A cannabis a legrgebben hasznlt illeglis drogok kz tartozik s jelenleg mintegy 500 millian hasznljk, ltalban cigaretta formjban vilgszerte. A vadkender (Cannabis sativa) tbb pszichoaktv anyagot tartalmaz, melyek kzl a legjelentsebb az 1-delta-9-tetrahidrocannabinol, mely vegylet a legnagyobb mrtkben felels a kivltott hatsokrt. A drogra jellemz effektusok elssorban a kzponti idegrendszer s a keringsi rendszer terletn jelentkeznek. A kivltott eufria, valamint a jellemz tachycardia s conjunctiva-belvelltsg a vezet tnetek. Annak ellenre, hogy a szernek vannak esetleg orvosilag is hasznosthat hatsai, antiemetikus, antikonvulzv s fjdalomcsillapt hats, teljes legalizlsa semmi esetre sem javasolhat. A cannabis, vagy marihuna, igen rgta ismert drog (10). A vadkender fels levelei s virgai tartalmazzk a legnagyobb mrtkben.
A nvny maga egynyri s egyetlen fajtja a Cannabis sativa, melynek indiai (var. indica) s amerikai (var. americana) vltozata ismert.
A hm s a nnem nvny minden rsze tartalmaz pszichoaktv anyagokat, de a legnagyobb mennyisg a nvny cscsban tallhat.
A cscslevelek gyantaszer exsudatumt a Kzp-Keleten s szak-Afrikban hasis nven ismerik, mg ugyanezt az anyagot a Tvol-Keleten charasnak nevezik.
Egyb nevei is ismertek, gy pldul: bhang, ganja, dagga, grass, pot s nem utolssorban a mr emltett marihuna. Magyarul ltalban: f.
A legjabb vizsglatok szerint a nvny mintegy 60 klnbz, cannabinoidnak nevezett anyagot szintetizl, gy pldul a cannabidiolt, a cannabiolsavat, a cannabigerolt, a cannabiciklolt s a tetrahidrocannabinol szmos, klnbz izomert. Ezen utbbiak kzl a legfontosabb az 1-delta-9-tetrahidrocannabinol (THC), amely a legnagyobb mrtkben felels a nvny jellegzetes pszicholgiai hatsairt (3), szerkezett az 1. bra mutatja.
Egybknt a nvnyben sszesen mintegy 400 klnbz vegylet tallhat. A pszichoaktv hats erssgrt a szer THC-tartalma a felels.
A kznsges marihuna (szrtott nvny) mintegy 3% THC-t tartalmaz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
