Szerezz�nk min�s�gi magokat

Sokak sz�m�ra nagy probl�m�t okoz min�s�gi magok beszerez�se. �ltal�nos szab�ly, hogy az er�s hat�s� fû magj�t �rdemes termeszteni. Z�ld bimb�b�l sz�rmaz� magok gyakran jobban megfelelnek a c�lnak, mert a fajta jobban akklimatiz�l�dott �szak ter�letek n�veked�si id�szakhoz. A jamaicai �s a kolumbiai fajt�kat nem lehet k�nnyen hidegebb orsz�gokban egyk�nnyen termeszteni, mert t�l k�s�n bimb�znak. Ezeknek a fajt�knak a termeszt�se sor�n az U.S. nagy r�sz�n t�l kicsi, vagy semmilyen bimb� nem n� az els� fagyok be�llta el�tt. A sativa fajta �ltal�ban magasabbra n� mint az indica illetve az indica-sativa hibrid. Ez egy nagy h�tr�ny lehet �sszel, mikor m�s n�v�nyek kezdenek elsz�radni, �s a f�k lehullatj�k leveleiket. N�h�ny nemes�t� sikeresen keresztezett d�li sz�rmaz�s� sativ�t indic�val, ez�ltal egy gyakrabban bimb�z� fajt�t nyerve. 
Az okt�bert�l Janu�rig terjed� id�szak a legalkalmasabb magbeszerz�sre, mivel ekkor ker�l ki a piacra a helyileg szabadban termesztett mag. Min�s�gi mag k�szlet beszerz�se, karbantart�sa a sikeres termeszt�s sarkalatos pontja.

A megfelel� hely

Eltekintve a magok beszerz�s�t�l, a legfontosabb feladat amivel egy termeszt�nek meg kell birk�znia, egy els�rang�, termeszt�sre alkalmas hely kiv�laszt�sa. Ilyenek a f�ves ter�letek, mez�k, ahol alacsony f�k, bokrok vannak elsz�rva. P�ld�ul egy 10 �ve mûveletlen term�f�ld ide�lis. �rter�letek foly�k, patakok ment�n szint�n megfelel� helysz�nek, de a tavaszi �rad�sok miatt a sarjak, illetve �sszel a term�s elvesz�t�s�nek kock�zat�t sz�m�t�sba kell venni. Hegyes, szikl�s ter�leteken v�d�rben is lehet kendert termeszteni. �gy lehets�ges megmûvelhetetlen, de naps�t�tt helyeket is hasznos�tani. Sûrû, de alacsony n�v�sû n�v�nyek, p�ld�ul t�sk�s bokrok k�z�tt egy helyet fel�sni is j� �tlet. Ezek el�g magasra n�nek, hogy a k�v�ncsi szemek el�l elrejts�k a kendert, �s egyfajta akt�v v�delmi szerepet is bet�ltenek emberek �s nagytestû �llatok ellen. 
Egy termeszt� j�l ki tudja haszn�lni �llatok, rovarok jelenl�t�t. M�hek, d�glegyek �s t�rsaik visszatartj�k az embereket att�l, hogy term�f�ldjeinken b�kl�sszanak. Teh�t kiterjedt rovarpopul�ci�val rendelkez� helyek alkalmasak sz�munkra. A legfontosabb krit�riumok: j� t�ptalaj, el�rhet� v�z, megfelel� fedez�k. A t�bbi t�nyez� csup�n m�sodlagos. J� term�f�ldet n�hol neh�z tal�lni, de en�lk�l lehetetlen megfelel� eredm�nyeket el�rni. Ha van egy hely, ami minden m�s szempontb�l kiv�l�, az esetben megfontolhatjuk term�f�ld odasz�ll�t�s�t. �vek �ta f�ves ter�leteken gyakran el�g j� f�ldet tal�lhatunk. A mez�k �jrahasznos�tj�k a f�ldben l�v� t�panyagokat, egy v�kony organikus r�teget alkotva. A mez�k bioszf�r�ja kev�s el�k�sz�letet ig�nyel a termeszt�s elkezd�s�hez, m�g m�s f�ldek t�bbet. Homokos talaj gyakran ig�nyel vir�gf�ldet, vagy fed� term�f�ldr�teget kev�s m�sszel elkeverve. Agyagos ter�leteken fel kell t�rni a f�ldet p�ld�ul t�zeg moh�val, hogy sokkal por�zusabb legyen. 
�n naturalista vagyok, �gy nem �rtek egyet egyes profi termeszt�kkel, akik szerint az utak menti termeszt�s produkt�v lehet. A f�ldben esetleg l�v� �lom �s egy�b m�rgez� vegyi anyagok sokakat visszatart fogyaszt�sra �s f�st�l�sre sz�nt kender termeszt�s�t�l. Ha v�rosban �lsz, �s nincs saj�t k�zleked�si eszk�z�d, utols� mentsv�rk�nt az�rt lehet haszn�lni az utak menti ter�leteket.
K�zeli v�zforr�s szint�n nagyon fontos, mivel a v�z cipel�se f�raszt�v� �s vesz�lyes� is v�lhat. Ha magasan a talajv�zszint feletti helyet v�lasztasz, vagy v�d�rben termesztesz, hamar r� fogsz j�nni, hogy a sz�raz ny�ri id�szakban abnorm�lisan sok vizet ig�nyelnek a n�v�nyeid. A v�z cipel�s�nek sz�mos vesz�lye van. A legnagyobb az, hogy valaki esetleg kisz�r, tal�n �pp egy rend�r. A m�sodik legnagyobb, hogy kitaposol egy �szrevehet� �sv�nyt. �lland� v�zforr�st tal�lni ny�ron egy m�sik akad�ly lehet, mivel a kis patakok gyakran kisz�radnak ilyenkor. Azt, hogy milyen gyakran kell �nt�zn�d, az id�j�r�s d�nti el, nem tervezett l�togat�sokra k�nyszer�tve t�ged. Minden egyes l�togat�s a lebuk�s lehet�s�get jelenti, c�lunk, hogy minimaliz�ljuk ezeket. A naps�t�s kev�sb� fontos, mint az el�z� k�t t�nyez�, de alapvet�. A n�v�nyeket olyan helyre kell telep�teni, ahol naponta legal�bb 5 �ra direkt naps�t�s �ri. A reggeli naps�t�s kedvez�bb, mivel a n�v�nyek erre kedvez�bben reag�lnak, mint a d�lut�nira. Azok a termeszt�k, akik a t�l folyam�n cserk�szik be a lehets�ges c�lter�leteket, l�tniuk kell, hogyan fognak a f�k �rny�kot vetni, �s tavasszal milyen �ton fog bej�rni a nap az eget. Term�szetesen minn�l naposabb a hely ann�l jobb, de ne feledkezz�nk el a t�bbi t�nyez�r�l. 
Az utols� krit�riumnak nincs k�ze a biol�gi�hoz, hanem ink�bb az arra j�r� emberek nem k�v�nt figyelm�nek elker�l�s�re f�kusz�l. A fedez�knek el�g magasnak �s sûrûnek kell lennie, hogy megakad�lyozza az embereket, hogy �tl�ssanak illetve �thatoljanak rajta. A legjobb k�rnyezet ehhez egy nagy ter�let, sz�r�s bokrokkal. Ha ilyet nem tal�lsz, keress kies� helyeken �sszel 1,8 - 2,4 m�ter magas lombozat� n�v�nyzetet.
A mez�k fl�r�j�ban a kender elrejt�s�nek k�pess�ge mûv�szet, k�pess�g, melyet gyakorl�ssal lehet fejleszteni. Egy kedvelt technika n�v�ny egy bokor d�li oldal�ra val� telep�t�se �gy az arra j�r�k nehezebben veszik �szre. A n�v�ny elegend� f�nyt kap a l�tszat ellen�re, hogy egy nagy bokor takarja. A legjobb b�v�hely kannabiszunk sz�m�ra, ahol a bel�t�s minden ir�nyb�l g�tolva van, �s a hely �thatolhatatlannak tûnik. Ahol a n�v�nyzet alacsonyabb mint egy m�ter, vissza kell v�gni a kendert, vagy a f�ldh�z kell k�t�zni, �gy kisebb, t�mzsibb lesz. Kis n�v�nyzetû ter�leteken lehet, hogy t�panyagszeg�ny a talaj, de lehet, hogy t�l gyakran sz�rad ki a talaj. Teh�t l�gy k�r�ltekint�. A fiatal kendert sz�t�ltet�se m�s n�v�nyek k�z� j� megold�s lehet. A szabadt�ri termeszt�nek ki kell tudnia haszn�lni a t�j adotts�gait.

�tvonal tervez�s

A siker biztos�t�s�nak egyik m�dja olyan csap�s l�trehoz�sa, melyet az arra b�kl�sz�k nem l�thatnak. Ez egyes helyeken k�nnyebb, m�shol nehezebb. Sûrû aljn�v�nyzet sok naps�t�ssel ide�lis, mert a n�v�nyzet n�veked�se olyan gyors, hogy a tavaszi �s ny�ri l�togat�saink sor�n okozott k�rosod�sok hamar megszûnnek. Ha olyan helyen termeszt�nk, ahol az �sv�nyek k�nnyen kisz�rhat�k, akkor az utat kanyarg�sra j�rjuk ki, hogy az emberek sz�m�ra nehezebben legyen l�that�. Egy rejtett �tvonal fontos, mert cs�kkenti annak az es�ly�t, hogy m�s megtal�lja az �ltetv�ny�nket. Amikor valaki a semmi k�zep�n j�r minding igyekszik �sv�nynek l�tsz� utakon haladni. Az �tvonal gondos megtervez�s�vel �s haszn�lat�val megel�zhetj�k az ilyen v�letlen lebuk�st. Amikor �thaladsz az �ltetv�nyed bej�rat�n, t�gy meg mindent, hogy ne k�ros�tsd a n�v�nyzetet, k�l�n�sen k�s� ny�ron, kora �sszel. Ilyenkor a s�r�lt n�v�nyzet m�r nem regener�l�dik, �s ekkor van sz�ks�g a legjobb takar�sra. K�t dolgot tarts �szben, mikor az utat k�sz�ted:

• L�tod-e arraj�rtad nyomait, ha nem az j�, ha igen pr�b�ld a nyomnak l�tsz� helyeket takarni.
• Minn�l komplik�ltabb sz�modra a hely megk�zel�t�sem, ann�l kev�sb� val�sz�nû, hogy m�s megtal�lja.

A paranoi�sok ellesshetnek n�h�ny tr�kk�t a dzsugelfilmekb�l, amivel meg lehet �llap�tani felfedezt�k-e a kertet. Hal�los csapd�k fel�ll�t�sa nem aj�nlott.

A n�veked�s mechanizmusa

Az unokatestv�red Lajos �s a bar�tja S�ndor fal�r�l a v�rosban vannak. Sok f�vet sz�vnak �s valamennyit termesztenek is otthon. S�ndor �gy tûnik, j�ratos a termeszt�sben. J� �tletnek tûnhet elvinni ezt a k�t �riembert az �ltetv�nyre. Tal�n tudnak egy-k�t j� tan�csot adni. �n ellene vagyok az ilyen kir�ndul�soknak, m�g ha t�nyleg olyan j�l �rtenek is a t�m�hoz, elvinni �ket nem biztos, hogy a legjobb neked. Nem ismerik a k�rny�ket, baj eset�n nem tudn�nak hova futni. K�t embern�l t�bb a mez�n m�r felt�n� (minn�l t�bben vagytok, ann�l nagyobb figyelmet keltetek). T�bb ember jobban kitapossa az utat, val�sz�nûbb, hogy m�s is r�t�ved. Minden alkalommal, amikor odam�sz kock�ra teszed a term�st �s magadat is. Ez a helyt�l f�gg�en lehet kis �s nagy vesz�ly, de ne felejtsd nincs teljesen biztons�gos hely. Hacsak nem v�szhelyzetr�l van sz�, amikor t�nyleg sz�ks�ged van egy szak�rt� tan�cs�ra, a n�v�nyeidet ne mutogasd idegeneknek. Egy termeszt�t�rs, szak�rtelm�t�l f�ggetlen�l aj�nlott, de ebben az esetben is csak akkor menj�nk a helysz�nre, ha dolgunk van ott. Ezek a k�vetkez�k lehetnek:

Talaj el�k�sz�t�s:

(Kora m�rcius - �prilis k�zepe a kl�m�t�l f�gg�en) 
Egy 20 kil�s vir�gf�ld v�tel�t �s a helyi f�lddel val� elkever�s�t javaslom. A vir�gf�ld jobb, mint k�z�ns�ges term�f�ld, �gy valamivel jobb term�st tudunk el�rni. Sz�ks�g lehet m�szre, ha savas a talaj, vagy t�zegre ha agyagos a f�ld. Ha fel�stuk a kertecsk�t, j�l elkevert�k az adal�kkal, �nt�zz�k meg b�ven, �s csak n�h�ny nap m�lva �ltess�nk bele.
A kender j�l n� gabona, kukorica, koml� k�z�tt, melyek r�ad�sul j� takar�st adnak. Viszont nem igaz�n szereti a rozs, spen�t f�ldeket. Jobb kisebb foltokban elsz�rva �ltetni, mert nagy foltokat k�nnyebb �szrevenni. �rdekes m�dszer eld�nteni, milyen t�ptalajunk van. Tegy�nk egy mar�k giliszt�t (ne t�bbet, ne kevesebbet) a kiszemelt talajra. Ha napok m�lva is ott �lnek, virulnak akkor el�g j� min�s�gû f�ld�nk van. A giliszt�k emellett seg�tenek por�zusan tartani a f�ldet. 
Szint�n j� �tlet egy ~60 cm magas ker�t�ssel k�rbevenni a ter�letet. Ez t�voltartja a kisebb �llatokat, m�g szarvas, �z ellen sz�radt v�rt �s/vagy emberi hajat sz�rjunk sz�t. Vegy�nk kislyuk� dr�th�l�t, ahol legfeljebb 5 cm-re vannak egym�st�l a dr�tsz�lak. K�r�lbel�l 60 centim�ter t�vols�gra legyenek a kar�k egym�st�l. Tûzz�k ki �ket, majd k�ss�k r� a dr�th�l�t. A ker�t�s tetej�t �gy csin�ljuk meg, hogy dr�tsz�lak �lljanak felfele, �s oldalt lefele is, hogy elvegy�k az �llatok kedv�t a ker�t�s �tugr�s�t�l. �lc�zzuk a ker�t�st k�z�ns�ges, a f�ld�n tal�lhat� hullad�kkal.

�ltet�s:

(kora �prilis - m�jus k�zepe, de mindenk�ppen az utols� fagyok ut�n) 
T�bbfajta m�don j�rhatunk el az �ltet�s sor�n:

• A) Sûrû �ltet�s m�dszere:
  Ezt a m�dszert csak akkor haszn�ljuk, ha sok mag �ll rendelkez�s�nkre. A sûrû �ltet�sû m�dszer l�nyege, hogy sok magot �ltet�nk kis ter�letre. A m�dszer er�ss�ge, hogy cs�kkenti a kock�zatot. A magokkal �s a kis�s�val a zsebedben �rkezel az el�k�sz�tett rejtekhelyre. �ltesd a magokat 1-1,5 cm m�lyre, ha agyagos a f�ld, akkor csup�n 6 mm m�lyre. Ha 90 cm x 90 cm-es n�gyzetbe �ltetsz, akkor 3 sorba 4 centim�terenk�nt rakj�l magot. Ez kb. 72 mag per kertecske. 
  A magot �ltet�s el�tt desztill�lt v�zbe lehet �ztatni �jszak�ra. Fontos, hogy a hegyes v�g�vel felfele �ltess�k el. Ezzel a m�dszerrel, ha 1 cm m�lyre rakjuk 5 nap alatt kikelnek az eg�szs�ges magok. 
  Sajnos, sok termeszt�, k�l�n�sen a kezd�k nem rendelkeznek ennyi maggal. De ha valaki 4 ilyen sok magos kertet hoz l�tre a term�s majdnem garant�lt. Igen, sûrûn lesznek a n�v�nyek, �s ez�rt kev�sb� n�nek meg. Ez az egyik h�tr�nya a m�dszernek. De ne felejtsd el, hogy a n�v�nyek fele porz�s lesz, ez�rt a ny�r v�ge fel� vissza kell menni az �ltet�s helysz�n�re, a porz�sokat elt�vol�tani. Ha ez megt�rt�nt, a term�s�k t�bb f�nyt kapnak, �s kev�sb� lesznek t�lzs�folva. 
  . Az infrav�r�s f�nyk�pek korszak�ban fontos, hogy kis kiterjed�sû �ltetv�nyeink legyenek a l�gi felder�t�s ellenszerek�nt. (Nem hiszem, hogy Magyarorsz�gon a rend�r�k �ln�nek ezzel a m�dszerrel). Ez persze azt jelenti, hogy ilyen kis kertecsk�k h�l�zat�t kell ki�p�ten�nk, ha eg�sz �vre el akarjuk l�tni magunkat fûvel. Ha csup�n hobbib�l, sportb�l, k�s�rleti c�lokb�l termesztesz, �gy egy ilyen kert elegend�.
• B) Hajt�sok ki�ltet�se: 
  A m�dszer f� el�nye, hogy megvan a lehet�s�ged a leger�sebb hajt�sok kiv�laszt�s�ra. A f� h�tr�nya, hogy a sz�ll�t�s sor�n megs�r�lhet a kis n�v�ny. A sz�ll�t�shoz sz�ks�ges valami, t�bbnyire egy doboz, amiben el lehet rejteni a hajt�sokat. A probl�m�k akkor kezd�dnek, mikor sok n�v�nyt kell kitelep�teni, ekkor a doboz m�rete miatt a mûvelet nagyon feltûn� �s neh�zkes lesz. A m�dszer m�sik vesz�lye, hogy a rideg tavaszi id�j�r�s, a szoba kl�m�ja ut�n sokkolhatja a n�v�nyk�t. Ez�rt a hajt�s vagy m�r a kiv�logatott term�s n�v�nyeket legal�bb 3 napig a szabadba kell helyezni (pl. Erk�ly), hogy megszokja a szelet �s a h�m�rs�klet v�ltoz�sokat. Persze, ha szoktat�s k�zben kihal, ne �ltess�k ki. Ez a m�dszer akkor mûk�dik a legjobban, ha a helysz�nen siker�l egy kis kuck�t k�sz�teni, amely z�rt, de nem szigetelt. Alapter�letre, az �ltetv�ny nagys�ga, magass�ga 50 cm. Ha itt hajtatjuk ki a magokat hozz�szoknak a kl�m�hoz, ugyanakkor v�dve vannak a k�s� tavaszi fagyt�l/h�t�l. 
  Ha �gy d�nt�nk, hogy otthon keltetj�k ki a magokat, tal�n a legjobb, ha pal�t, vagy alul kilyukasztott pap�rpoharat haszn�lunk. A cs�r�ztat� talaj legyen humusz, homok kev�s szerves tr�gy�val elkeverve, meg�nt�zve. Miel�tt belerakjuk a magokat hagyjuk �llni egy hetet. �t�ltet�sn�l figyelj�nk r�, hogy a gy�k�r k�r�l maradjon egy kis f�ldgoly�. Ezt rajuk bele a baseball labda m�retû lyukba a v�gleges helysz�nen. Az �t�ltet�st estefele v�gezz�k. Viselj�nk l�gy tr�pusi gy�m�lcs illat� pamutkesztyût, ha hozz��r�nk a n�v�nyk�hez. �t�ltet�s ut�n �nt�zz�k meg. Egyes boltokban lehet kapni direk �t�ltet�s ut�ni v�zadal�kot.
• C) Term�s n�v�nyek ki�ltet�se: 
  Ennek a m�dszernek az el�nye nyilv�nval�; mindegyik r�gyezni fog, ha t�l�li a k�rnyezetv�ltoz�s sokkol� hat�s�t a mi kis �rd�g�nk. A n�v�ny nem�t �gy lehet meghat�rozni, hogy 10 cm magasra n�vesztj�k, majd a napi f�nyadagot 8 �r�ra cs�kkentj�k. Ekkor 1-2 h�ten bel�l meg lehet k�l�nb�ztetni �ket. (L�sd a belt�ri termeszt�sn�l leirtakat) Ehhez sz�ks�ges, hogy kontroll�lni tudjuk a napi f�nymennyis�get. A magokat a lak�sban kor�bban kell el�ltetni (k�s� febru�r- kora m�rcius). Tov�bbi el�ny, hogy a n�v�nyeket nagyobb ter�leten jobban elsz�rva lehet el�ltetni kihaszn�lva a kis f�k, bokrok fed�si lehet�s�geit. K�t tucat term�s el�ltet�se egy t�z hekt�ros ter�leten majdnem garant�lja a term�st, felt�telezve, hogy eml�kszel a n�v�nyek helyzet�re. Arra az esetre, ha elfelejten�d mit, hova �ltett�l �rdemes t�rk�pet k�sz�teni, de ha ez kiker�l a kezedb�l, s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek.
• Gyoml�l�s
  H�rom h�ttel azut�n, hogy a magok vagy a hajt�sok a f�ldbe ker�ltek, l�togasd meg az kertecsk�ket, hogy elt�vol�tsd a gazokat, melyek a nemes n�v�ny mellett �l�sk�dnek. H�rom h�ttel az els� ut�n m�sodszorra is ki kell t�pni a nemk�v�nt n�v�nyeket. Harmadik gyoml�l�s fakultat�v, de ekkorra a n�v�nyeinknek el�g nagynak kell lenni�k, hogy megk�zdjenek a gazzal. B�r ha arrafele igen er�s a gyom, az �v sor�n t�bbsz�r is el kell v�gezni ezt a mûveletet. Ne felejtsd el a gyoml�l�s nem azt jelenti, hogy a kender egy m�teres k�rnyezet�ben kiirtasz mindent ami z�ld. A gazok seg�tenek elrejteni a sz�munkra oly fontos n�v�nyt, megv�deni az �hez� �llatokt�l. A k�zeli n�v�nyzet emellett seg�t megakad�lyozni a talaj kisz�rad�s�t is. L�gy k�r�ltekint� �s �vatos, mert nagyon k�nnyû v�letlen�l megsebezni a kis n�v�ny sz�r�t vagy gy�kereit mik�zben a gazt�l pr�b�lunk megszabadulni.
• A porz�sok elt�vol�t�sa
  (Ha m�r v�logatott n�v�nyeket �ltett�nk ki, ez a l�p�s �rtelemszerûen kimarad) A porz�s n�v�nyek j�lius k�zep�n, de a melegebb vid�keken csak szeptember k�zep�n kezdenek el vir�gzani. Teh�ta vir�gz�s pontos id�pontja fajt�r�l fajt�ra v�ltozik. Ha ismeretlen magokat haszn�lunk, akkor j�lius 21-t�l szeptember 15-ig hetente egyszer ki kell menni a helysz�nre. A porz�s vir�gok id�beni kiv�g�sa l�tfontoss�g� a j� term�s �rdek�ben. Ha a porz�s elkezdett vir�gzani, �s nem vetted �szre a v�ltoz�s els� jeleit az utols� l�togat�sod sor�n kiv�telesen id�ben ak�r egy csom� maggal, �s alig valamennyi �lvezhet� fûvel z�rhatod a szezont. A porz�s �s a term�s n�v�ny gyant�ja is tartalmaz THC-t, de az ut�bbi t�bbet. Egy j� vet�sb�l a porz�st is el lehet, f�st�lni. Egyesek szerint semmik�pp se szabad eldobni. Ha f�st�l�sre alkalmatlan is, f�z�sre t�k�letes.
  A term�s hozhat nagy magn�lk�li bimb�kat, nagy bimb�kat n�h�ny maggal, vagy nagy bimb�t, ami majdnem tele van maggal. Az els� eset az amikor siker�lt id�ben elt�vol�tani az �sszel porz�st miel�tt m�g kiny�ltak volna a vir�gjai. A m�sodik, amikor m�g csak n�h�ny vir�g ny�lt ki a porz�s elt�vol�t�sa el�tt. A harmadik, amikor elszalasztottuk a megfelel� alkalmat. Ekkor az elsz�vhat� n�v�nyr�szeknek csak a 10 %-a lesz hasznos�that�, a t�bbib�l mag lesz. Persze, ha nincs el�g magod a k�vetkez� szezonra, �rdemes egy-k�t porz�s meghagyni. Neh�z j� magokat szerezni, �gy ha van egy fajt�d, amit szeretsz, tervezz el�re, gondoskodj n�h�ny sz�z magr�l tartal�kba. A term�s�k megk�l�nb�ztet�s�t neh�z elmagyar�zni olyannak, aki m�g sose termesztett, egyik a legnehezebb feladatoknak, mert igaz�n nagy figyelmet ig�nyel megk�l�nb�ztetni a fejl�d�snek ezen a fok�n a porz�sokat a tetej�k alapj�n. N�ha a tapasztalt termeszt�k is elbizonytalanodnak, �s v�rnak m�g egy hetet. Amikor egy porz�s bel�p a vir�g fejl�d�s id�szak�ba, az �gak v�gein, ahol a bimb�nak k�ne fejl�dnie, elkezd n�ni egy majdnem-olyan-mint-egy-kis-bimb�, de nem l�gnak ki bel�le feh�r sz�lak. Itt pedig a porz�sr�l tal�lhatsz k�pet.
• A Fungus
  A rend�r�k, tolvajok, �llatok mellett „a fungus” lehet a legnagyobb akad�ly a termeszt� �tj�ban. Amikor a bimb�k f�l kifejlett �llapotban vannak, k�l�n�sen hajlamosak lesznek gomb�s megbeteged�sekre, vagy rohad�sra. A gomb�k sz�m�ra legkedvez�bb a 16-26 Celsius fok magas p�ratartalommal p�rosulva. A gomba nagyon k�ros a n�v�ny sz�m�ra, �s gyorsan terjed. A sz�l f�jja a gomba sp�r�j�t a bimb�kra, teh�t lehetetlen megg�tolni a fert�z�st, �s ha az id�j�r�s is kedvez� annak tov�bbterjed�s�t. Ha fert�z�st �szlel�nk, a fert�z�tt n�v�nyeket azonnal t�vol�tsuk el, m�sk�l�nben �tterjedhet a n�v�ny k�rnyezet�re. Egyes termeszt�k csak a fert�z�tt r�szt v�gj�k le, m�g m�sok az eg�sz n�v�nyt. Ha a teljes n�v�nyt szedj�k ki, nagyobb az es�ly, hogy nem marad �rmagja a gomb�nak, �s es�ly�nk van tesztelni a term�st hetekkel kor�bban. �vatosan kell leszedni a gomb�s bimb�kat, mert egy v�letlen r�nt�s sor�n n�h�ny sp�ra szabadulhat ki, melyek leesve az als�bb bimb�kat is megt�madhatj�k. Ugyanakkor ezek a sp�r�k az ujjadra is tapadhatnak, �gy mikor a k�vetkez� bimb�t vizsg�lod, te magad fert�z�d meg.

Az arat�s

Lehet�leg �jszaka tegy�k. S�t�tben sokkal kisebb az es�ly, hogy valaki megl�t. A legrizik�sabb mûveletek, mint p�ld�ul a frissen v�gott kender sz�ll�t�sa, amit egy elhalad� kocsib�l �szre lehet venni, akkor �rdemes csin�lni, mikor mûszakv�lt�s van a rend�rs�gen. �gy a j�r�r�k nem sz�rnak ki, �s ha egy szemf�les lak�, vagy arraj�r� kih�vja a rend�rs�get valamivel tov�bb tart m�g ki�rnek. Ha �jjel aratsz sp�rolj a l�mp�val, �gy is kisebb az es�ly, hogy megl�tnak. Ha egy van egy bicsk�d, az meggyors�thatja az arat�st. Hacsak nem akarod f�z�sre haszn�lni a nagy leveleket dobd el �ket, hogy ne foglaljanak sok helyet. Ha t�bbfajt�t termesztett�l, vigy�l t�bb zacsk�t. H�tizs�kkal tal�n kisebb feltûn�st keltesz mint zacsk�val, valamint kezelni is k�nnyebb.

Mikor arassunk?

Az arat�s ideje t�bb t�nyez�t�l f�gg: bimb�fejl�d�s, id�j�r�s, tolvajok, gomb�k. Egyes fajt�k kor�bban �rnek �sszel, att�l f�gg�en, hogy honnan sz�rmazik a fajta. Az Indic�kat k�s� szeptemberben, a kolumbiait k�s� okt�berben kell leszedni. Az id�j�r�s is k�nyszer�thet korai arat�sra. Ha fagyok j�nnek, jobb nem b�zni abban, hogy megint csak r�misztgetnek a meterol�gusok. Szedj�k le a term�s nagy r�sz�t. Ha az id�j�r�s tart�san kedvez� a gomb�k elburj�nz�s�hoz, akkor is �rdemes el�rehozni a sz�retet. �s persze, ha megtal�lt�k, vagy hirtelen megn�tt a rejtekhely megtal�l�s�nak lehet�s�ge, akkor is arathatunk el�bb, mint tervezt�k. P�ld�ul, ha egy megmûvelt term�f�ld�n termesztett�nk, akkor nek�nk n�h�ny nappal a gabona betakar�t�sa el�tt kell aratnunk. Nem �rt megtudni, hogy a vad�szok, m�r ha vannak ilyenek arrafel�, mikor j�rj�k be a ter�letet. 
M�r egy enyh�bb fagy is k�ros�thatja a n�v�nyeket teh�t az id�j�r�s figyelemmel kis�r�se fontos. Ha �rt�k is fagyk�rok a kendert, m�g hasznos�that�, ne add fel a dolgot, ha nem aratt�l az els� fagy el�tt. Ha van r� es�ly, hogy fagyjon kora szeptemberben, amikor a bimb�k m�g nagyon kicsik, tal�n meg�ri kitenni a n�v�nyt valamennyi fagyk�rnak, �s es�lyt adni a t�l�l� r�szeknek, hogy be�rjenek, minthogy egy kev�s r�gyecsk�t arass. Ebben a helyzetben sok t�nyez�t kell figyelembe venni, mint p�ld�ul a r�gym�retek, v�rhat� id�j�r�s, kenderfajta, a kert helyzete, stb. Az indica fajt�k �ltal�ban kor�bban �rnek mint a sativ�k. Az �szaki kl�m�hoz alkalmazkodott fajt�kat szeptember v�g�n, okt�ber elej�n, m�g azokat, amelyek nem alkalmazkodtak, ha az id� engedi, okt�ber v�g�n, November k�zep�n kell leszedni. Az egyetlen dolog amit el k�ne ker�ln�d az az arat�s es�ben, illetve n�h�ny nappal es� ut�n. A nedvess�g probl�m�kat okozhat a sz�r�t�si folyamat sor�n, �gy mint pen�szed�s �s gomb�sod�s. Minn�l sz�razabbak a n�v�nyek az arat�skor, ann�l jobb.
A porz�sok magasabbak lesznek, �s kb. 5 z�ld vagy s�rga cs�szelevel�k van, melyek kiny�lnak, hogy pollennel megterm�keny�ts�k a term�s�ket. Ezek alacsonyabb n�v�nyek, melyek vir�gjai ink�bb hasonl�tanak egy csom� kis lev�lre egy nyal�bban mint hagyom�nyos �rtelemben vett vir�gra. De tudsz enn�l szebbet?. 3-5 h�ttel azut�n, hogy a porz�sok elhaltak, a term�s�k - tal�n a mag�nyt�l - elkezdenek kisz�radni. Azt mondj�k ilyenkor kell leszedni �ket.

Mint m�r eml�tett�k fontos, hogy olyan fajt�k magjait szerezd meg, amelyek j�l meg�lnek a te �ghajlatodon. Egyes mexic�i vagy kolumbiai fajt�k r�gyei nem fejl�dnek ki novemberig, mikor pedig az id� m�r t�l hideg. Kezd�knek, �s �jfajta maggal pr�b�lkoz�knak probl�m�i lehetnek az els� szezonban az �r�si id� bel�v�s�vel. 
Fontos, hogy arat�s ut�n n�h�ny �r�n�l tov�bb ne maradjon tov�bb a zs�kban a leszedett fû. Ha friss r�gyek 12 �r�n�l tov�bb van a zacsk�ban elkezdenek pen�szedni, �s gomb�sodni. Amint meg�rkezt�l a sz�r�t�s helysz�n�re �rdemes r�gt�n el�k�sz�teni a f�vet a sz�r�t�shoz. Ez a nagy levelek elt�vol�t�s�b�l �ll. B�r ha 40 Celsius fokn�l melegebb a sz�r�t� n�h�ny levelet meg kell hagyni, nehogy t�l gyorsan sz�radjanak ki a r�gyek. Sz�r�t�sra alkalmas helyek t�bbek k�z�tt a padl�sok, szekr�nyek, fi�kok, alagsorok. Legjobb, ha szell�sen fejjel lefele tudjuk felakasztani �ket. Ha m�gis fektetned kell �ket, ne halmozd, mert az als�k r�gyek kilapulnak. Emellett naponta forgasd �t, hogy egyenletesen sz�radjanak. Ilyenkor egyben ellen�rizheted nem-e pen�szednek. Ha annyi helyed van, hogy eg�sz n�v�nyeket sz�r�thatsz, a gy�ker�n�l fell�gatva tedd ezt, b�r ett�l nem lesz jobbmin�s�gû a v�gterm�k. A THC nem �ramlik a gy�kerekb�l a r�gyekbe, mivel az a r�gyek gyantar�teg�ben keletkezik. Az eg�sz sz�r�t�si folyamatnak 4-6 nap alatt be k�ne fejez�dnie a helys�g kl�m�j�t�l, a r�gyek m�ret�t�l f�gg�en. Ha t�l gyorsan t�rt�nik a sz�r�t�s, sokkal nyersebb lesz a fû �ze, �s nem biztos, hogy a THC szint el�ri a maximum�t. Ha t�l lassan halad el�re a sz�r�t�s a pen�sz fejti ki hasonl� hat�s�t. B�rhogy is sz�r�tunk, minden nap ellen�rizni kell. A szobah�m�rs�kleten is lehet sz�r�tani abban az esetben, ha alacsony a p�ratartalom. Ha hûv�s helyen kell sz�r�tanunk, akkor ennek ellens�lyoz�s�ra egy ventill�tort mindenk�pp, �s ha lehet egy fût�testet helyezz�nk �zembe.
A marihu�na k�t �v alatt megromlik, ha f�ny, h� leveg� �ri. Mint a gy�gyszereket sz�raz. Hûv�s helyen t�roljuk.