedt�k az �piumot, mint ahogyan ma szedik az idõs emberek a vitaminokat, �sv�nyi s�kat �s erõs�tõket tartalmaz� gy�gyszereket, az �n. geri�triumokat. S b�r kis adagban, de rendszeresen szedt�k az �piumot (nem sz�vt�k !). �gy az �pium m�rt�kletes haszn�lata elfedte, vagy ink�bb elmosta a haszn�lat �s a vissza�l�s k�z�tti hat�rt.

A bizotts�g jelent�se teh�t a korm�ny �piumpolitik�j�t t�masztotta al�, s nem az �piumellenes Liga vagy a k�zv�lem�ny k�vetel�s�t. A korm�ny m�gis �gy d�nt�tt, hogy a saj�tjuknak tekintett Indi�ban �vatosan de cs�kkenti az �piumfogyaszt�st. Ehhez szerencs�s k�zzel ny�lt hozz�, mert felismerte, hogy Indi�ban, ahol az�rt az �piumfogyaszt�s m�rt�ke kezdett hasonl�tani az eur�pai szeszesital-fogyaszt�s elterjedts�g�hez tilt� int�zked�sekkel nem �rhetnek c�lt. A fokozatos cs�kkent�s m�dszere mellett d�nt�ttek teh�t. Siker�li is ily m�don jelentõsen visszaszor�tani az �piumfogyaszt�st, de a v�gsõ harcot a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n az indiai korm�ny v�vta meg, az egyes tag�llamok 1956 ut�n sorra elrendelt�k az �piumot fogyaszt�k nyilv�ntart�s�t, orvosi bizotts�gokat hoznak l�tre, s ezekre b�zz�k a havi �piumadag meg�llap�t�s�t, ir�nyelveket adnak az orvosoknak, hogyan �s milyen m�rt�kben cs�kkents�k az �piumadagokat.

Az eredm�nyek, amint azt az indiai korm�ny egyik r�gebbi statisztikai kimutat�sa is igazolja, val�ban l�tv�nyosak voltak. �s m�g egy adat, �tven �v alatt a felhaszn�lt �pium mennyis�ge �vi 500 tonn�r�l 5 tonn�ra cs�kkent !

A nagy robban�s

Eg�szen m�sk�nt alakultak a dolgok K�n�ban. Ott a 19. sz�zad v�g�n az orsz�g felnõtt lakoss�g�nak 30-40 sz�zal�ka az �pium rabja volt. Hogyan jutottak el id�ig ? Erre ma, amikor tudjuk, hogy a toxikom�nia elsõsorban t�rsadalmi probl�ma, k�nnyû magyar�zatot adni.

K�na n�pe a 19. sz�zadban pr�b�lt v�glegesen megszabadulni a gyûl�lt mandzsu uralkod�kt�l �s nemesektõl. A l�zad�sok, felkel�sek sorra elbuktak, s a baj tet�z�sek�nt megjelentek az eur�paiak is, akiket a n�p hamarosan m�g jobban meggyûl�lt, mint a mandzsukat. J�tt az �piumh�bor�, majd a boxerl�zad�s, amelyet szint�n levertek ugyan, de k�zben a k�zponti hatalom felbomlott, hely�be k�l�nb�zõ titkos t�rsas�gok vagy egyszerûen a nagy rabl�band�k vez�rei l�ptek. Az eredm�ny nem volt k�ts�ges, az orsz�g am�gy is rossz gazdas�gi helyzete tov�bb romlott, a n�p �h�ns�ggel k�szk�d�n. Egyetlen vigasza maradt, az �pium…

B�r a k�naiak nagy szerepet j�tszottak az �pium sz�v�s elterjeszt�s�ben, nem õk tal�lt�k fel. Az "�rdem" a hollandok�. A hollandok J�va sziget�nek elfoglal�s ut�n, 1600 k�r�l nemcsak a doh�nnyal �s a pip�z�ssal ismerkedtek meg, hanem v�letlen�l arra is r�j�ttek, hogyha a pipadoh�nyhoz �piumot kevernek, az fokozza a doh�nyz�s �lvezet�t. Ehhez j�rult m�g egy t�vhit is, azt gondolt�k, hogy az �pium v�d a mal�ri�t�l…

Az �piumsz�v�s lassan, vesz�lyesnek m�g egy�ltal�n nem mondhat� m�rt�kben terjedt. Mindaddig, m�g az �pium �lvezete nem v�lt tiloss�, l�nyeg�ben abb�l �lt az �piumfogyaszt�s, hogy igen sokan (s ezek sokkal ink�bb a tehetõsebbek, mint a nincstelenek soraib�l ker�ltek ki) est�nk�nt elsz�vtak egy-egy pip�nyi �piumot. Bizonyos, hogy ezekben az emberekben is kifejlõd�tt a hozz�szok�s, de m�g nem olyan m�rt�kben hogy munk�jukban, csal�di �let�kben zavart okozott volna.

A nagy robban�s idõszaka a Ming dinasztia uralkod�s�nak v�g�re, a 17. sz�zadra esett. A Ming cs�sz�rok a doh�nyz�s elterjed�s�t akart�k megakad�lyozni tûzzel-vassal, ak�rcsak sz�mos eur�pai �llamban is, s nem nagyon t�rõdtek a vesz�lytelennek tartott �piummal. Az �piumsz�v�s ellen elõsz�r J�en Cseng cs�sz�r l�pet fel szigor�an, sz�z bambuszbot-�t�sre �s sz�mûzet�st �t�lte azokat, akik �piumot sz�vtak vagy akikn�l �pium pip�t tal�ltak. Azokat pedig, akik "tiszteletre m�lt� csal�dok fiait �piumsz�v�sra cs�b�tott�k", megfojtatta.

Ekkorra azonban m�r annyira romlott az orsz�g helyzete, oly mostoh�v� v�ltak az �letk�r�lm�nyek, hogy az �piumsz�v�s rohamosan terjedt, de most m�r a legnyomor�s�gosabb k�r�lm�nyek k�z�tt �lõk k�r�ben. Arra persze nem gondoltak a szerencs�tlenek, hogy az �piumra k�lt�tt p�nz m�g tov�bb fokozza nincstelens�g�ket, nyomorukat. (Csak 1906-ban siker�lt szigor� int�zked�sekkel felsz�molni az addig szabadon, majdhogynem �llami j�v�hagy�ssal t�rt�nõ �piumtermeszt�st �s kereskedelmet, eltekintve az �piumh�bor�t kiv�lt�, tiszavir�g �letû tilalmi idõszakokr�l.)

K�n�ban a 19. sz�zad k�zep�n az �piumsz�v�k sz�m�t m�r 10-12 milli�ra becs�lt�k. Ez a sz�m nemhogy cs�kkent volna, de ink�bb n�vekedett a sz�zad v�g�re, a 20. sz�zad elej�re. Bizonyos c�lzatosan meg�rt, sokszor szenz�ci�hajh�sz �tirajzoknak, �tik�nyveknek k�sz�nhetõen a K�n�r�l alkotott hagyom�nyos k�phez szinte elv�laszthatatlanul hozz�tartozott az �piumbarlang k�pe, ahol csontt�-bõrr� sov�nyodott emberek fekszenek k�bultan a piszkos priccseken, s elerõtlenedett kez�kbõl kihull az �piumpipa.

A sz�zad elej�n azut�n m�s magyar�zatok is sz�lettek. A legn�pszerûbb szerint az eur�pai �s a k�nai �letfiloz�fia k�z�tti elt�r�sben rejtik az �pium�lvezet elterjed�s�nek oka. Ez l�tsz�lag meg is magyar�zott mindent. A h�res francia �r�, Andr� Gide pl. ezt �rja: "Meg k�rdeztem egy k�nait, hogy mi tette r� a legnagyobb benyom�st, eur�pai utaz�sa sor�n ? Ezt v�laszolta: "Eur�p�ban fõk�nt a f�radts�g, a b�nat �s a gond kifejez�s l�ttam minden arcon". S m�g hozz�fûzte: "�n�k j�rtasak valamennyi mûv�szetben, kiv�ve a legegyszerûbben, abban, hogy hogyan kell boldognak lenni…"

Felvetõdik a k�rd�s, hogy mi�rt terjedtek el Eur�p�ban a k�b�t�szerek ? Ennek okaira m�r r�szben utaltunk. Annyit azonban m�g szeretn�nk hozz�fûzni elsõsorban a k�b�t�, euforiz�l� szerek vonatkoz�s�ban (Eur�p�ban ezek terjedtek el elsõk�nt), hogy ami�ta ember �l a f�ld�n, mindig voltak �s mindig lesznek szenved�snek �sszetettebb, bonyolultabb form�i. Hiszen a testi szenved�sekhez, a fizikai f�jdalmakhoz gyakran t�rsulnak lelki probl�m�k is (pl. egy hosszan tart� kellemetlen �lethelyzet, csal�di vagy munkahelyi probl�m�k). Ezek ak�r egy�ttesen, ak�r k�l�n-k�l�n is szorong�st, fesz�lts�get id�zhetnek elõ. A belsõ fesz�lts�get azut�n gyakran k�s�ri testi-lelki f�radts�g, kimer�lts�g, amit m�g fokoz a rohan�s, az embernek �nmaga erej�vel t�rt�nõ, sokszor �rtelmetlen vissza�l�se. Ha most ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt egy gyeng�bb lelkierejû ember valami okn�l fogva k�b�t�, f�jdalomcsillap�t� gy�gyszert kap, amivel az nemcsak f�jdalmait enyh�ti, hanem f�jdalomcsillap�t� hat�s�n�l fogva lelki panaszait is, akkor (ha orvosa, k�rnyezete nem vigy�z el�gg�) k�nnyen v�lhat a k�b�t�szer rabj�v�.

Csandu

Ahhoz, hogy az �piumsz�v�s sz�les k�rben elterjedhessen, m�r sz�ks�g volt bizonyos k�miai ismeretekre is. A nyers �pium ugyanis nem nagyon alkalmas sz�v�sra. Megsz�letett h�t a csandu, az �piumsz�v�sra alkalmas, arom�s, j�l form�zhat�, gy�rhat� alakja. Ez el�g bonyolult m�don �s hossz� ideig k�sz�l. �gy v�lik az alig gy�rhat�, f�st�l�sre alkalmatlan, semmif�le arom�val nem rendelkezõ nyers �piumb�l csandu. �s m�g valami, a hosszas elj�r�s sor�n n�h�ny �pium-alkaloid sz�tesik, de a massza morfiumtartalma az eredeti k�zel k�tszeres�re nõ. Ez�rt is vesz�lyesebb az �piumsz�v�s, mint az �piumev�s.

A csandut kis goly�csk�v� gy�rva helyezik az �piumpipa fej�be, majd meggy�jtj�k. Az �piumsz�v�, megfelelõ mennyis�gû f�st lesz�v�sa ut�n gyorsan elalszik, �s eljut az �h�tott �lmok sz�nes birodalm�ba. Az �bred�s m�r kev�sb� kellemes, legt�bbsz�r depresszi�s �llapot jelentkezik, de nem ez a legnagyobb �r, amit az �lmok vil�g�ba tett gyakori utaz�s�rt fizetni kell.

Mindent gy�gy�t, saj�t mag�n k�v�l…

K�sz�ts�nk sz�mvet�st, mi h�t az �r, amelyet az �pium �s a morfium, heroin adta m�l� boldogs�g�rt, �lom�rt fizetni kell ?

Az �tlagos �piumsz�v� naponta 10 grammnyi csandut sz�v el, de kiv�telesen ak�r 30-40 grammot is. A heveny m�rgez�stõl az �veken �t tart�, rendszeres �piumsz�v�s megv�di. A keleti emberek nem tudni mi�rt, de lassabban jutnak el a "v�g�llom�shoz", mint a eur�paiak, akikn�l m�r n�h�ny �vi rendszeres �piumsz�v�s is teljes testi-lelki leroml�shoz vezet…

Amikor kellõ felk�sz�lts�ggel kezdt�k elemezni a csandu hat�s�t, hamar megdõlt az a kor�bbi felt�telez�s, hogy a "csod�s" hat�sokat a csanduban levõ, abb�l az izz�t�s hat�s�ra felszabadul� morfium okozn�. Kider�lt ugyanis, hogy egy �piumpip�nyi csanduban viszonylag kev�s morfium van ( a legjobb minõs�gû �pium morfiumtartalma 10 sz�zal�k k�r�l mozog). A b�d�t� hat�sban teh�t m�g m�s alkaloidok is szerepet j�tszanak.

Vannak orsz�gok (pl. T�r�korsz�g, Ir�n), ahol sohasem sz�vt�k, hanem ett�k az �piumot. A kezdeti adag az �piumevõkn�l viszonylag csek�ly, napi 0,03-0,12 gramm, de ez az adag az idõk folyam�n el�rheti a napi t�bb grammot is ! Az eur�pai orsz�gokban �s az USA-ban is sokkal ink�bb az ev�s, mint a sz�v�s terjedt el.

Az �pium elfogyaszt�sa ut�n (mindaddig, am�g a narkom�ni�s ember csak kis mennyis�gekn�l tart) egy r�vid ideig tart�, j� �rz�sekkel teli, gond n�lk�li b�dulat alakul ki. Ebben az �llapotban gyorsan v�ltj�k egym�st a kellemes, sz�nes gondolatok, s a b�dult ember lelki szeme elõtt az eg�sz vil�g bearanyoz�dik. Ha azonban a megevett mennyis�g nagyobb, akkor az �piumevõ �pp�gy elalszik, mint az �piumsz�v�.

Az �pium�lvezõt hajtja a v�gy, hogy ilyen m�don menek�lj�n a val�s�gt�l, ne kelljen szemben�znie vele, ne kelljen azzal f�radnia, hogy a sokszor val�ban neh�z probl�m�kat a maga erej�bõl vagy m�sok seg�ts�g�vel megoldja. Sokszor �ppen a k�rnyezet k�z�mb�ss�ge, seg�tõk�szs�g�nek hi�nya miatt ny�l a droghoz, hogy seg�ts�g�vel mintegy kil�pjen a jelenbõl. Megpr�b�l, noha sokszor maga is tudja, hogy csak ideig-�r�ig siker�l, az �piumb�dulatban mindent elfelejteni, s k�zben egyre lejjebb sodorja a vak szenved�ly a lejtõn.

Eleinte csak nem akarja, k�sõbb m�r val�ban nem tudja, nem k�pes �szrevenni, hogy nemcsak mag�val nem t�rõdik, de teljesen elv�sz, k�z�mb�s lesz sz�m�ra a t�rsadalom, majd nagyon hamar a csal�dja is.

Ebbõl az �llapotb�l azonban m�g van menekv�s, gy�gyul�s, az elvon�k�ra. Ide k�v�nkozik az a t�vhit (s ez mint l�tni fogjuk n�h�ny m�s k�b�t�szern�l is vissza-visszat�r), hogy az �pium fokozza, seg�ti a nemi potenci�t, a nemi teljes�tm�nyeket. Ez egyszerûen nem igaz. Mi h�t a val�s�g, hogyan sz�letett, honnan t�pl�lkozik ez a hiedelem ?

Az val� igaz, hogy az elsõ idõben az �pium haszn�lat�val meg lehet hosszabb�tani a k�z�s�l�s idõtartam�t, azaz k�sleltetni az orgazmust is, az ejakul�ci�t is. De amilyen ar�nyban n�vekszik a rendszeresen fogyasztott �piummennyis�g, olyan m�rt�kben h�z�dik el egyre ink�bb a beteljes�l�s pillanata. S ez m�r sokkal ink�bb k�nos, semmint kellemes. V�g�l egyszerûen el marad eg�szen… Kialakul egy teljesen aszexu�lis �llapot az �pium rabja az �pium seg�ts�g�vel kasztr�lta �nmag�t. S mindezt �gy tette, hogy maga sem veszi �szre mi is t�rt�nt vele. M�g a val�s�gban az �pium teljesen ki�lte a szexu�lis �lm�nyekre val� t�rekv�st, addig - �rja a perzsa k�ltõ-filoz�fus Yazdi - a nemi aktust, az �piumm�morban meg�lmodott paradicsombeli l�nyokt�l kapott cs�kok helyettes�tik.

A v�g�llom�s az esetek t�bbs�g�ben a teljes testi leroml�s. Ez olyan m�rt�kû, hogy val�s�ggal csont �s bõr lesz az egykor j� megjelen�sû, j� erõben levõ emberbõl. Ilyen �llapotban szervezete semmif�le fertõz�snek nem tud ellen�llni, s egy olyan k�z�ns�ges, jelent�ktelen fertõz�s okozta betegs�g is, amellyel egy nem narkom�ni�s ember szervezete k�nnyed�n megbirk�zik, sz�m�ra hal�los kimenetelû. De az sem ritka kiv�tel, hogy egy zavart pillanat�ban �ngyilkoss�got k�vet el, s ez tesz pontot az �pium rabj�nak �let�re.

Joggal �rj�k r�la a r�gi arab orvosok, hogy az �pium mindent gy�gy�t, saj�t mag�n k�v�l…!