A THC �llatokon �szlelt hat�sai k�z�l els�k�nt kell megeml�ten�nk annak nyugtat� (szedat�v) hat�s�t. A szer legal�bbis �llatokon cs�kkenti az agressz�v magatart�st �s a komplex feladatok megold�s�ra val� t�rekv�st. Mindezen effektusai hallucin�ci�kkal is egy�tt j�rhatnak.

Kr�nikus, nagy d�zisban alkalmazott THC d�zisf�gg� m�don elnyomja az ovariumok fiziol�gi�s m�k�d�s�t, valamint az LH �s az FSH termel�s�t. H�m �llatokban megfigyelt�k a spermatogenesis cs�kken�s�t.

�rdekes m�don a THC n�h�ny szintetikus sz�rmaz�ka a barbitur�tokhoz hasonl� hat�st is mutathat, p�ld�ul n�velik a hexobarbitural �ltal kiv�ltott alv�si id�t, antikonvulz�v (g�rcsold�) hat�s�ak �s cs�kkentik az amfetamin j�l ismert k�zponti idegrendszeri effektusait is.

Emberen a THC legjellemz�bb �s legfontosabb hat�sait a k�zponti idegrendszer �s a kering�si rendszer ter�let�n �szlelhetj�k. Mindenekel�tt le kell sz�gezn�nk, hogy a szer emberen is d�zisf�gg� effektust mutat.

Egy marihu�n�s cigaretta elsz�v�sa vagy 20 mg THC or�lis bevitele, m�r j�l kimutathat� hat�ssal b�r a mem�ri�ra, a hangulatra, a motoros koordin�ci�ra, a szenz�riumra, az id� �rz�kel�s�re �s a kognit�v k�pess�gre.

A legk�z�ns�gesebb t�net azonban egy fokozott j��rz�s, euf�ria, amely relax�ci�val �s �lmoss�ggal j�rhat egy�tt, k�l�n�sen akkor, ha valaki mag�nyosan ny�l a marihu�n�hoz. T�rsas�gban az �lmoss�g nem, ink�bb a felfokozott vid�ms�g a jellemz�.

�gynevezett id�szakos dezintegr�ci� is fell�phet deperszonaliz�ci�val �s az id� (m�lt, jelen, j�v�) �sszezavar�s�val. Az id� �ltal�ban lassabban m�lik, azaz a percek �r�knak t�nhetnek. Olyan vizu�lis vagy audit�v ingerek, melyeknek megel�z�en nem volt jelent�s�g�k, �j tartalmat nyerhetnek, esetleg kifejezett v�zi�k vagy hallucin�ci�k form�j�ban.

A r�vid t�v� mem�ria zavart szenved(het), hasonl�an a finom, gondolkod�st ig�nyl� feladatok megold�s�hoz. Cs�kkenhet az izomer� �s k�zremeg�s l�phet fel.

Marihu�na-tartalm� cigaretta elsz�v�sa ut�n gyakori a fokozott �hs�g�rzet, amely kisz�radt sz�jjal �s torokkal j�r egy�tt.

A fenti elt�r�sek mintegy 48 �ra hosszat tartanak, azzal a megjegyz�ssel, hogy egyidej� alkoholfogyaszt�s addit�v t�nyez�k�nt l�p fel (g�pkocsivezet�s!).

Nagyobb d�zis� THC, nemcsak v�zi�t �s hallucin�ci�t v�lthat ki, hanem kifejezett paranoid-reakci�kat is. A fesz�lts�g�rzet p�nikk� fokoz�dhat, igen gyakran azzal az �rzettel t�rsulva, hogy a gy�gyszerhat�s soha nem fog v�get �rni.

Nagyon magas adagok haszn�lata eset�n a t�netek nemcsak akutan, hanem h�napokkal a haszn�lat ut�n is fell�phetnek, hasonl�an az LSD-hez (k�s�i hat�s).

A haszn�l�k t�bbs�ge azonban k�pes arra, hogy megfelel�, azaz kell�en alacsony szinten tartsa fogyaszt�s�t a kellemetlen t�netek elker�l�se v�gett.

A THC hat�smechanizmusa tulajdonk�pp mindm�ig ismeretlen, annyi azonban bizonyos, hogy egy�tt j�r a k�zponti idegrendszeri kolinerg neuronok aktivit�s�nak cs�kken�s�vel.

A THC pszichol�giai hat�sait a-methiltirozin-el�kezel�s (amely a k�zponti idegrendszeri dopamin- �s noradrenalinszintet cs�kkenti) nem befoly�solja, annak ellen�re, hogy ez a ter�pia az amfetamin-euf�ri�t megsz�nteti �s r�szben g�tl� hat�s� az etanol (alkohol) okozta euf�ri�ra is.

L�tium- vagy metadon-kezel�sben r�szes�l� betegeken sincs v�ltoz�s a marihu�na hat�saiban.

A kering�si rendszerben a THC hat�s�ra jelent�s v�ltoz�sok l�phetnek fel. Ezek k�z�l kiemelend� a pulzussz�m-gyarapod�s (tachycardia), mely d�zisf�gg� �s nem ritk�n a 140/min �rt�ket is el�rheti. A v�rnyom�s emelked�se, valamint a conjunct�v�k igen er�s bel�vellts�ge szint�n jellemz� t�net. Propranolol g�tolja a THC hat�s�ra l�trej�v� tachycardi�t, de nincs hat�sa a pszich�s �s magatart�sbeli v�ltoz�sokra.

Cannabinoidok hat�sa alatt az izzad�s g�tolt, mely a test h�m�rs�klet-emelked�s�hez vezethet, k�l�n�sen akkor, ha a drogfogyaszt� meleg k�rnyezetben (disco?) tart�zkodik.

A kering�si �s pupillareflexek v�ltoz�sai nem jelent�sek �s nem egy�rtelm�ek hasonl�an a szexu�lis funkci�k v�ltoz�saihoz.

Kr�nikus marihu�nafogyaszt�s egy�tt j�rhat bronchitisszel �s asztm�val, a marihu�n�s cigaretta k�tr�nytartalma egyes vizsg�latok szerint (7, 12) er�sebben karcinog�n, mint a k�z�ns�ges doh�ny�.

A kr�nikus fogyaszt�s a fentieken t�l egy�tt j�rhat m�g ap�ti�val, az �t�l�k�pess�g roml�s�val, valamint a koncentr�ci� �s a mem�ria zavar�val is. Ennek ellen�re, mind ez ideig nem rendelkez�nk olyan c�folhatatlan adattal, mely azt bizony�tan�, minden k�ts�get kiz�r�an, hogy a fenti v�ltoz�sok egy�tt j�rn�nak irreverz�bilis agyk�rosod�ssal (3).

A marihu�na haszn�lat�nak abbahagy�sa t�bb h�t alatt kifejl�d� javul�st hoz l�tre.

Felsz�v�d�s, metabolizmus, kiv�laszt�s, tolerancia �s elvon�si t�netek

A sz�m�t�sok szerint egy marihu�n�s cigaretta THC-tartalm�nak mintegy 60%-a sz�v�dik fel. Ez �tlagos drogmennyis�get felt�telezve, mintegy 10 mg hat�anyagnak felel(het) meg.

A szer felsz�v�d�sa gyors, a cs�cs-plazmakoncentr�ci� (peak concentration) 710 perc alatt kifejl�dik, j�llehet a jellemz� pszich�s hat�sokat csak mintegy f�l�ra m�lva l�thatjuk.

Or�lis alkalmaz�s eset�n a THC felsz�v�d�sa gyakorlatilag komplettnek tekinthet�. Biol�giai hozz�f�rhet�s�ge (bioavailability) mintegy 620%.

A THC metaboliz�ci�ja a m�jban t�rt�nik �s a metabolitok (melyek egy r�sze, mint p�ld�ul a 11-hidroxi-delta-9-THC, maga is pszichoakt�v) a sz�klettel �s vizelettel t�voznak a szervezetb�l.

A THC kett�s f�l�letid�vel (t 1/2) rendelkezik. Az els� (mely megfelel a lipofil vegy�letek redisztrib�ci�j�nak a zs�rsz�vet fel�) n�h�ny percre tehet�, m�g a m�sodik (val�s) t 1/2 �rt�ke, mely a tulajdonk�ppeni elimin�ci� indik�tora, mintegy 30 �ra.

A THC ir�nt �llatokban igen nagyfok� tolerancia alakulhat ki. Emberben ennek foka kisebb, de jelent�s.

A cardiovascularis hat�sokkal szembeni tolerancia n�h�ny nap alatt kialakul �s a szer hat�s�nak megsz�n�se ut�n gyorsan (48 �ra) elt�nik.

A tolerancia legink�bb a k�zponti idegrendszer funkcion�lis �s farmakol�giai adapt�ci�j�nak talaj�n j�n l�tre, semmint egy gyorsabb vagy felgyorsult metabolizmus�n.

Bizonyos fok� kereszttolerancia figyelhet� meg a THC �s az alkohol k�z�tt, ugyanakkor ilyen jelens�g nincs a k�l�nb�z�, m�s hallucinog�n anyagok eset�ben.

A marihu�na-�lvezet gyors �s azonnali felad�sa (k�l�n�sen kr�nikus �s/vagy nagyobb adagok haszn�lata ut�n) nyugtalans�ggal, ingerl�kenys�ggel, idegess�ggel �s �tv�gytalans�ggal j�r egy�tt (megvon�si t�netek). Mindezen t�l m�g tremor, emelkedett vagy �ppen alacsonyabb testh�m�rs�klet is el�fordulhat.